Meghívó Borián Tibor piarista szerzetes sírkövének megszentelésére |
|
![]() |
Borián Tibor piarista szerzetes sírkövének megszentelésére szeretettel várjuk rokonait, rendtársait, egykori diákjait, tisztelőit július 18-án 15 órakor a Rákoskeresztúri Köztemetőben. Halálának második évfordulóján megemlékezünk kedves tanárunkról. A szertartást Ruppert József SchP vezeti. Borián Tibor Hajmáskéren, egy Veszprém melletti faluban 1933. november 22-én született Szent Cecília napján, amely kétségkívül meghatározta későbbi vonzódását a muzsikához, különös tekintettel az egyházi zenére. Édesapja a hajmáskéri katonai tábornak volt főhadnagyi rangban orvosa; Tibor atya gyakran emlegette, hogy ágyúszó és katonaság „közt” nevelkedett. A falu általános iskolájában ismerkedett meg a vallással, ministránsként is szolgált itt, majd négy év után a veszprémi Piarista Gimnáziumba jelentkezett. Édesapja és testvérei mind a székesfehérvári cisztereknél tanultak, viszont a háborús események ezt számára már nem tették lehetővé a nagy távolság miatt, amely Fehérvár és Hajmáskér között húzódott, így a közelben fekvő Veszprémre esett a választás. Így került életre szóló kapcsolatba a piarista renddel. Az 1948-as államosításig az itteni piarista gimnáziumba, majd utódiskolájába, a mai Lovassy László Gimnáziumba járt, ahol 1952-ben érettségizett. Már ekkortájt kialakult benne a papi hivatás iránti érdeklődés és vonzalom, amely egyáltalán nem volt idegen a Borián családtól, ahol öten választották ezt a pályát három generáció alatt. Az államosítást követően az iskola nélkül maradt piaristák ifjúsági pasztorációs tevékenységet folytattak, amely során kapcsolatba került Bulányi György, Török Jenő és Juhász Miklós atyákkal. Érettségi után jelentkezett a rendbe, ahová a helyek korlátozott száma (14 főben maximalizálták) miatt nem jutott be elsőre. Ez időben egyetemre kezdett járni magyar szakra, majd közben 1952-ben beöltözhetett a rendbe. Teológiai tanulmányait hat év alatt végezte el; 1958-ban szentelték pappá, s 1959-ben megkapta magyar-történelem szakos diplomáját is. Mint a legtöbb ifjú piarista ebben az időben, Kecskeméten kezdte meg nevelői pályafutását, ahol nyolc évet töltött. Itt kétszer volt osztályfőnök, majd kollégiumi prefektus, irodavezető. Kecskeméthez kötődik az énekkari munka elkezdése is, annak a szomorú eseménynek folytatásaként, hogy Forrai István piarista, aki zeneakadémiai tanulmányokkal a háta mögött kiváló karvezetői munkát végzett, tragikus hirtelenséggel távozott fiatalon, rákbetegségben. 1960-ban a diákénekkarnak lett a vezetője hét éven át, budapesti áthelyezéséig, ahol tizenegy évig a rendi kispapoknak volt aprefektusa amellett, hogy az iskolában tanított magyart és történelmet. 1972-ben itt is rá bízták a diákénekkar vezetését majd 1976-ban a felnőttekét is Maklári Lajos karnagy halálát követően. Igyekezett a kihívásoknak megfelelni, ezért elvégezte a kántorképzőt, és jeles karvezetőket, zenészeket is megkeresett, hogy tanulhasson tőlük. A kórusnak mintegy negyven művet írtak olyan ismert zeneszerzők, mint Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Farkas Ferenc, Halmos László, Rosta Ernő. Az énekkarnak számos lemeze is megjelent, amelynek több mint 500 mű szerepelt a repertoárjában a gregorián énekektől, a madrigáloktól a barokk korálokon át a modern művekig. PIARISTA REND MAGYAR TARTOMÁNYA, MAGYAR PIARISTA DIÁKSZÖVETSÉG |
Interjú az aranymisés Ruppert József piarista atyával |
|
![]() |
Június 24-én, Keresztelő Szent János születése ünnepén Ruppert József piarista szerzetes aranymisét mutatott be Rómában, a Santa Maria del Suffragio-templomban a római magyar katolikus közösség tagjai részvételével. Ebből az alkalomból másnap a Vatikáni Rádió stúdiójában mesélt életéről, hivatásáról. Ruppert József ötven évvel ezelőtt, újmiséje után fejezte be egyetemi tanulmányait, és biológia–kémia szakos tanári oklevelet szerzett. A Kecskeméti Piarista Gimnáziumban tanított, de nem minden ment úgy, ahogy azt ő elképzelte – 22 év tanárkodás után váratlanul római központi szolgálatra rendelték. Rómában a piarista rend legfőbb elöljárójának kelet-közép-európai asszisztense lett, sajátos megbízatással Szlovákia és Lengyelország felé, ahol a kommunizmus 40 éve alatt elsorvadt a rend tanítói tevékenysége. A beszélgetés meghallgatható a Vatikáni Rádió honlapján keresztül itt:https://www.vaticannews.va/hu/egyhaz/news/2018-07/interju-az-aranymises-ruppert-jozsef-piarista-tanarral.html Forrás: Vatikáni Rádió |
Megújuló Piarista Iskolák - Interjú Labancz Zsolt tartományfőnökkel |
|
![]() |
A magyar piaristák közel egy évszázados álma valósulhat meg: Moson megye első gimnáziuma, az 1739-ben Zsidanics István megyei adószedő alapította piarista iskola új épületbe költözhet néhány éven belül. A történelem viharai folytán számos megpróbáltatáson keresztülment intézmény bővítése, átépítése régóta foglalkoztatja a rend magyarországi vezetőit. Az ezzel kapcsolatos háttérről, a jelenlegi tervekről és a Piarista Rend Magyar Tartományának egyéb fejlesztéseiről Labancz Zsolt tartományfőnökkel beszélgettünk. - 2018 tavaszán tervezési közbeszerzést írtak ki több iskolájuk megújítására, fejlesztésére. Ezek közül a mosonmagyaróvári az egyetlen olyan projekt, ahol az iskola teljesen új épületbe fog költözni, nem a jelenlegi épületegyüttest újítják fel. Milyen okok vezettek ahhoz, hogy belevágjanak egy ekkora vállalkozásba? - Pontosan hol fog működni az új iskola és miért épp itt? - Többek szerint e helyre költözni nem szerencsés, hisz súlyosan terhelt az ’56-os forradalom tragikus örökségével: 1956. október 26-án a határőrlaktanyánál gyilkos sortűz fogadta a forradalmat éltető mintegy 1000-1500 fős tömeget, akikből becslések szerint több mint száz fő a helyszínen életét vesztette. A mosonmagyaróvári sortűz története, az itt készült fotók világszerte ismertek. Nem félnek attól, hogy a jelenlegi és a jövőben várt diákok szülei számára visszatartó erővel bír majd a helyszín? -Mit lehet tudni a tervezési folyamatról? - Mosonmagyaróváron túl milyen iskolaépület-fejlesztések várhatók még az idén a magyar tartományban? Szöveg és kép: Szathmáry Melinda |
Vasmiséjét ünnepelte Kállay Emil piarista atya |
|
![]() |
A budapesti piarista rendház tagjaival, valamint híveivel és volt hittanosaival együtt ünnepelte pappá szentelésének 65. évfordulóját Kállay Emil piarista, volt tartományfőnök június 8-án. A budapesti piarista kápolnában tartott szentmisét Labancz Zsolt tartományfőnök mutatta be. Kállay Emil 1929. január 19-én született Kisújszálláson. A debreceni piarista gimnáziumban érettségizett, majd 1947-ben öltözött be novíciusnak. 1950 nyarán a szerzetesrendek feloszlatásakor az állam által előírt létszámkorlát miatt a kereten kívüli szerzetesnövendékek közé került, így tanulmányait az Esztergomi Főegyházmegye növendékeként a Központi Papnevelő Intézetben folytatta. 1953. június 14-én szentelték pappá az esztergomi székesegyházban, 1954-től Esztergom-Vízivárosban, 1955-től Érsekvadkerten, 1956-tól Nógrádmegyeren, 1958-tól Budapest-Törökőrön volt segédlelkész. 1962-ben politikai okok miatt eltiltották a papi szolgálattól. Miután három év múlva visszatérhetett a szolgálatba, eleinte kisegítőként, majd segédlelkészként tevékenykedett a budapesti Rókus-kápolnában. 1977-ben a budai Szent Imre (ciszterci) plébániára került segédlelkészként. Kállay Emilt szűk körű, családias hangulatú szertartáson köszöntötték pappá szentelésének 65. évfordulója alkalmából rendtársai, hívei, valamint egykori hittanosai június 8-án, Jézus Szíve ünnepén. A szentmise bevezetőjében Labancz Zsolt tartományfőnök elmondta, az évfordulóról Kállay Emil egészségi állapotára való tekintettel eleinte rendházi keretek közt kívántak megemlékezni, azonban a hívek és a volt hittanosok kérésére a kört kitágították. Fotó: Szathmáry Melinda |
Megjelent a Golda János építész életművét bemutató könyv |
|
![]() |
MEGJELENT! GOLDA JÁNOS - Terc Szakkönyvkiadó, 2018 |
70 évesek érettségi találkozója |
|
![]() |
Kedves Tamás! Már több cikket küldtem a Magyar Piarista Diákszövetség Hírlevelébe történő megjelentetés érdekében. Rédei Ferenc piarista öregdiák. Már többször írtam a Piarista Diákszövetség Hírlevelébe. Általában érettségi találkozóról, a diáktársakkal tartott összejövetelekről. Rédei Ferenc |
Osztrák cserediákok látogatása Kecskeméten |
|
![]() |
Salzburgi cserediákok vendégeskednek a kecskeméti piarista iskola tanulóinál. A közös programok során megismerkednek az intézménnyel, Kecskeméttel és a fővárossal. A cserekapcsolat 24 éves múltra tekint vissza. A salzburgi testvériskola, a Jézus Szíve Misszionáriusai Gimnáziuma és a kecskeméti piarista gimnázium cserekapcsolata 1995-ben kezdődött el. A közel negyedévszázados partnerség keretében minden tanévben a magyar fiatalok télen utaznak ki Salzburgba, míg az osztrákok nyáron látogatnak el egy hétre a "hírös városba". A piarista iskolába az elmúlt hét péntekén érkezett meg az öt osztrák diák és tanáruk, prof. dr. Nikolaus Czifra. A hétvégét családoknál töltötték a fiatalok, ezen a héten pedig közös programokon vesz részt az egész csapat. Forrás: BAON.hu |
Elkészült a Quadrum-kert Vácott |
|
![]() |
2018. június 26-án Rendes Veronika kert- és tájépítész tervei alapján befejeződött a váci rendházi, egyben iskolai kert csatornázási és térkialakítási munkája. Az udvarra tervezett térkialakítás számos eddig nem lévő funkciót is lehetővé tesz. A spirituális közösségi és egyéni elmélyülést szolgálja a szabadtéri szentmise, szemlélődő ima, a lelkigyakorlatok szabadtéri csendes helyszínéül szolgáló park. Tehetséges diákjaink által tartott hangulatos komoly- vagy könnyűzenei akusztikus koncertek nyáresti és koraőszi helyszíne lehet az erre kialakított színpadszerű téri elem padokkal, kiülőkkel. Az iskola diákközössége által szervezett diákönkormányzati programoknak is alkalmas helyet biztosít az új közösségi tér (főzőverseny, diáknapi versenyek, programok). A tűzrakó hely köré térkő burkolat kerül, amely osztályközösségi programok (fehérasztal rendezvények, közös főzés, szalonnasütés) ad lehetőséget. A kertben és az iskolaudvaron kialakított terület egyben színtérként szolgál tanórán kívüli tevékenységek és rendhagyó órák számára. Különlegesen gazdag e kert a madárfajokban: számos ismert énekesmadár faj mellett igazi kuriózuma e kertnek egy fülesbagoly kolónia. Az élménypedagógia módszerének alkalmazásával az ismeretszerzést hatékonyabbá, a megszerzett tudást tartósabbá, a tudás alkalmazását széles körűvé tudjuk tenni e kertben. A kert biodiverzitást segítjük azzal, hogy igényesen kialakított természeti környezetet hozunk létre. Ezzel hozzájárulunk a tanulók esztétikai neveléséhez és vizuális kultúrájának fejlődéséhez is, így fontos környezetvédelmi és nevelési célt is megvalósítunk. Forrás: blog.vac.piarista.hu |
Virtuális séta a Magyar Piaristák jubileumi kiállításán |
|
![]() |
Panorámafotók segítségével virtuális séta tehető a Hitre, tudásra: A piaristák és a magyar művelődéscímű kiállítás termeiben, amelynek a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma adott otthont 2017 novemberétől 2018 februárjáig.
A kiállítás zárását megelőzően 16 darab 360 fokos panoráma felvétel készült a kiállítás egyes tereiről. Ezek most "egymásba nyílva", összefűzve ismét föl tudják idézni az azóta lebontott kiállítás pontos látványát. Az internetes látogatók a navigációs nyilak segítségével teremtől teremre sétálhatnak, fordulhatnak, és közelíthetnek az egyes tárgyakhoz. A kiállítás rendezőinek tervei szerint a panorámafotók az év végéig további részletekkel (szövegekkel, képekkel és hangokkal) egészülnek ki, hogy minél teljesebb élményt nyújtsanak azok számára is, akiknek nem volt módjuk eljutni a múzeumba, vagy ott nem tudtak elegendő időt szánni a számos izgalmas tárgy és információ befogadására.
Kapcsolódó tartalom: Hitre, tudásra – A piaristák és a magyar művelődés
|
Koltai András lett a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesületének új elnöke |
|
![]() |
2018. július 2-án délután a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE) tisztújító közgyűlést tartott Kolozsváron, amelyen új Intéző Bizottságot (IB) és Ellenőrző Bizottságot választott. Az IB tagjai római katolikus részről Bernád Rita, Koltai András és Vajk Ádám, görögkatolikus részről Majchrics Tiborné Újteleki Zsuzsanna, evangélikus részről Czenthe Miklós, református részről pedig Farkas Zsolt és Ősz Sándor Elődlettek. Póttagoknak a közgyűlés Damásdi Zoltánt, Karlinszky Balázst és Garas Norbertet választotta. Az Ellenőrző Bizottságot továbbra is Nemes Gábor és Világi Dávid alkotják. Az új elnökről: Koltai András 1988-ban érettségizett a budapesti Piarista Gimnáziumban, majd történelem és levéltár szakos egyetemi diplomát szerzett. Pályakezdőként 1994-ben lett a Piarista Rend Magyar Tartománya levéltárosa, az első civilként ebben a tisztségben. Az évek során sokat tett azért, hogy a levéltár rendezettsége, feldolgozottsága és külső körülményei elérjék az elvárható legjobb szakmai színvonalat. 2011-ben a levéltár vezetésével költözött új helyére, a Váci utcai piarista épületbe. Szerzetesrendi levéltárak, egyházi levéltárak közös projektjeinek rendszeres kezdeményezője-szervezője. A különféle szakmai egyesületek konferenciáinak rendszeres előadója volt. Az elmúlt két évtizedben élen járt az informatikai lehetőségek levéltári alkalmazásában, a levéltáros tartalmak internetes megjelenítésében. Intézményének az elsők között volt saját honlapja, és mások számára is igyekezett hasonló lehetőségeket biztosítani, a leveltar.katolikus.hu (A történeti Magyarország katolikus levéltárai) és a melte.hu (magyar egyházi levéltárak ismertetése, munkatársai) oldalak szerkesztőjeként valamennyi egyházi levéltár számára hasznos internetes fórumot teremtett. Az utóbbi években fontos szerepet játszott az egyházi levéltárak közös kutatói segédlet-adatbázisának létrehozásában.” A magyar piaristák Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában megrendezett nagyszabású jubileumi művelődéstörténeti kiállításának (Hitre, tudásra: a piaristák és a magyar művelődés, 2017. november 15-2018. február 28.) fő kurátora volt. |
Kerényi István és Kerényi Lajos: Csodás kalandok Jézussal |
|
![]() |
„Csodás kalandok Jézussal" címmel jelent meg a Szent Gellért Kiadó gondozásában Kerényi Lajos piarista szerzetes, pap, teológus István nevű bátyjának „Emlékek” című írása alapján készült kötete, amely a „Lajos atya és testvére küzdelmei, örömei, győzelmei” alcímet viseli. A Magyar Kurír könyvismertetőjét közöljük. A kötetben a két testvér visszaemlékezéseit olvashatjuk, gyermekkoruktól kezdve 1945 őszéig, amikor két hónap eltéréssel kiszabadultak az orosz hadifogságból. Édesapjuk a vasútnál dolgozott, édesanyjuk otthon nevelte őket; „rajongásig” szerették mindkét szülőjüket. Édesapjuk jó humorú, vidám ember volt, mindenféle játékban benne volt. Édesanyjuk a „következetes, mértéktartó, dacos magatartást kizáró életvitelt” követelte meg fiaitól. István és Lajos – vagy ahogy otthon hívták őket, Pipi és Öcsi – a tatai piarista gimnáziumba jártak. Lajos mindvégig kiváló tanuló volt, évzárókon rendszeresen megkapta az „iskola büszkesége, legjobbja” címet. Istvánnak nehezebben ment a tanulás, de a szorgalma átsegítette a holtpontokon, és rengeteg segítséget kapott az édesanyjától. Tizenöt éves korában határozta el, hogy tanító lesz. A két testvér útja ettől kezdve szétvált, de hivatásukkal „teljes szívvel-lélekkel szolgálták a magyar fiatalság testi-lelki fejlődését”. István kántortanító lett, s mivel az ötvenes években a rendszer ellenségének számított, elhelyezték egy templom nélküli pusztára. Feleségével, Gaál Aranka tanítónővel itt, Lajosháza-pusztán, egytantermes iskolában kezdték meg közös életüket. Hatvannégy évig éltek együtt, két gyermekük, két unokájuk született, de megérték dédunokájuk születését is. Kerényi István „legjobban embertársait szerette. Őszinte, nyitott kíváncsisággal figyelt mindenkire, aki csak megfordult a környezetében…” Mindenki „Papának” szólította. Kerényi Lajos atyának a „per crucem ad lucem” jelmondat az egyik irányító eszméje. A crux áldozatot és szenvedést jelent, a lux pedig minél mélyebb tisztánlátást, harmóniát és szeretetet. Lajos atya úgy érzi, hogy hatvanöt esztendős papi szolgálata telve volt szenvedéssel, melyet a sátán kísértései és az Isten és hit nélküli „állambácsi” okozott. Isten kegyelmével azonban állva tudott maradni, megalkuvások nélkül. Jelenleg a budapesti piarista rendház lakója, és túl a kilencedik ikszen is töretlen hittel és reménnyel mondja: „Megkezdtem második kilencven évemet.” Lelke mélyén még ma is mindig hallja a jézusi hívást: „Lennél szíves, segítenél tovább a megváltásban? Még ezután is számítok rád!” Kerényi István és Kerényi Lajos: Csodás kalandok Jézussal |
Híres piaristák - a zenélő filológus: Szepesi Imre |
|
![]() |
A piarista rend magyarországi tagjai között a sokoldalúság soha nem számított kivételnek. Szepesi Imre, aki a latin és a görög irodalom professzoraként valamint zenészként is elismert volt, csak csatlakozott rendtársai hosszú sorához, akik a tudomány és kegyesség kettős útját járták, legjobb tudásuk szerint. Koltai András levéltárvezető írása. A tanár Szepesi 1838-tól a budai piarista gimnáziumban folytatta a tanítást, majd 1842-től Vécsey Miklós szatmári főispán fiait nevelte. Miközben a fiatal bárók, Antal és József a bécsi egyetemre jártak, ő maga is bejárt az ógörög nyelvi előadásokra. Amikor pedig otthon, a Szatmár megyei Sárközön tartózkodtak, és azt tapasztalta, hogy „az ittasságnak általában elterjedt és hallatlan magasságra emelkedett bűne uralkodik a népben”, „mérsékegyletet” szervezett, és e célból mondott beszédeit nyomtatásban is kiadta (1846). A költő A zenész Léva jótevője Szöveg: Dr. Koltai András |
Két éve hunyt el Esterházy Péter... |
|
![]() |
Esterházy Péter: Egy kékharisnya följegyzéseiből (részlet) A piaristákról Szívesen és hálásan Az, hogy én matematikusi diplomát szereztem, az inkább volt Pogány tanár úr szenvedélyességének köszönhető, mint az enyémnek. Ez a szenvedély nem volt veszélytelen, aki nem tartott vele, azt legyűrte, nem túlzás talán: megalázta. Az az égő viszony, amely tanár és tárgya közt létezett, élmény és példa számomra azóta is. Ekkor tanultam meg a tudást becsülni, s bonyolódtam bele a tanulás kalandosságába is. |