Hármas Jubileum a Magyarországi Piarista Rendtartományban |
|
2017 a piarista rend többszörös jubileumának is az éve. 400 évvel ezelőtt, 1617-ben hagyta jóvá V. Pál pápa a szegény sorsú gyermekek tanítására, teljesebb életre nevelésére vállalkozó szerzetesrendet, amelynek alapítóját, Kalazanci Szent Józsefet 250 éve, 1767-ben emelte a szentek sorába XIII. Kelemen pápa a vatikáni bazilikában. E tanévben ünnepeljük a budapesti Piarista Gimnázium alapításának 300 éves évfordulóját is. Szathmáry Melinda beszámolója a január 27-i jubileumi sajtóeseményről. 2017. január 27-én a Sapientia Szerzetesi, Hittudományi Főiskola Aulájában közös sajtótájékoztatót tartott a Piarista Tartományfőnökség és a budapesti Piarista Gimnázium. Az eseményen Labancz Zsolt SP tartományfőnök, Horváth Bálint, a pesti piarista gimnázium igazgatója, Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója és Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartományának levéltárosa szólalt fel.
Labancz Zsolt egy Szent Márk evangéliumából származó idézettel kezdte beszédét; a mustármagról
szóló példabeszédhez kapcsolódva, egy képi hasonlattal élve jellemezte a 400 éve tartó
növekedést: „Egy kis mag vettetett el 400 évvel ezelőtt, s ez azután szárba szökkent és hajtásai, bontakozó
ágai olyan terebélyesek lettek, hogy sokak, nagyon sokak számára adnak árnyat és még inkább életet. S ez az
élet, ez az áldott gyarapodás ma is folytatódik, itt, hazánkban is, s a tágas rendben is.” A tartományfőnök
elmondta, hogy az utóbbi néhány hónapban két új alapítás is történt: egy kis közösség
Mozambikban kezdte meg működését, egy másik alig néhány napja Peruban, Limának egy szegény külvárosi
részén.
Horváth Bálint, a 300 éves fennállását ünneplő budapesti Piarista Gimnázium igazgatója beszédében
röviden összefoglalta az intézmény történetét, s egyben kitért híres tanáraira, öregdiákjaira
is, akik érdemben járultak hozzá a magyarországi tudományos és kulturális élet fellendítéséhez
az elmúlt századok során. „Az 1716-os év tavaszán Pest városának főbírája, a városi
tanács vezetője, Lenner János hívta meg a városba a piarista szerzeteseket, hogy szervezzék meg és nyissák meg
gimnáziumukat a városban. 1717. november 6-án két piarista szerzetes vezetésével, 155 diákkal indult útjára
az iskola. Híres tudósok, művészek, államférfiak, egyházi emberek kerültek ki a padjaiból. Ebbe az iskolába
járt többek között, az írók és költők közül Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Katona
József, Vajda János, Szerb Antal, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János és Esterházy Péter; az
államférfiak közül Mészáros Lázár hadügyminiszter, Perczel Mór honvédtábornok és Antall
József miniszterelnök; a tudomány képviselői közül Eötvös Loránd fizikus, az Akadémia elnöke, Hevesy
György és Oláh György kémikusok, és olyan jeles művészek, mint Lotz Károly és Zichy Mihály
festőművészek, Fábri Zoltán filmrendező, Lehár Ferenc zeneszerző…”
Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója és Koltai András, a magyar piarista rendtartomány
levéltárosa a november közepén nyíló „Hitre, tudásra – piaristák a magyar
művelődéstörténetben” c. nagyszabású időszaki kiállítás tematikáját, s a tervezett
kiállítási anyagot mutatták be. Koltai András, a kiállítás főkurátora szerint a kiállítás és az ahhoz készülő katalógus által egy olyan szerzetesi közösség életét, környezetét és tárgyait ismerhetjük meg, amely Istenre, a világra, a művészetekre és a tudományra egyaránt nyitottan élt és él, emellett kellő öniróniával tudja magát a mai napig szemlélni. Fényképalbum: https://www.facebook.com/pg/piaristak/photos/?tab=album&album_id=10155744328477738
Szathmáry Melinda |
Bele lehet "szentülni" a pedagógushivatásba - A Piarista Rend 400 éve |
|
Mennyire jézusi életforma a tanító piarista szerzeteseké! Jézus közösségben élt a tanítványaival, akik később tanítókká lettek maguk is, ugyanakkor mindig nyitottan fogadta a gyermekeket, és azt akarta, hogy a tanítványai is így tegyenek. A piarista szerzetesek a gyerekek tanítását-nevelését és a közösségi életet is megvalósítják, egyben a megváltás örömhírét hirdetik a nevelés által. Labancz Zsolttal, a Piarista Rend magyarországi tartományfőnökével beszélgetett Kölnei Lívia, a KÉPMÁS magazin munkatársa jubileumokról és feladatokról.
– A budapesti Piarista Gimnázium és Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola épülete korábban az ELTE
Bölcsész Karának székhelye volt. Öt évig ott tanultam. Az egykori csúnya, lepusztult épület hihetetlenül
megszépült, kivilágosodott és modern lett, amióta jogos tulajdonosaihoz visszakerült. Számomra lenyűgöző
időutazás ide belépni.
– Sok évfordulót ünnepelnek a piaristák 2017-ben.
– Tehát előbb volt a cél, utána követte a közösség, az eszköz, amely a cél érdekében
jött létre.
– Az ünneplés egyben a nyitás lehetősége is az érdeklődő emberek felé. Milyen megemlékezéseket terveznek
idén?
– A piaristák soha nem éltek visszavonultan. Küldetésük – „evangelizálni a tanítás
által” – a világhoz szól.
– Nagyon hangsúlyos cél a piarista küldetésnyilatkozatokban, hogy az iskoláknak a társadalmi életre, a
közjó előmozdítására is kell nevelnie a gyerekeket. Bátorságra vall, hogy használni merik a
„közjó” fogalmát egy olyan korban, amikor ez egy megkérdőjelezett fogalom, sokan még a létezését is
vitatják.
– Hogyan lehetne koncentrikus körökként elképzelni azt a szervezeti felépítést, ahogyan beépülnek a
társadalomba?
– Mit jelent ez az elköteleződés a gyakorlatban? Élik a maguk életét, de kisebb közösségeket alkotnak, ahol
hetente egyszer-kétszer találkoznak, mint egy piarista lelkiségi mozgalom vagy harmadrend tagjai?
– A nők hogyan tudnak kapcsolódni a piarista szellemiséghez a Testvériségen kívül?
– A nagykárolyi nővérek hivatásában különösen erőteljesen érvényesül az a szociális
érzékenység, amely a piaristák küldetési nyilatkozataiban is szerepel. Hogyan lehet ezt a tanítás keretei
között megvalósítani? Hogyan kerülik el, hogy a piarista iskolák ne csupán „elitképzők” legyenek?
– Van utánpótlása a szerzetesközösségnek?
– Amikor én egyetemre jártam ebben az épületben – a szocializmus legutolsó éveiben – nagy nimbusz övezte
a pesti piarista gimnáziumban végzett fiúkat. Azt tartották róluk, hogy akik abból a
„versenyistállóból” kikerülnek, vagy zsenik vagy őrültek.
Szöveg: Kölnei Lívia |
„Diákokra szabott Világot közvetíteni" - A Piarista Iskola dicsérete |
|
Jubileumi évet írunk: négyszáz esztendeje alapította Kalazanci Szent József a piarista rendet, akit 250 éve avattak szentté, a budapesti Piarista Gimnázium pedig 300 éves fennállását ünnepli jelenleg. Ezen alkalomból Labancz Zsolt tartományfőnökkel a Heti Válasz munkatársa a kegyes atyák nevelési elveiről, a PISA-tesztről és a migrációról beszélgetett. Többszörös évfordulót ünnepelnek idén a piaristák. Négyszáz éve hozta létre Kalazanci József a rendet, az alapítót 250 éve avatták szentté, a budapesti Piarista Gimnázium pedig 300 éves. Labancz Zsolt tartományfőnökkel a kegyes atyák nevelési elveiről, a PISA-tesztről, a migrációról beszélgetett a Heti Válasz munkatársa, de szó esett arról is, hogy a rend miért épít luxuslakásokat.
– Ha a rendalapító ma betoppanna önök közé, azt látná megvalósulni, amit 400 éve
megálmodott?
– A társadalom nagy részének, ha a katolikus egyházról van szó, szigorú csuhások jelennek meg a szemei
előtt. Lehetséges a rend lelkiségéhez ragaszkodva, nem megalkudva megvalósítani céljaikat, eközben fiatalosabb, modernebb
kép sugárzásával a tévképzetek eloszlatásán dolgozni?
– Ha visszagondol a gyermekkorára, milyen felnőttként képzelte el magát?
– Veress András győri püspök nemrég megkongatta a vészharangot, hogy egyházmegyéjében el fognak fogyni a
papok. A rendeknél is kevesen jelentkeznek szerzetesnek, van, ahol az évfolyamokon csak egy-két jelölt van. A piaristáknál mi a
helyzet?
– Számos híres ember járt a piaristákhoz: írók, tudósok életkezdését határozta meg az
odatartozás. A múlt század televíziózásának egyik kedvelt alakja, Öveges József sem csak fizikatanár
volt, hanem piarista szerzetes is. Vannak ma is ilyen nagyhatású tanáraik?
– A PISA-teszten csúnyán megbukott Magyarország. Ha kiválogatnánk a felmérésből az erre vonatkozó
adatokat, kiderülne, hogy a piarista diákok javítottak az átlagon?
– Tervezik, hogy lányokat is felvesznek a piarista gimnáziumokba? Gondoltak a létszámnövelésnek erre a
módjára?
– Ön szerint az oktatáson kívül milyen irányban kell nyitnia a piarista rendnek, hogy meghallják a szavát a
társadalomban?
– 2015 szeptemberében azt nyilatkozta: „Biztos reális a veszély, hogy terroristák jutnak Európába, de nem vagyok
biztos benne, hogy ez a legegyszerűbb módja, hogy ide juttassák őket. A veszély a mostani menekülthelyzettől függetlenül is
fennáll, a hatóságoknak nehéz feladat ezeket az embereket kiszűrniük. Nekem úgy tűnik, hogy ez a veszély túl van
hangsúlyozva.” Az elmúlt időszak terrorcselekményei miatt Európa is egyre inkább védi a határait. Továbbra
is úgy gondolja, hogy túlhangsúlyozták ezt a veszélyt?
– Nemrégen jelent meg a Heti Válaszban Szende Árpád írása arról, hogy a piaristák budapesti Költő
utcai ingatlanjával nem üzletelni kellene, és a telken luxuslakásokat építeni milliárdosoknak, hanem
közösségi célra használni. Támadtak ebből renden belüli nézetkülönbségek?
– Amikor fáradtnak érzi magát, honnan merít erőt?
szöveg: Jezsoviczki Noémi, Heti Válasz |
Az MPDSZ 2017. évi rendes Közgyűlésének összehívása |
|
Kedves Barátaim! Öregdiáktársaim!
A Magyar Piarista Diákszövetség Választmányának döntése alapján Szövetségünk ez évi
rendes közgyűlését 2017. május 20. szombat délelőtt – a szokásoktól eltérően! – 10 órára
hívom össze. Helyszíne a Duna-parti Piarista kápolna (Budapest, V. Piarista utca 1.).
A közgyűlés napirendje:
3. A napirend elfogadása. Az 5., 6., 7., 8. és 9. napirendi pontokhoz tartozó írásbeli anyagok az új honlapunkon ( www.mpdsz.hu) és a Szövetség irodahelyiségében (az első emeleten jobbra) május 1-től kezdve lesznek megtekinthetők. Budapest, 2017. március 16.
Várgedő Tamás s.k. |
Ismételt felhívás az osztálytablók felújítására, elhelyezésére |
|
A budapesti Piarista Gimnázium ez év novemberében kezdi meg alapítása 300. évfordulója alkalmából az egy éven át (2017. novemberig) tartó ünnepségsorozatát. Ennek keretében számtalan programmal emlékeznek-emlékezünk a nagy hagyományú iskola múltjára, s mutatják be a jelenét. A különféle rendezvények, amelyeket részletesen előre hirdetni fogunk, sok esetben a régmúlt diákságára való emlékezés mellett a mai öregdiákságot is meg kívánják szólítani.
Ez utóbbi szándéknak egyik számunkra kiemelt eleme a Gimnázium vezetésének az a terve és készsége,
hogy a régi osztálytablók közül minél többet méltó állapotban el lehessen helyezni a gimnáziumi
folyosók falán. Ez a folyamat már korábban megindult, de most ezt fel kívánják-kívánjuk gyorsítani,
amelyet lehetőség szerint a május 27-re tervezett jubileumi öregdiák-találkozóra szeretnének befejezni.
Jelenleg a következő helyszíneken tekinthetők meg szabad bejárással a tablók:
Budapest, 2017. március 20. |
Biciklitúra Jelenits Istvánnal Nagyváradra |
|
Szeretettel hívunk minden kedves nagyváradit, aki úgy érzi, tavasztól, verstől, daltól új életre kel,
rendhagyó, költészet-napi ünnepi biciklitúránkra. Vendégünk a legendás tanár, irodalomtudós
szerzetes, Jelenits István lesz, akivel április 9-én átkerékpározunk a határon Berettyóújfaluból
Nagyváradra. Verskedvelők jelentkezését várjuk a következő elérhetőségeken: Tel.: +40 259 431 398;
és info@posticum.ro vagy istvannemes@yahoo.com
13:00 - ebéd Április 9., vasárnap - Biciklitúra Jelenits Istvánnal Nagyváradra_
10:00 - Indulás Nagyváradra (magyarországi idő szerint) MŰSORON: Ady, József Attila, Kányádi, Radnóti, Arszenyij Tarkovszkij, Székely János versei. Zenei repertoár: Liszt: Petrarca-szonett; Chopin: F dúr keringő; Brahms: B moll Intermezzo; Szkrjabin H dúr etűd; Chopin: A moll keringő; Szkrjabin: Cisz dúr etűd; Gershwin: The Man I Love; Bartók Béla: Andante, Tíz könnyű zongoradarab. |
Emlékezés egy szigorra képtelen drága tanárra, Péter Mihályra |
|
A gimnáziumi évekre, de főleg tanárainkra visszaemlékezve jobbára a szigorú, a mindig magas mércét állító és a nagy tudást következetesen megkívánó tanárainkra gondolunk. Többnyire hálás szívvel emlegetjük őket (néha még most is kicsit félve ejtve ki szigorról emlékezetes nevüket…). A Piar Hírlevélben és más piarista kiadványokban is gyakran olvasni megemlékezéseket róluk, a maximális tudást tükröző és diákjaitól is azt elváró szigorú tanárokról. De mi van olyannal, aki nem írta be mélyen nevét szigorával az emlékezetünkbe? Aki nem követelte a maximumot, aki elnéző volt, és aki képtelen volt rossz jegyeket adni? Egy ilyen drága emlékű tanár volt Péter Mihály, akire oly sok szeretettel gondolok, akitől a földrajzot – bevallom – nem tanultam meg jól, de annál sokkal, sokkal többet kaptam tőle... Ahogy egyik rendtársa írta róla: „ Inkább a példa és a szív embere maradt, nem a rendelkezéseké, utasításoké.” Drága emlékű Péter tanár úrra (pardon: Péter bácsira) emlékezve Dr.Koltai Andrástól kapott levéltári anyagot szinte változtatás használtam fel.
Péter Mihályról így írt l982-ben Benkő Andor Szeretett Mihályunk 1902. szept. 26-án született a Komárom megyei Szomódon. Akkor még és tovább is egészen 1942-ig Pfléger volt családi neve, s amikor mások nagy buzgalommal keresték német származásukat, ő csendes de nyílt kiállással a magyarságot választotta.
A piarista gimnáziumban
Kalazantinumi évek
Mosonmagyaróváron eltöltött évek
Budapesti ténykedése
1945-től budapesti rendházunk vicerektora és házfőnöki tanácsosa volt, majd rendházi gondnok is.
Budapesten tanított
Békés öregkorban is szeretetet sugározva
Emlékezés róla, a kiváló, de soha nem szigorú tanárra
Péter Mihály rendtársunk nem volt ún. szigorú tanár, szaktárgyaiban azonban, kivált a földrajzban kiemelkedően
alapos képzettségű. De ezen túl beszélgetések során valósággal meghökkentette hallgatóját egy-egy
csendesen elejtett tudományos alaposságú, adatszerű pontosságú megjegyzésével, széleskörű
tájékozottságról tanúskodó rövidke fejtegetésével. Mindig lehetett tanulni tőle anélkül, hogy az
emberrel legkisebb mértékben is éreztette volna fölényét” (Fekete A.) R. I. P.
Források:
Az emlékezést összeállította egy volt hálás diák: |
A piarista gimnáziumtól a domonkos rendházig - Az egykori diáktárs, Kornél atya elhunyt |
|
Pár évvel ezelőtt jelent meg egy interjú Kornél atyával (Dióssi Gézval), aki budapesti piarista gimnáziumban 1960-ben érettségizett. Kornél atyának – kanyargós egyházi utat megtéve – sikerült gyermekkori vágya: domonkos szerzetes lenni. A Sopron-szerte ismert és szeretett Kornél atyát Sopronban, a domonkos rendházban kerestük fel. Akkor életútjáról kérdeztük, egyben a közös gimnáziumi emlékeket is felidézve, minthogy e sorok írója barátja, iskolatársa volt.
- Az akkori beszélgetés során megtudtuk, hogy miért lett domonkos szerzetes. Mint mondta:
- Amikor rákérdeztünk, hogy miért a piarista gimnáziumot választotta, ezt a választ kaptuk:
- Tudtuk, hogy osztályából hatan lettek papok. Ez akkoriban szinte rekordnak számított (most meg különösen…).
Egyben választ is kaptunk tőle társai papi pályájának alakulásáról. -- A továbbiakban papi pályának alakulásáról kérdeztük, s arról, hogy hogyan került Sopronba Domonkos Rendházba. E sorok írója gyakori soproni útjai során többször meglátogatta egykori iskolatársát, akinek az állapota a súlyosbodó Parkinson-kór miatt egy rosszabb lett. Sajnos számítani lehetett, hogy a súlyos kór rövidesen véget vet tartalmas életének, gazdag papi pályájának.
xxx És a gyászolók népes seregéhez csatlakozunk mi is, rá emlékező iskolatársai, volt piarista diákok. Köztük a megemlékezés összeállítója: Dr.Kölcsei Tamás – az egykori iskolatárs és régi barát. |
50 éve szentelték pappá Szabó István atyát |
|
Február 26-án, vasárnap késő délután tartotta aranymiséjét Szabó István piarista atya, a rend kecskeméti házfőnöke, a gimnázium egykori igazgatója. Kecskemét önkormányzatát dr. Szeberényi Gyula Tamás, Mák Kornél alpolgármester, Sipos László és Bogasov István tanácsnok, valamint Lévai Jánosné, Pászti András, dr. Stachó-Pekári István, Leviczki Cirill és Kovács Ferenc önkormányzati képviselők képviselték. A város vezetése nevében Mák Kornél alpolgármester mondott köszönetet Szabó István atyának, megköszönve a sokéves együttműködést, pedagógiai munkásságát. Ezt követően Lévai Jánosné önkormányzati képviselő röviden köszöntötte Szabó atyát. Beszédét szó szerint közöljük: „Tisztelt Tartományfőnök Atya! Plébános Atyák! Kedves Szabó István Atya!
Kecskemét Megyei Jogú Város vezetése, polgármester asszony, az alpolgármesterek, az Értékmegőrzési
Bizottság Egyházügyi Munkacsoportjának vezetőjeként, tagjai nevében szeretettel és imádságok szívvel
köszöntjük Szabó atyát. Már a 3. ciklusban dolgozunk együtt. Csendes jelenlétében okos gondolatok születtek,
mely javaslatok erősítették munkacsoportunk tevékenységét.
Kedves Atya! Ezt kívánjuk szívből jövő szeretettel! |
Arany János Emlékév |
|
Ma március 2. van, Arany János születésének 200. évfordulója. A költők teljesítményét nem lehet centiben vagy kilóban mérni (mint az atléták vagy az úszók rekordjait), de abban megegyezhetünk, hogy ő a magyar költők legjelesebbjei között áll, a 19. században pedig a legnagyobb.
Az idei év (többek között) Arany emlékév is, ma pl. az állami tv-ben, rádióban számos műsor a költőről
szól, este díszelőadás lesz (ha jól emlékszem, az M5 közvetíti). Arany mindent megérdemel, és remélem,
az a hatása is meglesz az ünneplésnek, hogy többször vesszük kezünkbe köteteit, és persze olvassuk műveit.
Nem mindig jártam sikerrel. Pár éve javasoltam egy közmeghallgatáson a fővárosnak, hogy a Margitsziget fő útját,
melynek nincs neve, nevezzék el Arany Jánosról, ha már elődeink nem teljesítették a végakaratát (temetkezni a
szigeten akart, „a tölgyek alatt”). Javaslatom minden visszhang nélkül maradt. 2017. március 2. dr. Szabó András |
Hatvan év után rehabilitálták a Kecskeméti Piarista Gimnázium kizárt diákját |
|
Március 15-i ünnepségükön rehabilitálta a kecskeméti Piarista Iskola Taska László nemzetőr őrnagyot. Az iskola egykori növendékét 1957-ben, a MÚK mozgalom egyik kecskeméti vezetőjeként zárták ki az intézményből. Hatvan év elteltével fogadta vissza a rend öregdiákjai közé.
Megható pillanatok tanúi lehettek március 14-én, kedden délután a kecskeméti Piarista Gimnázium diákjai.
Március 15-i ünnepségükön rehabilitálták ugyanis Taska László nemzetőr őrnagyot. Az iskola egykori
növendékét 1957-ben, a MÚK mozgalom egyik kecskeméti vezetőjeként zárták ki az intézményből. Hatvan
év elteltével fogadta vissza a rend öregdiákjai közé, emellett átvehette a Kalazancius érmet is. Forrás és kép: Kecskeméti piaristák, Hírös.hu |
Piaristák újították meg fogadalmukat a Váci Székesegyházban |
|
Ünnepi szentmisét tartottak március 24-én, pénteken délelőtt a váci székesegyházban. A szertartás keretében a püspöki városban szolgáló piaristák megerősítették, illetve megújították fogadalmukat annak emlékére és tiszteletére, hogy 400 évvel ezelőtt hagyta jóvá a piarista kongregációt V. Pál pápa. Ünnepi szentmisét tartottak március 24-én, pénteken délelőtt a váci székesegyházban. A szertartás keretében a püspöki városban szolgáló piaristák megerősítették, illetve megújították fogadalmukat annak emlékére és tiszteletére, hogy 400 évvel ezelőtt hagyta jóvá a piarista kongregációt V. Pál pápa.
Az ünnepi szentmise főcelebránsa Beer Miklós megyéspüspök, piarista konfráter volt, s részt vett a
szertartáson a rend másik két váci konfrátere, Varga Lajos segédpüspök és Pálos Frigyes
kanonok is. Ribáry Zoltán/Magyar Kurír |
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy elhunyt Komáromi Attila (1951–2017) piarista öregdiák |
|
Kedves Piarista Öregdiákok!
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy elhunyt Komáromi Attila piarista öregdiák, a Pestszentlőrinci Szűz Mária Szeplőtelen
Szíve Főplébánia-templom kántora, piarista öregdiákok édesapja, a Magyar Piarista Diákszövetség
Hírlevelének rendszeres és lelkes olvasója.
Attila élete és munkássága előtt tisztelegve ezt a Hírlevél számot neki ajánlom!
Mikecz Tamás
„…és otthonom lesz az Isten háza A Bács-Kiskun megyei Jánoshalmán született 1951. július 27-én. Általános iskolai tanulmányait a hergevicai tanyasi, valamint a jánoshalmi állami általános iskolában végezte. 1965-től a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban tanult, ahol 1969-ben Pázmándy György osztályában érettségizett. Ugyanebben az évben az Országos Magyar Cecília Társulat kántorképző tanfolyamán kántori képesítést szerzett. Felsőfokú tanulmányait 1973-ban az Erdészeti és Faipari Egyetem székesfehérvári Földmérési és Földrendezési Főiskolai Karán földmérő üzemmérnöki oklevéllel zárta. Két év sorkatonai szolgálatot követően a 31. sz. Állami Építőipari Vállalatnál kezdett dolgozni. Pályájában döntő fordulatot hozott, hogy 1979 szeptemberében Dr. Varjú Imre plébános atya felkérésére elfogadta a Pestszentlőrinci Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Főplébánia-templom kántori állását. Itt akkor már évek óta eseti jelleggel kisegítőként közreműködött. Nagy igyekezettel szervezte meg először a templom felnőtt vegyeskarát, majd a gyermekkórust. 1987-től 1989-ig koordinálta a templom orgonájának átépítését és bővítését. Saját zenei továbbképzésére is hangsúlyt fektetve 1993-ban elvégezte az Országos Magyar Cecília Társulat egyházkarnagy-képző tanfolyamát. 2013-ban történt nyugdíjazásáig a kórusokkal együtt a rendszeres vasárnapi és egyéb ünnepi szolgálatokon számtalan alkalommal járult hozzá ahhoz, hogy az Úr asztalánál egybegyűlt közösség tagjai a zenén keresztül is megtapasztalják a szerető Isten jelenlétét. Életét Isten, az egyházi közösség, valamint családja szolgálatának szentelte. Mindvégig hű maradt ahhoz a tanításhoz, amelyet a kecskeméti kegyes atyáktól kapott. Hosszú, súlyos betegség után 2017. március 17-én, pénteken tért meg az Örök Hazába. Felesége, három fia, édesanyja, rokonai, barátai, egykori osztály- és évfolyamtársai, a pestszentlőrinci római katolikus egyházközség jelenlegi és volt lelkipásztorai és hívei március 24-én vettek tőle búcsút a Pestszentlőrinci Temetőben és a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Főplébánia-templomban. Hisszük, hogy aki földi életében az Úr hűséges munkatársa volt, immár a szentek közösségben zengi az Ő dicséretét. |
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy elhunyt Oláh György Nobel-díjas piarista öregdiák |
|
Március 8-án, életének kilencvenedik évében Beverly Hillsben elhunyt Oláh György, a 20. század egyik legmeghatározóbb kémikusa, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, a budapesti Piarista Gimnázium egykori diákja. Oláh György 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott a karbokationok kutatásában elért eredményeiért.
Oláh György 1927-ben Budapesten született. Tanulmányait a budapesti Piarista Gimnáziumban, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta.
Érdeklődése a szerves kémia felé fordult, 1949-ben doktorált. (A szerves kémia legrangosabb magyarországi
professzorának, Zemplén Gézának kutatási asszisztense volt.) Az 50-es években publikálni kezdett, már első
tanulmányai nemzetközi érdeklődést váltottak ki. 1954–1956 között a szerves kémia tanszék vezetője és
az MTA újonnan létrehozott Központi Kémiai Kutatóintézetének társigazgatójaként működött.
Nevéhez fűződik a magyarországi műanyagipari kutatás és gyártás megalapozása, és ekkor kezdte meg a
szénhidrogének reakcióinak és átalakítási jellemzőinek feltárására irányuló
kutatásait. Hozzávetőleg 1100 tudományos publikáció, 15 monográfia, 100 szabadalom szerzője volt. Forrás: MTI, Index.hu, Wikipédia
Kapcsolódó anyagok:
Oláh György előtt Hírlevél Különszámmal szeretnénk tisztelegni. Ezúton kérjük azokat a
kollégákat, volt osztály- és iskolatársakat, öregdiákokat, szakmabeli ismerőseit, akik ismerték, szerették:
laudációikat, emlékezéseiket Szerkesztőségünkbe email útján elküldeni szíveskedjenek! Köszönettel
Mikecz Tamá |
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy elhunyt Etele György piarista szerzetes, nyugalmazott tanár |
|
2017. március 18-án hajnalban életének 93. évében, szerzetességének 75. és papságának 69. esztendejében elhunyt Etele György piarista szerzetes, nyugalmazott tanár, a budapesti rendház tagja. Etele György (szerzetesi nevén Pirrotti Szent Pompiliuszról nevezett György) 1924. június 9-én, Budafokon született. A budapesti piarista gimnáziumban tett érettségi után lett 1942-ben a piarista rend novíciusa. 1943-tól 1949-ig Budapesten teológus és történelem-földrajz szakos egyetemi hallgató volt. Örökfogadalmat Budapesten tett 1947. március 25-én, és 1948. november 7-én szentelték pappá. Tanári pályáját súlyos körülmények között kezdte. 1949. április elejétől a tatai állami gimnázium hittanára lett, mert elődjét és rendtársát, Weiner Ferencet a kommunista hatóság letartóztatta. Öt hónap múlva Sík Sándor tartományfőnök Sátoraljaújhelyre helyezte, ahol szintén állami hittanárként működött (1949. november 1-től). Miután az államvédelmi hatóság fölszámolta a sátoraljaújhelyi piarista rendházat, a rendtagok közül (mint legfiatalabb) 1950. augusztus 1-től egyedül ő maradt a városban, hogy ellássa a piarista plébániát. A püspök 1950. december 8-án plébániai adminisztrátornak nevezte ki, de mivel eredményes lelkipásztori működése miatt a helyi hatóságok eljárást terveztek ellene, Sík Sándor 1952 februárjában a debreceni Mikes utcai templomhoz küldte kántornak. 1953 őszétől visszakerült a „rendi keretbe”, és 1980-ig a kecskeméti Piarista Gimnáziumban töltött be számos tisztséget: a tanítás mellett gondnok, kollégiumi nevelőtanár, adminisztrátor és kollégiumi igazgató is volt. 1980-tól 1988-ig a kalazantinumi piarista növendékek prefektusa volt Budapesten, és az ottani gimnáziumban tanított, elsősorban földrajzot. 1988-ban visszakerült Kecskemétre, ahol három éven át házfőnök és a gimnázium tanára volt. Itt érte a rendszerváltás, amelynek során megadatott neki, hogy 1991-ben ő vegye vissza a rend számára a sátoraljaújhelyi piarista rendházat, amelynek 1992-től házfőnöke lett. 2013-ig élt nyugalmazott tanárként és házfőnökként Sátoraljaújhelyen, ahol szerteágazó tevékenységet folytatott a helyi egyházi életben. Többek között templomigazgató és a Cursillo Mozgalom helyi elnöke is volt. Mivel az időközben egy főre fogyatkozott rendházban idős kora miatt már nehezen tudta ellátni magát, 2013-tól a budapesti rendházban élt. 2017 márciusában belgyógyászati problémákkal szállították a Budai Irgalmas Kórházba. Ott állapota egy kicsit javult, és azt terveztük, hogy hamarosan hazahozzuk a rendházba. Március 18-án hajnalban azonban váratlanul, csendben, békében elérte a halál. A Piarista Rend, a hozzátartozók és Sátoraljaújhely városa nevében fájó szívvel, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy Etele György piarista szerzetestanár 2017. március 18-án, életének 93., szerzetességének 74., áldozópapságának 69. évében elhunyt. Április 6-án, csütörtökön 18:30-kor a budapesti piarista kápolnában (Piarista u. 1.) szentmisével búcsúzunk el tőle. Hamvait másnap, április 7-én, pénteken 15 órakor a sátoraljaújhelyi piarista templom kriptájában (Deák u. 12.) helyezzük örök nyugalomra, szintén gyászmise keretében.
„Akik igazságra tanítottak A Piarista Rend, a hozzátartozók és Sátoraljaújhely városa nevében fájó szívvel, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy Etele György piarista szerzetestanár 2017. március 18-án, életének 93., szerzetességének 74., áldozópapságának 69. évében elhunyt. Április 6-án, csütörtökön 18:30-kor a budapesti piarista kápolnában (Piarista u. 1.) szentmisével búcsúzunk el tőle. Hamvait másnap, április 7-én, pénteken 15 órakor a sátoraljaújhelyi piarista templom kriptájában (Deák u. 12.) helyezzük örök nyugalomra, szintén gyászmise keretében.A kecskeméti piarista templomban április 8-án 17.30-kor tartanak gyászmisét elhunyt Etele György atyáért. REQUIESCAT IN PACE! Tisztelettel kérjük rendtársunk elvesztésében velünk együtt érző testvéreinket, hogy a temetésre ne hozzanak virágot, hanem az arra szánt összeget a sátoraljaújhelyi piarista templom javára ajánlják fel a temetéskor a templomban elhelyezett perselyben. Köszönjük! Isten áldjon Gyurka bácsi és kísérjen végig égi utadon! Nyugodj békében! PIARISTA REND MAGYAR TARTOMÁNYA |