A Magyar Piarista Diákszövetség Hírlevele

Kállay Emil rendtársunk, június 8-án, szombaton 17:00-kor gyémántmiséjét mutatja be a Duna-parti Piarista Kápolnában.
 

Emil atyát 60 éve 1953. június 14-én szentelték pappá.
 
További gyémántmise időpontok, helyszínek:
Június 14. 18 óra - budai Szent Imre templom (1118 Bp. Villányi út 25.) 
Június 23. 11 óra - Csíkszereda, Milleneumi templom (Kossuth L. u. 38.)
Június 23. 19 óra - Csíksomlyó, Kegytemplom (Szék u. 148.)
Minden Kedves Barátunkat szeretettel várunk! 

"Én azonban nem akarok mással dicsekedni,
mint Urunk, Jézus Krisztus keresztjével.
Általa keresztre szegezték nekem a világot,
és engem is a világnak."
 
Szeretettel várunk mindenkit Nyeste Pál rendtársunk ezüstmiséjére 2013. június 7-én, Jézus Szíve főünnepén 18 órára a mezőkövesdi Jézus Szíve templomba. 
 
További ezüstmise időpontok és helyszínek:
 
2013. július 13. 18 óra: Nagykanizsa, Piarista templom
2013. július 28. 9 óra: Vác, Piarista templom 

Három éve távozott közülünk Gyurka bácsi…
 
2013. június 9-én, vasárnap délután 17 órakor a budapesti Piarista Kápolnában
(1052 Budapest, Piarista utca 1. II. emelet) az euchariszikus áldozat bemutatásával
emlékezünk meg Róla.
A szentmise után baráti beszélgetésre lesz alkalom.
 
Az eseményt a Bokor bázisközösség szervezi.  
 
Bulányi Györgyről: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bul%C3%A1nyi_Gy%C3%B6rgy  

A társadalmi problémák megoldásában: „Társak vagyunk!”

2013. szeptember 20-22.: Katolikus Társadalmi Napok

Az Egyháznak van válasza a társadalmi kérdésekre és problémákra – erre kívánja felhívni a figyelmet az a nagyszabású rendezvény, melyet Budapesten, a Múzeumkertben tartanak szeptember végén a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia támogatásával. A társadalom működésével és a közjóval kapcsolatos alapelvek nemcsak egyházi dokumentumokban és a templom falai között fogalmazódnak meg, hanem a keresztények a gyakorlati megvalósításban is hangsúlyos szerepet vállalnak. Embertársainkért több ezer helyen folyik hazánkban is nap mint nap a csendes munka: rászorulókért, betegekért, idősekért, gyermekekért. A Katolikus Társadalmi Napok (a „Kattárs”) keretében ezt kívánják majd láthatóvá tenni a szervezők, s egyúttal közös gondolkodásra, cselekvésre, jó hangulatú együttlétre hívják az érdeklődőket. Ezért is lett a rendezvény jelmondata: „Társak vagyunk!”
A Katolikus Társadalmi Napok egyházi hátterét a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága biztosítja, melyet Dr. Veres András püspök vezet. A bizottság a rendezvény szervezésével a keresztény vállalkozókat és üzletembereket tömörítő ÉrMe Üzleti Hálózatot bízta meg – melynek elnöke Tóth József –, a program szellemi tartalmát pedig a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban című képzésének szervezői adják, Baritz Sarolta Laura domonkos nővér vezetésével.

A Kattárs fő céljai közé tartozik a társadalom érdekében dolgozó katolikus intézmények, civil szervezetek bemutatása; közülük néhány tucatnyival – mint „az egyház arcaival” – a Nemzeti Múzeum kertjében felállított sátrakban ismerkedhetnek meg, léphetnek kapcsolatba az érdeklődők. A szervezők további célja, hogy minél átfogóbb képet adjanak a Magyar Katolikus Egyház hasonló jellegű kezdeményezéseiről és az általuk végzett munkáról. A rendezvény így ösztönzést adhat mindazoknak, akikben felvetődik a kérdés: „Mit tehetnék én magam a társadalmi bajok orvoslásáért? Hová fordulhatok, kikhez csatlakozhatok, ha látom a problémákat, de egyedül nem találom a megoldást?”
Az Egyház sokrétű szociális, nevelési, egészségügyi, családgondozási, környezetvédelmi, gazdasági, tudományos s tevékenységének bemutatása mellett a Kattárs komoly és szórakoztató programok sorával – előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, szakmai konferenciával, koncertekkel, játékokkal – várja az érdeklődőket. Összességében tehát tartalmas, kellemes időtöltésre, jó értelemben vett fesztiválhangulatra számíthatnak a résztvevők. 
A Katolikus Társadalmi Napok előzménye az Európa nagyvárosaiban 1904 óta megrendezett Társadalmi Hét tradíciója. A budapesti rendezvény fő célja az Egyház szociális tevékenységének, az egyházi és világi szociális szervezetek kapcsolatának bemutatása, amelyen a Piarista Rend Magyar Tartománya is képviselteti magát.

forrás: www.piarista.hu

Te kiben/miben hiszel?
 
Mottó: Boldog vagy, mert hitted…
(Lk 1,45)

XVI. Benedek pápa meghirdette a hit évét. Tette ezt azért, hogy fedezzük fel a hitet: tegyük élővé saját életünkben és hiteles tanúi tudjunk lenni az élő Jézusnak. Tőle lehet ugyanis megtanulni az „élet művészetét”.
- Ő az, aki minden embert üdvözíteni akar. Ő az, aki minden embernek megadja, felkínálja az ehhez szükséges kegyelmet.
- Ő az, aki reményteljes válaszokat ad a lét nagy kérdéseire.
- Ő az, aki belénk oltja az üdvösség, az igazi, örök boldogság ki nem mondható vágyát.
Nekünk, keresztényeknek éppen ezért nagy a felelősségünk és feladatunk. Ha tudatlanok és lomhák vagyunk, ha nem lelkesedünk, akkor kiábrándítjuk a keresőket és az önmagukkal szemben igényes testvéreinket egyaránt.
Emiatt fakadt jogos panaszra az istentelenségbe süllyedt világzseni, Nietzsche is, mondván:  „Szebb dalokat kellene énekelniük a keresztényeknek, hogy hinni tudjak Megváltójukban. Megváltottabbnak kellene mutatkoznia tanítványainak.”
Úgy tűnik, mintha mi keresztények aludnánk…
Pilinszky hallatlan diszkrécióval így ösztökél bennünket soraival:  „A szentek jelenlétének észrevétlensége a legfőbb erő és legáldásosabb realitás közöttünk, egy olyan korban, ami a publikálás, a felülkerekedés, az erőtöbblet és önmutogatás meddő káprázatában él.”

 
Mit kell tennünk, hogy mindez általunk mégis megvalósulhasson? Nekünk magunknak is szebb „dalokat” kell énekelnünk Jézusról, és egyre inkább szentté kell válnunk.
Ezért jöjjetek el minél többen 2013. július 3-án Egerszalókra, hogy ott együtt ébredjünk fel álmunkból, majd július 7-én onnan hazatérve vegyék észre rajtunk Jézust, aki nagyon számít ránk. De számít ránk árva, eltorzított lelkű magyar népünk is, hiszen boldogtalan.
Hitünknek úgy kell ragyognia, ahogy ragyogott Ars nagy plébánosából, Vianney Szent Jánosból. Egy hitében meggyengült férfi onnan hazaérve így nyilatkozott: találkoztam ott magával az Istennel.
Magyar fiatalok a határon innen és túl: jöjjetek lelkesen, hivatástudattal és igen nagy szeretettel. Nagyon hívunk és várunk Benneteket!
Ternyák Csaba érsek atya, Palánki Ferenc püspök atya, Török László plébános atya, Kerényi Lajos piarista atya és a rendezők
Hozzatok Szentírást, füzetet és sok-sok kereső fiatalt! Naponta hívjuk a Szentlelket!

Július 03. szerda – Mária hite

15.00 - 15.45 Köszöntő, és előadás: Kerényi Lajos atya
15.45 - 16.00 Csendes elmélkedés
16.00 - 17.30 Kiscsoportos beszélgetés
17.30 - 18.00 SZÜNET
18.00 - 19.30 Nyitó szentmise – Ternyák Csaba egri érsek
19.30 - 21.00 Vacsoraszünet
21.00 - 22.00 Zöld Gomb koncert
22.00 - 23.00 Szentségimádás a templomban (fakultatív)
23.00 - 07.00 Silencium

Július 04. csütörtök – Hiszek az Atyában

06.00 - 07.45 Ébresztő
07.45 - 08.00 Reggeli ima
08.00 - 08.45 Előadás : Palánki Ferenc egri segédpüspök    
08.45 - 09.00 Csendes elmélkedés
09.00 - 10.30 Kiscsoportos beszélgetés
10.30 - 10.45 Szünet
11.00 - 11.45 Előadás: Uzsalyné dr. Pécsi Rita - a neveléstudományok doktora, művészetpedagógus, a Reménység Magjai Alapítvány előadója
11.45 - 12.00 Csendes elmélkedés
12.00 - 14.00 Ebédszünet
14.00 - 15.00 Szieszta
15.00 - 16.00 Fórum: Uzsalyné dr. Pécsi Rita, Kerényi Lajos atya és Palánki Ferenc püspök
16.00 - 16.15 Szünet
16.15 - 17.30 Kiscsoportos beszélgetés
17.30 - 18.00 SZÜNET
18.00 - 19.30 Szentmise – Palánki Ferenc egri segédpüspök
19.30 - 20.30 Vacsoraszünet
20.30 - 22.00 Szentségimádás – Varga János verbita atyáék Argentínából
22.00 - 23.00 Szentségimádás a templomban (fakultatív)  
23.00 - 07.00 Silencium

Július 05. péntek – Hiszek a Fiúban

06.00 - 08.00 Ébresztő
08.00 - 09.00 Szentmise
09.30 - 10.15 Előadás: Stella Leontin kanonok, balassagyarmati plébános
10.15 - 10.30 Csendes elmélkedés
10.30 - 12.00 Kiscsoportos beszélgetés
12.00 - 14.00 Ebédszünet
14.00 - 15.00 Szieszta
15.00 - 15.45 Előadás: Mocsai Lajos a magyar férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya
15.45 - 16.00 SZÜNET
16.00 - 17.00 Menet a hegyhez
17.00 - 18.00 Hegyi beszéd, bűnbánati liturgia - Kerényi Lajos atya
18.00 - 19.00 Visszajövet a hegytől
19.00 - 20.00 Gyónási lehetőség
20.00 - 21.00 Vacsoraszünet
21.00 - 22.00 Ifjúsági keresztút (az egri bazilika ifjúsági énekkara)
22.00 - 23.00 Szentségimádás a templomban (fakultatív)
22.30 - 07.00 Silencium

Július 06. szombat – Hiszek a Szentlélekben

06.00 - 07.45 Ébresztő
07.45 - 08.00 Reggeli ima
08.00 - 08.45 Előadás: Hugyecz János egri szemináriumi prefektus
08.45 - 09.00 Csendes elmélkedés
09.00 - 10.00 Kiscsoportos beszélgetés
10.00 - 10.15 Szünet
10.15 - 11.00 Előadás: Kerényi Lajos atya
11.00 - 11.15 Csendes elmélkedés
11.15 - 12.45 Kiscsoportos beszélgetés
12.45 - 14.00 Ebédszünet
14.00 - 15.00 Szieszta
15.00 - 16.00 Koncert: Fráter Kórus – Miskolc, Fráter Gy. Katolikus Gimnázium
16.30 - 17.30 Missziós tanúságtétel Argentínából – Varga János atyáék
18.00 - 19.00 Koncert: PáterRock – az Egri Főegyházmegye ifjú papjai
19.00 - 20 00 Vacsoraszünet
20.00 - 22.00 Szentmise + körmenet – Székely János esztergom-budapesti segédpüspök
22.00 - 23.30 Táncház
00.00 - 07.00 Silencium

Július 07. vasárnap – Hiszek a feltámadásban
    
06.30 - 08.30 Ébresztő
08.45 - 09.00 Reggeli ima
09.00 - 09.45 Előadás: Kerényi Lajos atya
10.00 - 11.30 Záró Szentmise – Seregély István ny. egri érsek (zenei szolgálat: az egri bazilika ifjúsági énekkara)
A találkozó egész ideje alatt az állandó zenei szolgálatot (átkötő énekek, reggeli imák, fakultatív szentségimádások, stb.) Nagy Lajos (Imperfectum), és barátai végzik! 

Összefüggés van aközött, hogyan gondolkodunk Istenről, és hogyan gondolkodunk önmagunkról - mondta Labancz Zsolt a nagykárolyi Szentháromság kápolna búcsúján.
Az eső és a hideg ellenére sokan elzarándokoltak május 26-án vasárnap a nagykárolyi Szentháromság kápolnához, hogy az ünnepen együtt éljék meg az egy Istenben levő három személybe vetett hitüket. A kápolnában és az udvaron összegyűlt hívek előtt a nagykárolyi főesperesség papjaival Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök mutatta be a legszentebb áldozatot.
A szentbeszédet Labancz Zsolt piarista tartományfőnök mondta, a hittitokra figyelve: "Azzal a meghatódottsággal ünnepeljük ma ezt a búcsús szentmisét, hogy valamiképp az Isten belső életének csodálatos titkához lépünk ma közelebb. A hit évében vagyunk, amikor Benedek pápa meghívására többet gondolkodunk, reflektálunk a saját hitünkről is. A mai nap alkalom arra, hogy elgondolkodjunk, a Szentháromság titkának mi a kapcsolata a mi életünkkel. Egyszerűen egy hitigazságról van szó, amelyet megvallunk az ajkunkkal, az értelmünkkel úgy, ahogy igyekszünk felfogni, de azután nem érinti az életünket, vagy ennek nagyon komolyan kapcsolódása van a mi mindennapi keresztény életünkhöz? Már diákokként megtanultuk, mi egy Istenben hiszünk, amely Isten azonban három személyben létezik. Ez olyan hittitok, amit soha nem tudunk az értelmünkkel felfogni, folyamatosan csak közelíthetünk hozzá."
Labancz Zsolt kifejtette, Isten három személy boldog közösségében létezik, az egység ebben a közösségben valósul meg: „Ami nagyon fontos, hogy Isten nem egy magányos személy, hanem, amikor mi azt mondjuk, hogy Istenben hiszünk, akkor rögtön arra gondolunk, hogy Isten három személy boldog közösségében létezik. Egyszerre hisszük azt, hogy egy az Isten, és mégis, ez az egység egy közösségben valósul meg. Bizony, nagyon komoly összefüggés van aközött, hogyan gondolkodunk Istenről, és hogyan gondolkodunk az emberről, önmagunkról. Ez a kettő nem választható szét egymástól. Furcsa is lenne, ha hinnénk valamilyen istenben, és ettől teljesen függetlenül alakítanánk a saját életünket. Ha egy ítélő Istenben hiszünk, akkor elég hamar mi magunk is ítélkező emberekké válunk. Ha úgy hisszük, hogy Isten egy irgalmas személy, akkor az életünkben mi is törekedni fogunk arra, hogy valamiképp megjelenítsük Istent a saját személyünkkel. Épp így, nagyon nagy jelentősége van annak, hogy Isten nem egyedül van, nem magányos, hanem három személy boldog közössége már önmagában. Tudniillik, akkor mi már nem képzelhetjük el az életünket úgy, hogy nekünk önállóan, pusztán egyénként, csak magunkról gondoskodva kellene azt élnünk. Nem valamilyen magányos hős az az ideál, amit magunk elé kell állítani, hanem az a Jézus, aki megosztja az életét a tanítványaival, aki közösséget hoz létre maga körül, és ezzel a közösséggel együtt él. Ha igaz az, hogy az Isten közösség, akkor mi, emberek, keresztények nem lehet, hogy másként éljünk, csak közösségeket teremtve magunk körül. Nem magányra vagyunk meghívva, hanem közösségre."
Élhető közösségeket teremteni: „Minden ember vágyódik a közösségre. Ha magunkba tekintünk, bennünk is ott él nagyon elevenen ez a vágy. De az az igazság, manapság nagyon sok ember nem meri ezt a vágyat fölfedezni, mert félnek attól, hogy csalódni fognak. Félnek, az emberek attól, hogy nem lehetséges ma közösséget alkotni. Az egyháznak pedig az egyik hivatása éppen az, hogy megmutassa az embereknek, lehetséges, igaz az a vágy, ami ott él bennünk! Nekünk, keresztényeknek, akik egyházi közösségben élünk, ez az egyik nagy hivatásunk, hogy mi magunk kezdjünk el olyan közösséget alakítani, ahol nem az ítélkezés a jellemző, hanem ahol meg tudjuk élni a másik elfogadását, ahol tudunk egyet gondolni, figyelni egymásra. Ez az egyik legnagyobb hivatásunk. Az egyház akkor lesz hiteles, akkor lesz megszólító ereje, ha az emberek szívében ezt a vágyat eltalálja, és megmutatja, hogy lehetséges az, amit ők szeretnének élni."
A szentmise végén Ft. Reszler Mihály főesperes köszönte meg Labancz Zsolt tartományfőnöknek a szentbeszédet, a Püspök atyának, a paptársaknak, és a híveknek a jelenlétet, ez utóbbiak kitartását a hűvös, esős idő ellenére is. A szentbeszédre utalva elmondta, merjünk kilépni önmagunkból, önző elképzeléseinkből és vágyainkból, merjünk kitekinteni abba a világba, amely várja a Szentháromság szeretetét. „Kívánom mindannyiunknak, hogy ez az ünnep legyen egy fordulópont életünkben. Legyen az a pont, amihez visszatérve újrakezdhetünk élni krisztusi életet a szeretet szellemében, a Szentlélektől áthatottan, mint az Atya gyermekei." 

Ruppert József

Koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak Batsányi János születésének 250. évfordulója alkalmából csütörtök délután a költő emléktáblájánál a Várban.
Borián Tibor, a Budapesti Piarista Gimnázium és a Veszprémi Padányi Schola korábbi igazgatója, a Piarista Gimnázium öregdiákjait tömörítő Baráti Kör elnöke köszöntőjében kiemelte, a tapolcai születésű költő négy évig tanult az egykori piarista gimnáziumban. A 103 éve állított emléktábla előtt úgy fogalmazott, Batsányi sajátos irodalmi-történelmi alak, s egyben első politikus-költőnk is. 

Dr. Kovács Gábor Zoltán, a Lovassy Gimnázium korábbi tanára, a magyar irodalomtörténeti társaság tagja beszédében kiemelte, a Batsányi-reliefet az egykori piarista diák, Csikász Imre készítette a szintén piarista gimnazista költőről. A legmagasabb és a legalacsonyabb társadalmi szinteken is megfordult: gondozta Napóleon kiáltványát, uralkodókkal találkozott, de hosszú időt töltött börtönben is, fogalmazott Kovács.
Az irodalomtörténész ezután Kazinczy és Batsányi viszonyát ecsetelte, majd a költő életművének jelentőségéről beszélt. Az emlékművet Brányi Mária veszprémi alpolgármester, Borián Tibor, a piarista egyesület elnöke, a Lovassy gimnázium igazgatóhelyettese, Pálffy Zoltán, a magyar Irodalomtörténeti Társaság nevében pedig Kovács Gábor Zoltán koszorúzta meg.
A megemlékezésen Imre Viktor, a piarista gimnázium jogutódjának (Lovassy gimnázium) tanulója olvasott fel részletet a költő Levél, egy régi várból című verséből, Veszprém Város Vegyes karának tagjai régi kórusműveket énekeltek.

PIARISTA IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ (PIARISTS' YOUTH MEETING – PYM 2013)
Kecskemét, 2013. július 15-21.
 
MI? MIKOR? HOL?
A PYM egy olyan nemzetközi ifjúsági találkozó, amelyen hozzánk, piaristákhoz valamilyen móódon kötődő fiatalok vesznek részt több közép-európai országból. Ennek során lehetőségünk nyílik az Istennel való kapcsolatunk elmélyítésére, barátságok kialakítására és ápolására. Megismerhetjük egymás kultúráját, az egyes nemzetekben rejlő különbségeket, ugyanakkor megerősödhetünk abban, hogy összeköt bennünket a közös hit és a piarista nagycsaládhoz való tartozás.
Bár egymással különböző nyelveken beszélünk, az Istent is más-más nyelven szólítjuk meg, mégis van közös témánk, és mindannyian ugyanahhoz az Istenhez fordulunk bizalommal. Ez mind a PYM, amelyet Kecskeméten rendezünk meg 2013. július 15-21. között. 
 

KIKNEK SZÓL?
Meghívásunk elsősorban a 16-21 év közötti fiatalokat szólítja meg. Közel 350 résztvevőre számítunk a következő európai országokból: Ausztria, Csehország, Fehéroroszország, Románia (Erdély), Olaszország, Lengyelország, Szlovákia éa Magyarország.
MI LESZ A PROGRAM?
A találkozó középpontjában az Eucharisztia áll, ezen kívül hitünk elmélyítésére és megosztására a reggeli és esti közös imádságok és a kiscsoportos foglalkozások adnak lehetőséget. Két alkalommal teszünk kirándulást: ellátogatunk Budapestre, valamint Ópusztaszerre. A kikapcsolódáshoz elengedhetetlen a természet közelsége, az úszómedence, a csapatjátékokhoz pedig a nagy sportpálya.
Minden csoportnak (városonként) lehetősége lesz bemutatkozni a találkozó során, és természetesen a buli sem fog hiányozni a programból!

MIT HOZZ MAGADDAL?
A személyes holmijaidon és irataidon kívül mindenképp hozz magaddal egy fehér pólót, amelyre a pénteki napon lesz szükséged. Ha van hordozható hangszered, azt is hozd magaddal még akkor is, ha a zenei szolgálatban nem szeretnél részt venni, hiszen a szabadidőben még jól jöhet. Nagyon fontos, hogy legyen nálad hálózsák és polifoam, mert nem biztos, hogy neked is jut majd ágy! Végezetül hasznos, ha hozol magaddal strandoláshoz, sportoláshoz szükséges öltözéket, mert erre is szükséged lehet a találkozó során.

KÖLTSÉGEK
A költség (15.000 Ft) magában foglalja a szállást, az étkezést és a kecskeméti foglalkozások díját.
A Kecskemétre utazás költségét mindenki saját maga fedezi.

JELENTKEZÉS

2013. május 31-ig az iskolai koordinátornál vagy Németh Gábor SP tanár úrnál ( nemeth.gaborpiarista.hu ).

Április 27-én, az idei év első igazán verőfényes szombatján délelőtt 10-től benépesült a Gödi Piarista Szakiskola udvara. Diákok, szülők, tanárok és azok szülei, hozzátartozók töltöttek el jó hangulatban egy igazán szép napot. De milyen alkalomból? Ezt a rendezvény a Rendházi Búcsú napja volt, lényegében a védőszent, Munkás Szt. József tiszteletére, ünnepére. Ennek az ünnepnek jelen nappal hároméves jubileumát tartották, melyre a diákok és a piarista tanárok szüleit is meg szokták hívni, sajátosan meghitt, szinte családi hangulatot teremtve.
Az ízléses egyenruhát viselő diákok már a bejáratnál kedvesen üdvözölték a megjelenteket, s mindenütt készségesek, ügyesek voltak, amint a későbbiekben is látni lehetett az edények kiosztásánál, a piszkos edények összeszedésénél, stb.  segédkeztek. A délelőtti program keretében a vendégek végigjárták a nagy pedantériát mutató tanműhelyeket, közben megismerkedve a diákok oktatóival, mestereivel. A felnőttek számára oly érdekes műhelylátogatás mellett  a gyerekekre is gondoltak a szervezők, őket a Túlpart együttes gyerekdalokkal szórakoztatta. Közben az örökmozgó diákok egy része a kosárlabda pályán gyülekezett, felnőttekkel kiegészülve nyomban focizásba kezdtek, de a kosárlabda hívei sem tétlenkedtek sokat, sűrűn pattogtak a labdák a palánkokon.
A rendezvény a gyerekek, tanárok és szülők mintaszerű összefogásával a szervezettség harmóniáját tükrözte. Már előzőleg a Szülői Munkaközösség tagjai otthon készített palacsintával „megrakottan” érkeztek (50 db/család vállalásban), az asztalon a palacsinták megtöltéséhez a Rendház által biztosított finom lekvárkülönlegességek, csokoládék sorakoztak. A palacsinták eladásából (50 Ft/db) befolyt összeg az iskola alapítványát gyarapította.
De az édességek (=palacsinták) híveinek elégedettsége sem tudta túlszárnyalni a konyhaművészet remekeinek hódolókat. Magát a konyhai alapanyagot az iskola biztosította, a főzésről 3 tanár, nevezetesen Rubovszky György ig. úr, Valaczka János osztályfőnök úr édesapja, valamint és Kemény Gábor tanár úr  gondoskodott – de milyen jól! Mind a választékot, mind a minőséget illetően remekeltek. A műanyagtálakkal a kondérokhoz igyekvők harcsapaprikás, túrós csusza, palócleves, kecskepörkölt között válogathattak. Italról a vendégek maguk gondoskodtak – otthonról hozott italokkal. Az ízletes ebédet követőn  - már akinek még volt arra szabad kapacitása – palacsintaevés következett, illetve Radnics Zoltán piarista tanár anyukája által készült pogácsát és hókiflit kóstolhatta meg. A hangulatos nap az esti órákban „Piroska és a farkasok”  együttes fellépésével ért véget.
Az egész rendezvényt a mintaszerű szervezettség mellett – és főleg – a meghitt, családias légkör hangulata jellemezte. A megszokott formaságok, szónoklatok helyett itt a közvetlen, meghitt, igazi családi hangulat kapott teret. A tömegben „elsodródva” az oda betoppantó (miként e sorok írója is szinte „véletlenül” kerülve oda) nem tudta, hogy szülővel, tanárral beszél-e. Nem is az volt a lényeg, hanem az, hogy ilyen vidám, szeretettel átitatott hangulatban nagyon jó érzés megismerkedni, beszélgetni emberekkel. Ők valamennyien közvetlenül vagy közvetve (és ez most nem is fontos) egy nagy közösséghez, a piaristákhoz tartoznak. És egy ilyen közösségben az ember joggal otthon,  az „ővéi”  között érzi magát,  miként e sorok írója is – becsöppenve a korábban általa nem is ismert rendezvényre. Jövőre már „ismerősként” szeretnék menni, amit előre várok. Biztos megint jól fogom magam érezni, mert máshogy egy ilyen „nagy családban” nem is lehet.

Dr. Kölcsei Tamás

A Morus Szent Tamás Kör évente két alkalommal szervez külön estet, ahol ünnepibb, különlegesebb hangulatban tudnak egymással beszélgetni a kör tagjai. A mostani eseményt közös beszélgetés, néptáncbemutató és balatoni borkóstoló is színesítette. A vendégeket Stágel Bence, az IKSZ elnöke köszöntötte, majd Berecz István,  a „Fölszállott a páva” tehetségkutató vetélkedő 2012. évi győztese, valamint barátai adtak elő székelyföldi és csángó férfitáncokat.

Az esemény védnöke Labancz Zsolt piarista tartományfőnök volt, aki interjút adott a helyszínen. A filmet az alábbiakban lehet megtekinteni. 

http://helyzet.tv/index.php?mod=video&id=477  

Kedves Olvasóink, Rendtársaink és Munkatársaink!

Az elmúlt hónapokban elkezdtük a honlap tartalmi frissítését, amely új rovatok, témakörök megjelenését is jelentette. A menüpontok némileg átalakultak, átláthatóbbá váltak, a képanyag gazdagodott. Friss tartalom a Jubileumi Évtized menüpont, a Piarista Ifjúsági Találkozó (PYM 2013), amelyek folyamatosan bővülnek majd. Hamarosan képgaléria és videótár is elérhető lesz az oldalon, ill. elindítjuk tematikus írásokból álló sorozatunkat is.  
Ennek első darabja a pápák piarista vonatkozásait érintő összeállítás lesz a Piarista Múzeum jóvoltából.
Érdemes rendszeresen figyelni a pályázati oldalt is, ugyanis új projektek indultak idén több nyertes pályamunkának köszönhetően.

Lénárd Ödön Budapesten született 1911. szeptember 11-én. A piaristák kecskeméti gimnáziumában érettségizett. 1926-ban belépett a piarista rendbe, 1929-ben egyszerű, 1933-ban ünnepélyes szerzetesi fogadalmat tett, közben 1931 és 1936 között Budapesten teológiát, latint és történelmet hallgatott az egyetemen. Kosáry Domokossal együtt Szekfű Gyula közvetlen diákköréhez tartozott. A neves professzor Lénárd Ödönt a tudományos pályára méltónak találta, és megpróbálta kikérni rendjétől, de a piaristák azzal érveltek, hogy nem tudósokra, hanem tanárokra van szükségük. 1936-ban Grősz József püspök szentelte pappá. Az egyetem után 1937-ben gyakorló tanárként működött Budapesten és Kecskeméten, majd 1938 és 1945 között a szegedi piarista gimnáziumban tanított, 1939-től igazgatóhelyettesi pozíciót töltött be. 1946-tól az Actio Catholica kulturális titkára volt Budapesten, 1947-től pedig szociológiát tanított a rendi képzőben (Kalazantinum). Az AC-nál feladatai közé tartozott az iskolák államosítása elleni katolikus mozgalom ügyeinek intézése, a Katolikus Szülők Vallásos Szövetségével és Mindszenty József esztergomi érsekkel való kapcsolattartás.

1948. június 17-én letartóztatták és izgatás vádjával hat évi börtönre ítélték (BFL XXV. 1. 3008/1948; 3073/1948; 16680/1949). A Gyűjtőfogházban és a váci börtönben raboskodott, 1953. augusztus 1-én amnesztiával szabadult. Mivel az államesküt nem tette le, egyházi beosztást nem kaphatott. Triciklis kifutóként dolgozott az Óbudai Cipőjavító Szövetkezetnél, majd annak megszűnése után, 1961-től vízóra-leolvasó. 1961-ben a kádári kommunizmus egyházpolitikai lépéseként több száz katolikus papot és hívőt tartóztatott le az államvédelem. Lénárd Ödön ismét börtönbe került (BFL XXV. 60. e. 025/1961; 044/1962), Márianosztrán és Sátoraljaújhelyen őrizték, 1963-ban ismét amnesztiával szabadult. Független adminisztrátorként dolgozott a Közgazdaságtudományi Egyetem konyháján. 1966 áprilisában újból letartóztatták, és novemberben nyolc évre ítélték (BFL XXV. 4. f. 9060/1966; 9215/1967), a Gyűjtőfogházban raboskodott.

A Helsinki-egyezmény hatására 1975 után jelentős enyhülés következett be a kelet–nyugati kapcsolatokban. 1977. június 9-én a pápa a Vatikánban fogadta Kádár Jánost (az egyetlen ilyen magas színtű kapcsolatfelvétel a kommunizmus történetében). Kádár az MSZMP PB 1977. június 28-i ülésén számolt be római útjáról, megemlítve, hogy Agostino Casaroli érsek az ő közbenjárását kérte a még mindig börtönbüntetését töltő katolikus pap, Lénárd Ödön érdekében. A PB határozata értelmében az Állami Egyházügyi Hivatal kezdeményezte az Igazságügyi Minisztériumnál a kegyelmi eljárást, majd megpróbálták elérni a piarista rendnél, hogy Ödön atya hagyja el az országot. Lénárd Ödön összesen 6749 napot (18 és fél év) ült börtönben, többet, mint bárki más politikai fogolyként.
1979-től előbb Budapesten, majd 1985-től Kismaroson vezette az illegálisan alakult ciszterci nővérek közösségét. 1991-ben minden ellene hozott bírósági ítélet semmisnek nyilvánított a Legfelsőbb Bíróság.
Majdnem nyolcvan évesen, csaknem 19 évnyi börtönnel a háta mögött, szellemileg és fizikailag frissen kezdett hozzá Ödön atya 1990-ben a pereivel kapcsolatos iratok felkutatásához. Amikor Kismaroson létrehozta a Jelenkori Keresztény Archivumot (1990), hatással volt rá a német katolikus püspöki kar által a nácizmus és a katolikus egyház kapcsolatainak, történetének tudományos igényű feltárása céljából felállított Institut für Zeitgeschichte. Ajánlást kért az egykori egyetemi diáktárstól, az akadémia akkori elnökétől, Kosáry Domokostól, és egykori szegedi tanítványától, Paskai László bíborostól. Részben megnyíltak előtte az addig zárt irattárak. Még felbecsülni is nehéz lenne, hogy hány ezer oldal irat tartalmaz Lénárd Ödönnel kapcsolatban valamilyen feljegyzést. Szorgalmasan gyűjtötte az adatokat, többnyire kijegyzetelve az iratokat, mivel másolatot ekkor még csak ritkán kapott. Az 1995. évi levéltári törvény felszámolta az addigi bizonytalanságot, egyre több anyaghoz fért hozzá Ödön atya a levéltárakban. 1990-től haláláig gyűjtötte, rendszerezte az iratokat. Több alkalommal felvetette a főpapokhoz írt leveleiben, cikkeiben, tanulmányaiban, előadásaiban, hogy a katolikus egyháznak aktívan részt kell vállalnia saját közelmúltjának feldolgozásában, de legalább az iratok biztonsági gyűjtésében. Érvelése hiábavalónak bizonyult, ezért 1998-ban felállította Kismaroson a Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza Monostor Egyháztörténeti Intézetét. Az önálló gazdálkodású, egyszemélyes intézetet Ödön atya halála óta a Monostor korábbi apátnője, Tímár Ágnes irányítja.
Az Egyháztörténeti Intézetben található a Lénárd Ödön által összegyűjtött, lényegében tárgyilag rendezett 26 ifm anyag. A másik nagy gyűjtemény Hetényi Varga Károly végakaratának megfelelően került az intézet tulajdonába. A Hetényi Varga által évtizedek során feltöltött adatbázis és a több száz magnófelvételt képező oral history-anyag, valamint a hozzájuk tartozó fényképnegatív és csíkmásolat összes terjedelme 17 ifm. Ödön atya — ahogy halála óta Tímár Ágnes is — folyamatosan rendezte az anyagot, illetve folytatta a levéltári kutatásokat. A magnókazettán rögzített interjúkat CD-re másolták, a fotóanyagot rendszerezése, beazonosítása folyamatosan történik. Az intézet Lénárd Ödön szándékainak megfelelően minden visszaemlékezést, eredeti, vagy másolati dokumentumot, hagyatékot befogad és gyűjt, aminek segítségével archiválható és egyszer feldolgozható lesz az 1945 utáni magyar katolikus egyháztörténelem.
Lénárd Ödönnek hosszú élet adatott. A csaknem 19 évnyi rablét sem volt hiábavaló. Saját bevallása szerint emberségből, Isten-szeretetből sokat tanult a cellákban. Részben a börtönökben születtek a cigarettapapírra írt, és csodával határos módon kicsempészett értékes versek: Szürke habitusban (1950–1951); A második élet (1953–1960); Söma Izrael (1972–1977); Három év versei (1977–1980). — Válogatáskötetben: Lénárd Ödön: Rácsosztotta ég. Bp., é. n. 168 p.
Utolsó szabadulása után szamizdatként jelent meg három teológiai munkája: Só. A mai keresztény egyéni gondjai. Bp., 1981. 84 p.; Mécs. A mai keresztény közösségi gondjai. Bp., 1982. 280 p.; Só és mécs. Bp., 1984. 253 p.
1995-ben, 84 évesen jelent meg először Lénárd Ödön alapos történelmi munkája, amely kritikai módszerét, hangvételét, forrásgazdagságát tekintve is példaként szolgál az egyháztörténészek számára. Erő az erőtlenségben. Bp., 1995. 277 p.
Szellemileg az utolsó pillanatig épen, testileg egyre fáradtabban készült a Teremtővel való találkozásra. 2003. május 23-án megtért Istenhez. Május 30-án a Kismarosi Ciszterci Nővérek Monostorának sírkertjében csendes áhítattal vettünk tőle végső búcsút. Keresztények és világiak számára egyaránt példaértékű tiszta, hűséges életet élt.

Forrás: Szabó Csaba

Interjúfilm Lénárd Ödönnel:
http://www.youtube.com/watch?v=10OLSy9HxiM 

Tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy

Jelenits Katalin tudományos kutatót

2013. május 6-án, 87 éves korában magához szólította a Teremtő.
 

Fiatalsága Berettyóújfaluban és Nagyváradon telt, de életének javát Budapesten, Budafokon élte. Az Agráregyetem, majd az Állatorvosi Egyetem munkatársaként tanítással, kutató munkával szolgálta az Úristent és az embereket. Sokan szerették, magányos életének kincseit sokakkal megosztotta.
Készen várta a mennyei Atya hazahívó szavát.
 

Gyászolják: öccse, unokatestvérei és a piaristák.
 

Temetése 2013. május 14-én, kedden 14 óra 30 perckor volt a Budafoki temetőben, ezt követően a budafoki belvárosi plébániatemplomban szentmisét mondtunk érte.

Mély fájdalommal tudatjuk a piarista diák közösséggel, hogy Mikes László volt piarista diák 2013. május 25-én örökre itt hagyott bennünket.

1942. 03. 13-án született Budapesten. A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizet 1960-ban a  negyedik A, Helyes László tanár úr osztályában. Közgazdasági tanulmányokat folytatott. A SIEMENS cégtől ment el nyugdíjba. Feleségével huszonkét évig élt boldog házasságban. Gyermeke nem volt. 

Nagyon jó barátot, kitűnő közösségi embert vesztettünk el benne. Emlékét az osztály még élő tanulói szeretettel megőrizzük. 
Nyugodjék békében! 

2013. május 23-án indultunk útnak, és Somoskőújfalunál átlépve a szlovák határt, Fülek várát néztük meg elsőként. Innen Rimaszombat városába mentünk, ahol érdekes városnézés során megtudtuk, hogy milyen sok nevezetes magyar író, költő és tudós kötődik a városhoz, pl. még a legendás Hatvani professzor is.
A következőkben Karaszó és Kiéte faliképes románkori templomait néztük meg, majd Sajógömörbe tettünk kitérőt, ahol Mátyás király kapás szobrát, és az ott született Czinka Panna emlékművét csodáltuk meg. Szállásunk aznap Rozsnyón volt.
Másnap a Jászóvári premontrei templomot néztük meg, majd Tőketerebes, és Nagymihályon a Sztáray család várkastélya következett. Szobráncfürdő érintésével léptük át az ukrán határt, és rövid ungvári városnézés után érkeztünk a következő napok szálláshelyére, Mezőváriba.
Szombaton onnan előbb Técsőn tettünk hosszabb látogatást, majd a felső Tisza völgyön át, Rahón keresztül jutottunk el a Fehér és a Fekete Tisza összefolyásához, Tiszaközbe. Az utak állapota miatt csak lassan tudtunk haladni, és ezért innen vissza kellett fordulnunk. Megálltunk Terebesfehérpatakon, ahol Európa földrajzi közepe van, majd Tiszaújlakon tisztelegtünk a turulmadaras emlékmű előtt.
A következő nap Munkácsot néztük meg, és ott hallgattunk misét, majd a Vereckei hágó alatti Felsőgerebenben hangulatos gulyáspartiban volt részünk. Innen mentünk fel a hágóba, ahol megnéztük a pár éve épített új honfoglalási emlékművet.
Az utolsó nap Beregszász megnézésével kezdődött, majd a határ magyarországi oldalán, Tákoson néztük meg a „Mezítlábas Notre Dame”-nak becézett műemlék templomot. Innen Vajára mentünk, ahol a várat és múzeumát néztük meg, és innen indultunk haza Budapestre.

Dr. Sibalszky Zoltán

fotó: Rozsnyó főtere