Milyen az az iskola, amely az Eucharisztiából táplálkozik? |
|
Urbán József volt piarista tartományfőnök, a Budapesti Piarista Gimnázium igazgatója elgondolkodtató tanévnyitó ünnepi beszédében azt mondta el, milyen az az iskola, amely az Eucharisztiából táplálkozik. Beszédét az alábbiakban közöljük.
"A kapcsolatunk, a közösségünk a legdrágább kincsem"
Kedves Testvérek! Elhangzott szeptember 2-án, a Budapesti Piarista Gimnázium Veni Sanctéján. forrás: Magyar Kurír |
Veni Sancte Kecskeméten és a jó hír: óvodát indít Kecskemét |
|
Az első tanítási napot megelőzően tanévnyitó Veni Sancte-ra jött össze piarista iskolánk a Szent Imre Katolikus
Általános Iskolával együtt a Nagytemplomban. Bábel Balázs érsek atya volt a főcelebráns, aki együtt
ünnepelt velünk, kecskeméti katolikus iskolás tanárokkal, szülőkkel és diákokkal az Úristen Szentlelkét
hívó szentmisében. * * *
Labancz Zsolt tartományfőnök atya beszéde a szentmise elején:
Az idei tanév nagy újdonságot hoz iskolánk történetében. Miután tartományunk átvette a Ward Mária
Leánygimnázium fenntartását, átszervezéssel egyesítette a két iskolát: a diákságot és a
tantestületet egyaránt. Régi és új tehát az iskolánk, amely most kezdi meg a 2012-13-as tanévet:
régi, hiszen folytatódik az a hosszú hagyomány, amely eddig is éltette, jellemezte iskolánkat, s egyben új is, hiszen
Kalazanci Szent József öröksége párbeszédre lép kortársának, a szintén szerzetes
közösséget alapító és fiatalok nevelésével foglalkozó Ward Máriának az
örökségével. Aki él, kapcsolatba lép másokkal, megnyitja magát mások felé. Piarista
közösségünk elevenségéről tesz most tanúságot, amikor megnyitja kapuit a Ward iskola tanárai, diákjai
és az ő örökségük előtt, hogy ezután már kollégák és diáktársak legyenek, s hogy a
különböző, ám alapvetően mégis rokon hagyomány alapján együtt alakítsák a most már közös
jövőt. * * *
Nagy örömmel értesítünk mindenkit, hogy a DAOP-4.2.1-11 jelű pályázaton a Piarista Tarományfőnökség 199
983 553,- Ft támogatást nyert a kecskeméti Czollner téri épületegyüttesünkben tervezett óvoda
létrehozására. |
Püspöki Veni Sancte a gödi piarista iskolában |
|
Püspöki szentmisével és az újonnan kialakított kápolna megáldásával ünnepelték a
2012-13-as iskolaév első napját a gödi Piarista Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium diákjai és
tanárai. A szentmise végeztével az Oltáriszentséget már az újonnan fölszentelt kápolna tabernákulumában helyezték el. A püspöki áldás előtt Rubovszky György SchP, az iskola igazgatója szólt még az intézmény új és régebben itt tanuló diákjaihoz. Az előttünk álló iskolaév is két emberi pilléren kell hogy megálljon - mondta -, ezek pedig: egymás szerető tisztelete és a becsületes, jól végzett munka. Az igazgató végül egy üveg piaristák által termelt és palackozott bort ajándékozott a megyés főpásztornak, fa díszdobozban, amelyet az iskola asztalos tanulói készítettek. forrás: Váci Egyházmegye/Magyar Kurír |
250. tanévét nyitotta meg a szegedi piarista gimnázium |
|
250. tanévét nyitotta meg vasárnap délután a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium. Az ünnepi
eseményre érkező Labancz Zsolt tartományfőnök úgy fogalmazott, az intézmény továbbra is személyre szabott
közösségi iskola szeretne lenni, amely meghív a keresztény életre.
Összeköt Meghívás Labancz Zsolt tartományfőnök beszédében a piarista rendet alapító Kalazanci Szent József példáját idézte fel, aki saját korában az idők jeleinek szerencsés értelmezője volt, ügyesen látta meg az őt körülvevő társadalom szükségleteit, majd párbeszédbe lépve a hiánnyal, arra találó választ tudott adni. A rendalapító az utcán csavargó, a társadalom peremére sodródó gyerekekkel találkozott, közvetlenül rajtuk akart segíteni, de általuk kora egész társadalmának visszásságára tapintott rá. Krisztusi lélekkel próbált javítani a szegény gyerekek helyzetén. A 18. század elején sorra hívták a magyarországi városokba a piarista atyákat, a piarista oskolák sok helyen a település első iskolái lettek. A keresztény népiskolára, mely mindenki számára nyitva áll, és mindenkinek felkínálja a keresztény hitbe és a kellő gyakorlati ismeretvilágba való bevezetést, égető társadalmi szükség volt már abban a korban is.
Erő, tartás, lehetőség
Jubileumi események forrás: szegedma.hu |
A Budapesti Piarista Gimnázium képei, érettségi tablói |
|
Szeretnénk minél hamarabb elhelyezni a régi tablókat a folyosókon. Sajnos a legkézenfekvőbb helyre, a lépcsőházba
nem engedi kirakni őket a tűzoltóság, tűzveszélyre hivatkozva. Az átmeneti időben az éppen találkozót tartó osztályok tablóit a kápolnai bejárat mellett egy-egy asztalon helyezzük majd el az aulában. Kérjétek a nevemben is a találkozósok türelmét és megértését amiatt, hogy egyelőre nincs kint a tablójuk a falon. Fontos, hogy megbecsülve érezzék magukat, és ebben az épületben is otthonra találjanak. Remélem, nem értik félre ezt az átmeneti helyzetet, hanem látják, hogy ha lassan is, de lépséről lépésre sikerül belaknunk régi, de mindnyájunk számára még kicsit idegen és szokatlan otthonunkat.
Tisztelettel |
Csepely Péter felhívásai |
|
Kedves volt piarista diákok! 1. Ha egyszer csak a leveleitek között Piarista Hírlevelet kaptok, azért van, mert a Piarista Diákszövetség megkapta az iskolátoktól, vagy az osztálybeli kapcsolattartótoktól az osztálynévsort bizonyos adatokkal együtt. Ezeket az adatokat az Adatbázisunkban helyezzük el, és a legteljesebb biztonságban van az illetéktelenek előtt. Tehát aggódni nem kell, de ha valaki nem kéri a továbbiakban a Hírlevelet, a levél végén leiratkozhat. Ezzel ti nem lettetek a Diákszövetség tagjai, ezt külön lehet kérni. Most legújabban az elmúlt három évben Nagykanizsán érettségizett diákok kapnak először Hírlevelet.
2. Kérem a piarista osztályok kapcsolattartóit, hogy küldjék-el nekem az osztálylistát - név, cím, telefon,
email-cím - adatokkal, és természetesen megadva, hogy mely iskola, mely osztályáról van szó, az osztályfőnök
megjelölésével. A listák egy zárt adatbázisba kerülnek, idegenek nem férhetnek hozzá. Az adatbázis
jelenlegi létszáma kb 5400 fő. Köszönettel Csepely Péter, MPDSZ tagdíj- és tagnyilvántartás-vezető |
Tatai hírek |
|
A tatai öregdiákok 2012. szeptember 14-én a Tatai kapucinus templomban ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg Kalazanci Szent
Józsefről. A szentmisét és a beszlédet Borián Tibor piarista atya, nyugalmazott budapesti és veszprémi igazgató
mondta. * * *
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Haraszti Mihály egykori piarista diák, a Diákszövetség Tatai Tagozatának
egyik alapítója és legtevékenyebb tagja, a számára oly kedves évenkénti tatai patrocinium ünnep, a
Kalazanci Szent Józsefre emlékező szentmise előtt pár nappal visszaadta lelkét Teremtőjének. Az utolsó leheletéig
piarista öregdiák példás életét, gazdag, eredményes munkásságát a későbbiekben
szeretnénk bemutatni a Szövetségnek. Nyugodjék békében! |
Valaczka János örökfogadalma |
|
Örömmel jelentjük, hogy szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén ünneplélyes örökfogadalmat tett Valaczka
János rendi növendék a Duna-parti kápolnában. A fogalmat tett szerzetest Prdeo Aguardo generális atya külön levélben köszöntötte. |
Strommer Pál MPDSZ főtitkár felhívása |
|
Tisztelt Öregdiáktársaim!
A befizetés megtehető:
Köszönjük azoknak, akik befizették az elmúlt évre, az elmúlt évekre a tagdíjat. Többen vannak, akik a
kötelező minimumnál többet fizetnek, vagy adományt küldenek, nekik külön köszönet jár, hiszen kiemelkedően
segítik finanszírozni a tevékenységeinket. Kérjük továbbra is, aki teheti, emelt szinten támogassa munkánkat.
Tisztelettel és nyomatékkal kérjük tagjainkat, hogy az esedékes tagdíjat fizessék be, ezzel hozzájárulva ahhoz,
hogy fenntarthassuk a Diákszövetség működését, továbbra is adhassuk, sőt fejleszthessük szolgáltatásainkat!
Gazdálkodásunk egyensúlya miatt sajnos fel kellett függesztenünk egyes szolgáltatásainkat (például az
újság kiküldését) azoknak, akik évek óta tagdíjhátralékot halmoznak fel. Budapest, 2012. augusztus 27.
Öregdiák barátsággal: |
Nem csak a piarista iskoláért - új igazgató Nagykanizsán |
|
A kényszerű szünet után húsz éve, 1992-ben nyithatta meg kapuit a nagykanizsai Piarista Iskola. Most kinevezett
igazgatójával, Nyeste Pál atyával a város lakói a vasárnapi Veni Sancte előtt, már Szent István
ünnepén találkozhattak. Hetilapunk ekkor bírta szóra: - Leszerelés után egy évig Egerben voltam szemináriumban, majd 1981-ben jelentkeztem a piarista rendbe. Novícius voltam Budapesten, utána pedig '82-től ott tanultam a rend teológiai főiskoláján. Majd pedig az ELTE Természettudományi Karán matematika-fizika szakon végeztem 1988-ban. 1987-től a budapesti piarista iskolában először gyakorló tanárként matematika szakkört vezettem, '88-tól tanítottam és osztályfőnök voltam, három osztályom volt ott. Amikor hatosztályos gimnáziummá alakult az iskola, a kicsiket, a tizenkét éves fiatalokat kaptam meg. Az az időszak nagyon jó volt, a diáktúrák, a szülőkkel való kapcsolattartás, mind-mind a piarista iskolához kötöttek. A kitekintés, a közéletre való rálátás igazából Vácott kezdődött. 1999-ben kerültem Vácra, a piarista gimnáziumba egyből igazgatónak. Korábban én nem voltam sem igazgatóhelyettes, semmilyen vezetői feladatom nem volt. Így az igazgatóság eléggé váratlanul ért, de beletanultam. És Vác olyan város volt - egy picivel kisebb talán, mint Kanizsa, 35-36 ezer fős város -, ami Budapest után nagy váltás volt. - A feladat is, a papi, szerzetesi lét, az igazgatói megbízás, mind arra inspirált, hogy tevékenyen bekapcsolódjak a város életébe. Gyakorlatilag mindenki ismert, és úgy éreztem, hogy ténylegesen felelős is vagyok a polgárokért; nem csupán a piarista iskoláért, hanem az egész városért is. Ebben a városban értettem meg, hogy hogyan is kell felelős magyar emberként megnyilatkozni. Nagyon jó volt a Duna, a Dunakanyar, és most látom, hogy nem is használtam ki azokat a lehetőségeket, amelyek ott akár mozgásban, akár kulturális lehetőségként a rendelkezésemre álltak. Ez komoly eszmélés, amelyet az embernek, előretekintve ki kell tűznie célként, hogy azokból a mulasztásokból okulva, a következő helyen, az idekerülés első pillanatától tenni kell. Észre kell venni a lehetőségeket, akár a közeli horvát határt. Ott a szlovák határ közelsége ébresztett rá, hogy nekünk komoly küldetésünk van a magyar-szlovák nehézségek megoldásában. Ezért kerestünk testvériskolát - olyanokat, ahol már nincsenek magyarok, vagy nagyon kevesen, Nyitrán, ami azért magyar szempontból nagyon fontos volt -, hogy oldódjon az a nehézség, amelyet sokszor generálnak akár politikusok, akár más, minket kihasználni akaró erők. És itt, ahol közel a horvát határ, a szlovén határ, ha nincs is akkora ellentét, az iskola egyik fontos feladata lesz az ottani katolikus oktatással való kapcsolattartás. - A piarista rend nagy változás előtt áll. Nem csupán iskolái igazgatói változtak, hanem - úgy látszik - most érkezett el az a pillanat, hogy ránk nem csak itthon van szükség. Egyik rendtársamat a generális atya a Fülöp-szigetekre kérte ki a növendékek nevelőjének. A világ igényli a magyarok jelenlétét. A piarista szerzetességnek az iskolák területén kell újat felmutatni a világnak. Például az együttműködésből, - nem szeretem azt a szót, hogy tolerancia, hanem - a másiknak a megbecsüléséből, befogadásából, szeretetéből. Tehát ez teljesen új kihívás, nekünk is tanulnunk kell. Új meghívás, új feladat az Úristen részéről. Számomra éppen most Kanizsán, egy új környezetben. De mégis hasonló alapokon, mint ahogy eddig tettem Vácott vagy Budapesten, vagy amit magam is diákként éltem. - Mikor gyerek voltam, nagyon szerettem a szőlőbe járni kapálni, mert csend volt. Ma reggel ezt a csendet éreztem, hallgatva a víz csobogását az udvaron, a szobám ablakában. A harangon kívül semmi zaj nem szűrődött be. A csendnek nagy szerepe van, ezt érzem a saját életemben. Ahhoz, hogy az ember elmélyüljön, tisztázza a saját céljait, a saját hivatását, küldetését, az új felszólításokat, amire az Isten hívja, azt a csendben lehet igazán megélni. Úgyhogy várom Kanizsa csendjét, várom azokat az indíttatásokat, amelyek ezeket a terveket egybekötik a várossal is, a renddel is, illetve hát elsősorban persze a diáksággal, az iskolával - fejezte be Nyeste Pál igazgató atya a Kanizsának tett nyilatkozatát a megszépült Erzsébet téren, az új kenyér megáldása után.
P.J. - kanizsaujsag.hu |
Interjú Jelenits Istvánnal a Corvin-lánc kitüntetettjével Magyar Hírlapban |
|
Tisztességes próbálkozásnak tartja az oktatási rendszer átalakítását Jelenits István piarista szerzetes, aki nemrég vehette át az egyik legrangosabb állami kitüntetést, a Corvin-láncot. Mint lapunknak fogalmazott, a jó iskola arról ismerszik meg, hogy a szülővel is törődik, eligazítja, segíti őt a nevelésben, anélkül hogy teljesen átvenné a feladatot tőle. A korábbi tartományfőnökkel, Széchenyi-díjas teológussal, íróval, oktatóval emellett beszélgettünk keresztényellenességről, antiszemitizmusról és az újpogányságról is.
– Több évtizedes tapasztalattal bíró tanáremberként, mi a véleménye a közoktatás
átszervezéséről?
– Ki tud emelni esetleg egy-két lényegesebb elemet a folyamatból?
– Vita zajlik a többi között annak kapcsán, hogy a pedagógus oktasson vagy neveljen. Mit gondol erről?
– A baloldali véleményformálók térfeléről gyakran hallani, nem szabad a fiatalok szabadságát elvenni,
ezért is aggodalmaskodnak az egyházi iskolák növekvő száma miatt. Joggal teszik?
– Nemrég a Corvin-lánc testület tagjává választották. Milyen javaslatokat vetne fel a grémiumban?
– Egy tudósítás szerint valahol azt mondta, nem „a globális Coca-Cola-világ”, hanem a kereszténység
jelenti a kiutat. Hogyan lehetne utóbbit vonzóbbá tenni? A jelek szerint előbbire jóval nagyobb a „kereslet”.
– A kereszténység egyik alapértéke talán a megbocsátás, amelynek gyakorlása az individualista, olykor
egyházellenes világban nem túl népszerű tevékenység.
– A magyar társadalom lelkiállapotának egyik tünete az úgynevezett újpogányság, amelynek kapcsán
több esetben is markánsan állást foglalt az elmúlt esztendőkben. Mit gondol, miért alakult ki ez az irányzat?
– Nyirő József újratemetése, Horthy-kultusz éled – a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik komoly
vádja, miszerint hazánkban erős az antiszemitizmus, ezek kapcsán pedig ismét feléledni látszik. Katolikus papként,
szerzetesként miként vélekedik erről?
Kacsoh Dániel |
Kalazanci-megemlékezés Kolozsváron |
|
Kolozsváron, a szellemi hatását mindmáig éreztető volt piarista „fészekben" is megemlékeztünk augusztus 25-én Kalazanci Szent Józsefről, halálának (1648. augusztus 24-ről 25-re virradó éjszaka), azaz égi születésnapjának 364. évfordulójáról. A Piarista templomban Sárközi Sándor tanár, a csíkszeredai piarista misszió vezetője mutatott be ünnepi szentmisét, amelyen nagy számban vettek részt a zágoni Mikes Kelemenről elnevezett néhai kegyesrendi főgimnázium öregdiákjai, az utódiskola (Báthory István Elméleti Líceum) volt és jelenlegi diákjai, tanárai és a hívek. A teendői miatt elutazni kényszerülő Kovács Sándor főesperes-plébános köszöntését Veres Stelian segédlelkész tolmácsolta. Kalazancius élete, a szegény gyerekek körében végzett nevelő szolgálata az evangéliumi búzaszemhez volt hasonló, amely halálával egy új növény sarjadásának adott lehetőséget. Ő a nevelésre született a piarista küldetésben, s a Magvető munkáját végezte, aki a gyerekek és fiatalok szántóföldjére megy nap mint nap. Nehezen viselte el, hogy a tanulás és tudás csak a gazdagok kiváltsága legyen. Ezért már a XVI. század végén ingyenes iskolát alapított Rómában a szegény gyerekek számára. Műve elterjedt az egész világon. Megérdemelten hívták életében őt diákok és tanárok egyaránt „szent öregnek", akit béketűrése miatt XIII. Benedek pápa (1724-1730 között) „második Jóbnak" nevezett. XIV. Benedek pápa 1748-ban boldoggá, majd XIII. Kelemen pápa 235 esztendeje, 1767-ben szentté avatta.
A Kegyes Iskolák Rendjének (Ordo Scholarum Piarum) alapítója méltán a katolikus tanintézetek, illetve az ingyenes
közoktatás védőszentje. Jelenleg a világ négy földrészének 33 országában, 250 rendházban
körülbelül 1500 piarista él és dolgozik. Mintegy hatezer világi munkatárs közreműködésével több mint
százezer diák szellemi, kulturális és szakmai képzéséről gondoskodnak. Fodor György/szabadsag.ro |
Mondtad nékünk... - Emlékkönyv Kerényi Lajos gyémántmiséjére |
|
Kerényi Lajos atya gyémántmiséje alkalmából a sok száz őt szerető tanítványa, barátja, rendtársa, hívei, a tanításain és szentbeszédein keresztül a Jó Istent megismerő keresztény ember gyűlt össze az Üllői úti templomban június 24-én. Annyian gyűltünk össze, hogy alig fértünk be a Szent Kereszt templomba, ahová ünnepelni jöttünk, a piarista rend emblematikus alakját, sokunk lekiatyját, példaképünket. Lajos atya számomra a nagybetűs PAP, A KERÉNYI, aki mindig mosolyog, szeretettel fordulva mindenki felé. Őt soha nem hallottam senki ellen sem ágálni (Istenem, mennyien nézhetnének magukba, még pap ismerőseim közül is jó páran). Ő mindig segítőkész, hivatása, a fiatalok nevelése és a betegek ápolása nála mindenek felett áll. Isten födi motorja, kifogyhatatlan üzemanyagtankkal. Most ünnepeltük a 85. születésnapját (1927. június 1-jén született), 1952. június 22-én szentelték pappá, gyémántmiséje alkalmából emlékkönyvet adtak ki tisztelői:
MONDTAD NÉKÜNK... A könyvben közös életükről, élményeikről írnak többek között: dr. Bácskai János polgármester; Biró László püspök; Bőzsöny Ferenc egykori piarista diák, a Magyar Rádió főbemondója; Erdődi Ferenc atya; az Énekkar; Galambossy Endre, első káplánja; Kállay Emil a csíkszeredai misszióból; Kosinsky Béla káplán; az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek; Nemeskürty István történész; dr Pápai Lajos győri püspök; fr. Papp Tihamér OFM; Paskai László bíboros, ny. érsek; Péceli Bence Imre OCD; Sillye Jenő; Spányi Antal székesfehérvári püspök; paptársa és jó barátja a Szent Kereszt Plébánián Szabó Zoltán atya; dr. Szendi József ny. veszprémi érsek; Tőkés László Nagyváradról; Vargha Miklós Péter esperes, plébános és még sokan mások.
"Kedves Lajos atya!
Ahogy Kosinsky Béla eme szép alkalomból Lajos atyának írt versében írja:
Borod van, de nem borozol
Uzsoki, Honvéd, Merényi |
Tízsorosok - Lukács László |
|
Pedro Aguado, a piarista rend legfőbb elöljárója 2012-t a piarista hivatás évének jelölte meg. Úgy gondoltam, hogy ildomos bekapcsolódnia a Magyar Piarista Diákszövetség Hírlevelének is ebbe a szép kezdeményezésbe. Hárommal ezelőtti Hírlevél számunktól (2012. május 01., IV. évfolyam. 06. szám, benne Balogh Tamás Sch.P.) kezdve egy-egy élő piarista atya vallomását, szerzetesi életének bemutatását, hivatástudatának kialakulását mutatjuk be - "tíz sorban", az év hátralévő részében kiadásra kerülő Hírlevelekben. Sárközi Sándor piarista atya kezdte el a "Tízsorosok - piarista arcélek" sorozat készítését. Ő kereste meg rendtársait azon ötletével, hogy egy piarista meséljen magáról tíz sorban. Célunk ezek közlésével is hozzájárulni a magyar piaristák, életük, hivatásukat jobb megismeréséhez.
Örömmel teszem be jelen Hírlevelünkbe az általam is mélyen tisztelt Lukács László piarista atya
Tízsorosát.
Lukács László 1936-ban született Budapesten. 1954-ben lépett a Piarista Rendbe. Magyar, angol és teológia szakokon
végzett ill. doktorált. 1963-tól a rend kecskeméti iskolájában tanított, majd 9 évig igazgatója is volt.
1984-től Budapesten élt és tanított a rend gimnáziumában és Tanárképző Főiskoláján, melynek
főigazgatója is volt. A Vigilia című katolikus havilap főszerkesztője, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola alapító rektora.
forrás: csikszereda.piarista.hu |
Isten éltesse a 80 éves Keresztes Szilárd ny. megyéspüspök, piarista öregdiákot |
|
Július 19-én töltötte be 80. életévét dr. Keresztes Szilárd, nyugalmazott hajdúdorogi
görögkatolikus megyéspüspök, piarista öregdiák. A Piarista Diákszövetség nevében az MPDSZ
Hírlevél Sajtóbizottsága ezúton köszönti, így utólag, Szilárd atyát születésnapja
alkalmából. Ezúton kívánunk minden olvasónk nevében jó egészséget, kérve rá a
Jó Isten áldását! Keresztes Szilárd 1932. július 19-én született Nyíracsádon. Gimnáziumi tanulmányait a sátoraljaújhelyi piarista gimnáziumban, a teológiát Nyíregyházán végezte. 1955. augusztus 7-én dr. Dudás Miklós hajdúdorogi megyéspüspök szentelte pappá Nyíregyházán. Ezután a budapesti Hittudományi Akadémián folytatta tanulmányait és itt avatták a hittudományok doktorává.
1955 és 1960 között a kispesti miseközpont lelkésze volt.
Az új megyéspüspököt dr. Keresztes Szilárd ny. megyéspüspök szentelte püspökké 2008.
június 30-án a hajdúdorogi székesegyházban. |