Húsvét Vasárnapi Különszám - 2011. április 24.

 

Borián Tibor piarista atya Húsvéti köszöntője

Döbrentey Ildikó: És képzeld, Uram 31.

Uram.
telve szívünk a feltámadás örömével!
A feltámadáséval,
amely nemcsak békét hozó, szép remény,
több annál!
A feltámadásban, Uram,
Te bizonyságot üzensz nekünk.
Bizonyságot, hogy igenis
érkezünk valahonnan ide, a földi életbe.
Jó helyről érkezünk: személyesen, Uram,
Te magad bocsátasz el bennünket,
személyesen mindegyikünket.
És, igenis, megyünk innen valahová.
Jó helyre megyünk, személyesen, Uram,
Te magad fogadsz ott bennünket,
személyesen mindegyikünket.

Adj, Uram, feltámadást szívünknek!
Adj feltámadást családjainknak!
Adj feltámadást falunknak, városunknak!
Adj feltámadást egyházunknak!
És adj feltámadást, Uram, nemzetünknek!
Add, hogy a tévelygés útjáról megtérve
elinduljunk az egyetlen jó úton:
a feltámadás útján!
Add, Uram, hogy ez a mai nap
újabb lépés legyen Feléd!

Ámen. 

A megváltottság örömét,
Krisztus megbocsátó szeretetének
megtapasztalását, a fenti versből
kicsengő húsvéti hitet és reményt
kívánom szeretettel a HÍRLEVÉL olvasóinak

2011 húsvétján: Borián Tibor Sch.P. felelős kiadó


"Üzen az Örökkévaló" - Kerényi Lajos piarista atya Húsvéti köszöntője

Ünnepek nélkül elgépiesedik az életvitel. Az élő pedig kiüresedik, elszürkül, közömbössé, szerethetetlenné válik. Elvesznek az eszmények, szétesünk. Találóan mondja Ady: "Mi egyesítsen, nincsen eszme." (Karácsony - Ma tán a béke...)
Pedig de fontos az "idő és az örökkévaló érintkezése" (Pilinszky). Az egyházi év ünnepeiben valami égi többlet sugároz éppen az Örökkévalóból.
A járulékos elemek nyomasztó romhalmaza alól ki kell szabadítanunk a lényeget. Az észrevétel lehetősége csak rajtunk múlik. Az Örökkévaló mindig üzen. Mi nem vagyunk minden esetben alkalmasak, tiszták, befogadók.

Mi a szent üzenet e szent napon? A keresztúton botladozó Jézus üzenete: elvenni a bűnök terhét a világból. A szenvedés, a szerető szenvedés erre képes!
Jézus kéri, hogy mi is segítsünk neki. 
A hitleri haláltáborban vértanúságot szenvedett Edith Stein /Szent Benedikta nővér/ elénk tárja ennek módját: "A kereszt terhe, melyet Krisztus magára vett: az emberi természet elfajzása minden velejáró bűnnel és szenvedéssel együtt, amely az emberiséget sújtja. A keresztút értelme, hogy elvegye ezt a terhet a világból. Az Üdvözítő nincs egyedül a keresztúton. Mindazok, akik az idők folyamán nehéz sorsukat a szenvedő Üdvözítőre gondolva hordozták és hordozzák, vagy önként vállalt vezekléseket végeztek és végeznek, eltörölnek valamit az emberiség hatalmas adósságtömegéből."
"Vezeklő szenvedésre az képes, akinek szemei nyitottak a világ történéseinek természetfeletti összefüggéseire." /A kereszt lábánál/
Az örökkévaló üzenete ez! 

Áldott, Kegyelemteljes Húsvéti Ünnepet kíván, szeretettel
Lajos atya 

"Ne féljetek Krisztustól, nem vesz el tőletek semmit és mindent megad nektek." /XVI. Benedek pápa/


"Öregdiák interjú"

Kedves Piarista Barátaim!

2011. év tavaszán Hírlevelünk hasábjain új rovatot indítunk "Öregdiák Interjú" címmel.
Géher Bálinttal, Strommer Domonkossal, Strommer Dáviddal és Kovács Lóránt barátaimmal az utóbbi pár hónapban többször is találkoztunk vacsora és jó borok társaságában, amikor is beszélgettünk Diákszövetségünk jövőjéről. Körvonalazódik a Diákszövetség fiatal generációja által tervezett jövőképe. Szeretnénk a Filmklub mellett irodalmi és művészeti esteket indítani, egy új diákszövetségi és egy piarista közösségi weblapot készíteni, sportnapokat és borvacsorákat rendezni, kiállításokat tartani..., megannyi értékes programlehetőség. Vezetőink pedig maximális támogatásukról biztosítottak.

Beszélgetéseink során többször felvetődött egy interjú-sorozat készítésének terve. Úgy gondoltuk, a jövőben érdemes lenne felkeresni piarista öregdiákokat egy interjú kedvéért a Hírlevél számára. Kiváncsiak vagyunk, hogy az idősebb generáció tagjai mivel foglalkoznak napjainban? Hol tart életük? Alapítottak-e családot? Vannak-e már unokáik? Állami vagy magánszférában tevékenykednek? Mire emlékeznek a piarista évekből? Életútjukat mennyiben kíséri a piarista szellem? Hogyan élik meg kereszténységüket? Gyermekeiket a piaristákhoz járatják-e? A külhonba költözöttek, hogyan látják Hazánkat külföldről? Megismerkedtek-e a gimnázium óta más piarista öregdiákokkal...?
Kérdések, életutak, történetek... Mi pedig szeretnénk megmutatni a mögötte rejlő embert, egy-egy volt piarista diákot. Piarista öregdiákokat, akik bárhol dolgozzanak, élejenek, akár Ők, akár mi... összeköt minket a kapocs, az Alma Mater, a piarista szellem, amely azonnal közel is hoz egymáshoz. Rétvári Bence, az "Öregdiák Interjú" első alanya ezt úgy fogalmazza meg: "az erő, amely összehozott és közösséggé formált bennünket a többiekkel".

Amikor leülünk egy piarista öregdiákkal interjút készíteni, azonnal elfog az érzés, miszerint "egy körből" valók vagyunk, "azonos gondolkodásúak". S már záprozonak is a kérdések: Te is emlékszel? Tanított a Kincs pater? Tubánál volt röppdolgozat és nálatok is dobott kockával? Mondta a Dragon kémiából, hogy "XY fal!" (ez jelentette, hogy a nevezettnek ki kellett mennie a táblához felelni) és volt Nála átlós vonallal áthúzott 0-ást érő dolgozatod? A "Gyürebandi" nálatok is elővette a kardot (Gyüre András testnevelő tanárnak volt egy életlen(!) fémkardja a szertárban, amely olykor "előkreült", mintegy "elrettentésként", nevelési célt szolgálva)? Havas atya veletek is eljátszatta a Maratoni csatát? És a Thermopülait? Voltatok ebben a kulcsosházban kirándulni? Mészárosnál volt egyperces felelés, ahol már előre tudtad az érdemjegyed...?

Interjúk. Pirista öregdiákokkal. Szeretnénk rendszeresíteni. Időről-időre közölni egyet-egyet. Felkeresni és megmutatni nektek a piarista öregdiákokat.
Elsőnek Rétvári Bencével készített interjút Géher Bálint és Strommer Domonkos. Rétvári Bencével, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárával. Bencével 1998-ban együtt érettségiztünk, majd a Pázmány Egyetem jogi karán volt többünk évfolyamtársa (az 1998-as B osztályból 10-en mentünk tovább a Pázmányra), így különösen öröm számomra is, hogy egy volt évfolyamtársammal készül az első interjú. Olvassátok Ti is örömmel Bálint és Domonkos interjúját!

"Öregdiák interjúkban" szeretnénk a jövőben megszólaltatni Vízhányó Zsolt Sch.P. igazagtó urat a régi/új gimnáziumba való költözésről; Labancz Zsolt tanár urat, a Rend most megválasztott új tartományfőnökét, Kerényi Lajos piarista atyát "napjainkban az ifjúsági találkozók fontosságáról", Mádl Ferenc volt köztársasági elnök urat az új Alkotmányról, Mádl Dalma asszonyt, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövetét a karitativitás fontosságáról napjainban... etc. A sorozat készítése elindult, bízunk abban, hogy interjúinkkal sikerül örömet szerezni nektek.

Ezúton kérjük, ha vannak jelöltjeitek, potenciális interjúalanyok, akikről szeretnétek olvasni Hírlevelünk hasábjain, küldjétek el nevét, és ha tudjátok elérhetőségét (email cím, mobil).
Email címünk: hirlevel@mpdsz.piarista.hu vagy mikecz.tamas@mpdsz.piarista.hu
    
Piarista öregdiák barátsággal
Mikecz Tamás MPDSZ Hírlevél felelős szerkesztő, Géher Bálint és Strommer Domonkos "Öregdiák interjú" rovatfelelősök


"Öregdiák interjú" Rétvári Bencével

Rétvári Bencénél, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkáránál jártunk. A gimnáziumi emlékek mellett, az öregdiák szellemiségről, aktualitásokról és az együttműködés fontosságáról beszélgettünk.

Hogyan gondol vissza a gimnáziumi évekre?
Talán a szigorúság az, amely először eszembe jut azokból az évekből. De ennek a szigorúságnak sokat köszönhetek. Ebből eredt az az erő, amely összehozott és közösséggé formált bennünket a többiekkel. Valójában sokat profitáltunk belőle, mert rendszerességre, szívósságra és precizitásra nevelt mindegyikőnket. Emellett persze nem lehet feledni azokat az élményeket sem, amelyek a hétvégi kirándulásokról és gyalogtúrákról megmaradtak, hasonlóan a nyári a bicikli és evezős túrákhoz. Még Görögországban is voltunk együtt egy hónapot.

Az érettségi után az egyetem következett. Gondolom, ez azért nem jelentette az évek alatt kialakult közösség megszűnését?
Az osztályból többen is a Pázmány jogi karára mentünk, ami megkönnyítette a kezdeteket. Aztán később is, amikor más, akár addig ismeretlen öregdiákokkal kerültem kapcsolatba tapasztaltam, hogy könnyebben értünk szót egymással, hamar ki tud alakulni a bizalom egymás iránt. Mind a mai napig így van ez. Egy kezdeményezéshez, amelyhez több ember együttműködése szükséges, olyan alapot nyújt, amelyről jóval egyszerűbben és biztosabban lehet elindulni.

Ezután rögtön a politikai pálya következett?
Nem. Egy ügyvédi irodában kezdtem el dolgozni, majd a szakvizsgát követően a Károli Gáspár Református Egyetem főtitkára voltam. Ezt követték a politikai feladatok.

Több bizottságnak is tagja volt, majd fővárosi és országgyűlési képviselő. 2010 tavasza óta pedig a KIM államtitkára. Mit tesz egy keresztény politikus ezekben a feladatokban? Egyáltalán mit jelent az hogy keresztény politikus?
Elsősorban felelősséget, lelkiismeretességet a feladatokban és morális szemléletmódot az ügyek megközelítését illetően. Mindemellett olyan értékekért való elkötelezettséget, mint a közösség vagy a szolidaritás. Azt a felfogást képviseljük, amelyben a fejlődés alapja egy organikus együttműködés: a csapatmunka, szemben a rivalizálással, az egyének versengésével.

Úgy tűnik, hogy mindez egyáltalán nem megy sikertelenül, hiszen az új Alkotmány számos helyen tartalmazni fogja ezeknek az értékeknek a védelmét.
Igen. Az előbb említettek is belekerültek. Mindazonáltal fontos azt látni, hogy az új alaptörvény nem csupán egy pillanatnyi szimbólum, hanem hosszú távra ad keretet egy olyan államberendezkedésnek, amelynek a közösségi értékek, a közösségi munka az alapjai, csakúgy, mint a tradíciók tisztelete, a történelmi beágyazottság tudata, a kereszténység nemzetmegtartó ereje, vagy a határon túli magyarok és a nemzetépítés.

Akkor igaz az, hogy ez egy vallásos alkotmány?
Nem erről van szó. Az új Alkotmány nem tesz különbséget hívő és állampolgár között, hiszen ugyanarról az emberről beszélünk. Együttműködést teremt az állam és az egyházak életében. Ez egy modern, emberarcú alaptörvény, mert bátor, állást mer foglalni, nem marad semleges. Vegyük például az adósság stop kérdését. Ma, szemben a rendszerváltás idejével nem a katonai szuverenitás, hanem a pénzügyi önrendelkezés biztosítja a nemzet függetlenségét. Azt kívánjuk ezzel elérni, hogy a minket érintő kérdésekkel kapcsolatban itt szülessenek a döntések, és ne legyünk kiszolgáltatva annak, hogy tőlünk távoli helyen lévő, külső tényezők irányítsák az ügyeinket.

Utolsó kérdésem inkább a „még nem öregdiákok” számára lehet érdekes. Keveset hallani a készülő Nemzeti Közszolgálati Egyetemről (NKE). Milyen életpályát vetít előre az ide készülőknek, illetve kik azok, akik számára ez az egyetem lehet a megfelelő irány a továbbtanulásra?
Az intézmény célja az, hogy minél több jó képességű fiatal jöjjön a közigazgatásba, és miután megérkeztek, maradjanak is itt. Kissé furának tűnhet az összevonás, hiszen a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának egyesítésével jön majd létre az NKE. Azonban szeretnénk, hogy egy olyan képzés jöjjön létre, amelyben és amelyet követően az itt végző tanulók könnyedén tudnak majd mozogni a közigazgatás ágai és feladatkörei között. A közigazgatásban felmerülő ügyek, rendszerint nem egyszemélyes feladatok, nem egy szervezeti osztályt érintenek, hanem több háttérintézmény együttműködésével oldódnak meg. Elég ha csak a vörös iszap katasztrófa, vagy a kettős állampolgársággal kapcsolatos feladatok kezelésére gondolunk. Ezek és az ehhez hasonló helyzetek hatékony megoldására saját, meglévő erőforrásaink összehangolásával képesek tudunk lenni.

Köszönjük az interjút!
Géher Bálint és Strommer Domonkos

A fotót készítette: Hock Dániel.


Egyre népszerűbb a Család éve

Egyre több a résztvevő, sikeres a katolikus egyház Családok éve programja - adta hírül a Magyar Rádió "Krónika" című műsora.  A székesfehérvári egyházmegye püspöke, Spányi Antal szerint ma a családok az anyagi nehézségeknél is jobban küszködnek az emberi kapcsolatok hiánya, sérülése, az értékrend zűrzavara miatt. 

Ezért kapott kiemelt figyelmet egy újszerű jegyesoktatás. „Saját életük tanúságtételével tudnak tanítani a fiatalokat, a csoportokból pedig közösségek születnek. A hangsúly nem a központi rendezvényeken, hanem az egyházmegyék saját ötletein van” – mondta a Krónika című műsor számára a püspök.

Biztató jelek már látszanak – mondta Bíró László püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar családreferense a Krónikának. Annyira népszerű már a Család éve, hogy sokan nem is tudják: az egyház hirdette meg – tette hozzá. Vákuum van a társadalomban, és van egy réteg, amely már ébredezik, visszatalál a házassághoz – fogalmazott.

A figyelemfelkeltő európai uniós héten a tudomány, a politika, a társadalmi szervezetek és az egyházak példamutatóan fogtak össze – mondta a Krónikának a püspök.

weblap: www.jegyesvagyok.hu


Nagymaros 2011. - Kerényi Lajos atya írása "Nagymaros" kialakulásáról, a kezdetekről...

GYERTEK FIATALOK!
A 2011. tavaszi NAGYMAROSI IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ MÁJUS 21-én,
SZOMBATON reggel 9 órakor kezdődik.

Kerényi Lajos Sch.P.: Nagymaros. Régi idők hűséges tanúi!

Őskezdet. Kb. 35 évvel ezelőtt Nagymaroson voltam káplán Balás Béla atyával, aki azóta mint kaposvári megyéspüspök: büszkeségünk. A kismarosi atya megbetegedett. Elöljáróim engem küldtek oda helyettesíteni. Mint egy fél évig jártam oda. Nagyszerű ifjúság jött össze a kis templomban. Ugyan fejvesztés terhe mellett tiltotta a kommunista rendszer az ún. ifjúsági összejöveteleket, ez annál inkább ihletett, hogy bátrak legyünk, és hirdessük Jézus nagyszerű tanait, meg hogy Ő feltámadott. Béla atyával elhatároztuk, hogy évente kétszer találkozót rendezünk a magyar fiatalok számára Kismaroson: tavasszal és ősszel.
A környék azonnal ébredezni kezdett remek papok segítségével. Budapest is megmozdult. Közben a gondviselés odavezérelte Sillye Jenőt lelkes gitáros barátaival és énekeseivel.
Csodálatosak voltak ott Kismaroson ezek az összejövetelek. Az első években még befértünk a templomba. Kívül mindig voltak gyanús, szimatoló idegenek. Ott nem nagyon szóltak, annál inkább püspökeinknek. Kaptuk is a figyelmeztetéseket, hogy hagyjuk abba, ne tegyük ki veszélynek az egyházat és a megengedett lehetőséget. (Mi pont az Egyház életét éltük, és Jézusra hallgattunk.) Ezen "atyai" intéseket tudomásul vettük, és csináltuk tovább a nagyszerű találkozókat, mint az őskeresztények, mert inkább engedelmeskedünk az Istennek, mint a gyáváknak.
Ezen összejövetelek gyümölcsei közé sorolom azokat a nagyszerű, 2-3 napig tartó túrákat, melyeket néhány autóval tettünk különböző Nógrád megyei faluban. Ott az ifjúsággal találkoztunk. Volt ott élményszerű hittanóra, muzsika (Jenőék is jöttek velünk!) és sok kaland, öröm.
Nem sokáig tartott a kismarosi csoda, mert kinőttük a templomot. Külön meg szeretném említeni az időközben odakerült remek papi egyéniséget, Major Sándor plébános atyát. Ő aztán nem félt. Jogász gondolkodásával remekül vívott az "ősellenséggel". Mi is sokat tanultunk tőle, hogy lehet jogi paragrafusokkal kijátszani "legálisan" Isten és az Egyház hiénáit.
Szóval: kinőttük a templomot, és Nagymarosra tettük át működésünket. Az ifjúság száma nőttön nőtt. A szeretetre, a természetfelettire kiéhezett fiatalok szinte özönlöttek a találkozóra. Igaz, a remekül megválasztott témák meg a kiváló előadók is nagy vonzerőt jelentettek és jelentenek napjainkban is. Itt külön köszönetet kell mondanom Horváth István akkori Nagymarosi plébános úrnak, mert nem kis veszélyt vállalva befogadott minket.
Nagymaros él, egyre életvidámabb és lelkesebb. 35 év emberöltőt tesz ki. Az "ősök" utódai külön kategória, hiszen hat, hétszáz kisdiák jelenik meg a találkozón az ún. "gyerek-" és "kamasz-maroson".

A Szentléleknek nagyon jókedve van hozzánk. Ezt megköszönöm sok sok ezer érdekelt nevében, és az Ő áldott lendületébe ajánlom a szebb magyar jövőt építő ifjúságot, és az őket nagyon szerető atyákat és segítőket.
Kerényi Lajos piarista atya, plébános Ferencvárosi Szent Kereszt Plébánia


A béke embere - II. János Pál pápa boldoggá avatása

"Május elsején, Húsvét 2. vasárnapján, amely egyben az Isteni Irgalmasság vasárnapja, reggel 10 órakor kezdődik a boldoggáavatási szentmise, amelyet XVI. Benedek pápa mutat be. A szertartást megelőzően 9 órától kezdve imádkozzák a hívek a Szent Fausztina nővér által bevezetett ájtatosságot, az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét, amely különösen kedves volt II. János Pál számára.
A boldoggáavatási formula elhangzása után leleplezik az új boldogot ábrázoló kegyképet, amely a Szent Péter-bazilika középső loggiáját díszíti, majd latinul felhangzik Boldog II. János Pál himnusza.

A közvetítést a helyszínen Udvardy György püspök, általános helynök bevezetője előzi meg, aki az eseményt követően ünnepi hálaadó szentmisét mutat be a Bazilikában."
forrás: Magyar Kurír

"Karol Wojtylát, a lengyelek... 
Emlékezetes nap lesz tehát az idei év május elseje, amely idén az isteni irgalmasság vasárnapja is, melynek hirdetése és gyakorlata a boldog emlékű pápának mindvégig szívügye volt. Rómában már egy hónappal ezelőtt minden szabad szálláshely elkelt: várhatóan több mint kétmillió ember lesz jelen a szertartáson, amelyet XVI. benedek pápa fog vezetni. A 2005-ben milliók torkából harsant kiáltás - Santo subito! - immár valósággá válik." - írja Csepcsányi Éva az Új Ember "Mértékadó" rovatának 2. oldalán.

A boldoggá avatási szertartást az m1 és a Duna TV élőben közvetíti vasárnap 9:30 órai kezdettel.

 


"Víz és építészet" - Építészkongresszus nyolcadszor - Hat külföldi sztárépítész a Piarista Rendezvényteremben

"Kedves Mikecz Tamás!
Ezúton küldök értesítést arról, hogy a Váci utcai piarista épület gyakorlatilag elkészült. Javasolom, hogy akár a most küldött anyaggal, akár a tervező építésztől, Golda Jánostól kért anyaggal az eseményről a MPDSZ következő Hírlevelében adjatok rövid tájékoztatást, kiemelve a jelenlegi épületet megelőző történeti részleteket is.
Magamról annyit, hogy ebben az épületben laktam diákként, 1946-tól három évig, ezért lehettem az MPDSZ tagja is, egyébként mint építész a jelzett kongresszuson részt vettem, és örömmel jártam végig a régi-új termeket." 
Tóth Dezső építész, az Építászkonferencia egyik résztvevője, volt piarista diák

Víz és építészet - Építészkongresszus nyolcadszor

Ismét különleges helyszínt találtak a Nemzetközi Építészkongresszus szervezői: még a hivatalos átadás előtt álló Duna-parti felújított piarista épület új építésű rendezvénytermét teljesen megtöltötték az érdeklődő építészek. Az előadók a víz és az épített környezet viszonyát járták körül.
Mivel a Duna-parti közraktárakra ráboruló „Bálna” kulturális központ nem készült el határidőre, ezért a szervezők, a piaristák – szintén Dunára néző –, Pesti Barnabás utcai új rendezvénytermét választották helyszínül.
Először Csanády Pál főszerkesztő, majd Louise Cox, az UIA ausztrál elnöke köszöntötte az építészeket. A kongresszust Kálmán Ernő DLA, a MÉSZ elnöke vezette le.

Golda János építész, a piarista rendház átépítésének és az új rendezvényteremnek a tervezője a helyszín bemutatása kapcsán először az építkezés történetét ismertette. A nagyudvar közepén ásatást végeztek, régészek tárták föl és pontosan dokumentálták a talált falmaradványokat: a római időkből Contraaquincum sáncfalát, a 18. századból a piarista iskola alapfalait. Aztán mindezeket visszatemették, mert itt kezdődött az udvar beépítése. (A piarista tanító rend képviselői 1717-ben érkeztek Pestre, és a mai Március 15. tér helyén állt kétszintes, belsőudvaros, úgynevezett Glöckersberg palota volt az első székhelyük.) A 19. század végén a főváros K-Ny-i tengelyének megnyitásához, az Erzsébet híd megépítéséhez lebontották a régi pesti városházát és a környező épületeket, sőt majdnem a belvárosi templomot is. 1914-től 1917-ig épült Hültl Dezső tervei alapján az új nagyméretű piarista rendház, két belső udvarral, átjárókapukkal, két toronyépítménnyel, amelyek közül a Duna felé néző az 1918-ra elkészült kápolna helyét jelölte. (A kisebb udvar körüli épületrészt már korábban átalakították a Sapientia Egyetem részére.) A bővítés során a belső nagyudvar közepén egy szabadon álló, vasbeton vázas dobozban, alul és felül két szint magas tereket hoztak létre. A felső az iskola tornaterme, amely rendezvények megtartására is kiválóan alkalmas, mint ezt a most ott megrendezett Építészkongresszus is fényesen bizonyította. Az alsó részen színháztermet terveznek, a kápolna alatt pedig éttermet. Így kialakulhat egy belvárosi kultúrközpont. A Váci utca felőli rész alsó két szintjét üzleteknek adják bérbe, a tetőtérben kialakított irodaszinteket pedig külföldi cégeknek. Ezeknek a helyiségeknek a béréből tudják csak az intézményt fenntartani. Az iskola maga két emeleten a kettő között foglal helyet, a felette lévő szinten a rendi tanárlakásokkal. Az udvari vasbeton doboz mellett mély hasadék látszik. A doboz teteje ferdén lecsapott. A doboz felett az iskola pontosan olyan légtérarányú udvara jött létre, mint a kétszáz éves, kétszintes, barokk Glöckersberg palota udvara volt, padlóját azonban a tornaterem sakktáblaszerűen kiemelkedő felülvilágítói megtörik. A kápolnát – amely egy időben az Egyetemi színpad szerepét töltötte be – is áttervezte Golda János, túlzott hosszát egy szembe oltárral és kissé megemelt, de szembe fordított kórusrésszel, középre helyezett centrummal vizuálisan csökkentette, megvilágítását pontszerű lámpák erdejével egyedien oldotta meg. Az ismertető után a program épületlátogatással zárult – egyesek a kápolna helyét kijelölő, modern architektúrájú kilátótoronyba is felmentek a csigalépcsőn körülnézni, élvezni a fantasztikus dunai panorámát. A látogatók kalauzolásában részt vett a kivitelező, a 21 éve fennálló Confector cég ügyvezető igazgatója, Holman Attila is.

A kongresszuson több mint négyszázan vettek részt. A folyosón tucatnyi termékgyártó standjain a legújabb építőanyagokkal és szerkezetekkel ismerkedhettek a jelenlévők. A kongresszus szponzorai e termékgyártók voltak: Alukönigstahl, Confector, Four-Mar, Geze, Graphisoft, Holcim, Hörmann, Jaf Holz, Knauf  Insulation, KÉSZ Építő, KME, Mevaco, Schlüter Systems, Velux, Wienerberger.
Csanády Pál már a megnyitó alkalmával kiemelte, hogy a Jaf Holz előadói dobogóján áll, amely nemcsak tartós, de vízálló anyagból is készült, és amelyet a Piarista Gimnázium ajándékba megkapott az esemény végén. Az előadóterem falán hat tablón a Holcim Awards pályázat egyes zsűritagjai a fenntartható építészet díjnyertes pályaműveiről nyilatkoztak. A folyosón a Terc Kiadó könyvei mellett a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Palladio kötetét is kedvezményes áron vásárolhatták meg az érdeklődők. Az ebédszünetben kisorsolták a tombolajáték fődíját, a 200 ezer forint értékű Hörmann garázskaput, amelyet Annus Marina építész nyert meg. 
Timon Kálmán építész


Kecskeméti Piarista Húsvét 2011.

A kecskeméti Piarista Rendház szervezésében megrendezésre kerül idén a "Piarista Húsvét 2011." A programot a korábbi hagyományok felelevenítésére szervezzük, melynek keretében lelkigyakorlatot tartunk és közösen ünnepelünk.

A Piarista Rendház és a Gimnázium szeretettel várja öregdiákjait, diákjait és szüleiket, valamint közelebbi és távolabbi érdeklődőket. 
A délelőtti és délutáni előadásokat piarista rendtársak és papok tartják. Az elmélyülést szertartások, imaórák, gyónási lehetőség, beszélgetések és ünnepre hangoló filmek segítik. A távolról jövők szállást, étkezést rendelhetnek.


Kimagasló eredmények a VI. Országos Népzenei Verseny döntőjében

Április 8. és 10. között zajlott le Gödöllőn a VI. Országos Népzenei Verseny döntője. Erre a versenyre háromévenként kerül sor és felmenő rendszerben juthat el a tanuló a döntőbe az elődöntők során megszerzett pontszáma alapján. Ez a verseny a művészeti iskolák legrangosabb zenei versenye.

A zsűriben akadémiai-, főiskolai tanárok, és népzenekutatók vannak különböző hangszerek képviseletére. A zsűri elnöke Halmos Béla népzenekutató, a Táncház-mozgalom vezetője volt.
Szegedi iskolánk összesen 9 díjat hozott el szólókoboz és népi zenekari kategóriában, amelyek öregbítették intézményünk hírnevét az országban.
Felkészítő tanárok: Fábri Géza-koboz, Lipták Dániel -hegedű.

Díjak:
1. Különdíj kimagasló zenei teljesítményért: Szűcs Bálint
2. Különdíj a maximális pontszám eléréséért, ami együtt jár a 25. Mesterségek ünnepén való koncert-szerepléssel a budai várban augusztus 20-án.: Szűcs Bálint
3. Különdíj a kobozjáték technikai megújításáért: Csenki Zalán
4. A Zeneakadémia díja: Szűcs Bálint
5. A Zeneakadémia díja: Csenki Zalán
6. Koboz hangszerszóló második díj: Csenki Zalán
7. Koboz hangszerszóló első díj: Szűcs Bálint
8. Zenekari első díj: Kálmán Bence - Csenki Zalán
9. A VI. Országos Népzenei Verseny döntőjére való felkészítő munkájáért tanári különdíj: Fábri Géza

Ezúton is gratulálunk a tehetséges növendékeknek és tanáraiknak!


Várgedő Tamás felhívása

Kedves Osztálytársaim!

Lassan összeáll a találkozó részletes menetrendje. Remélem, nemsokára küldeni tudom költségtervvel együtt, hogy a létszámot is bekérhessem.
Ezzel kapcsolatos a következő kérdésem is. Tudjuk, hogy 2011. június 4-én fogunk utoljára átlépni a Mikszáth Kálmán téri épület kapuján, mert bár az régi-új tulajdonos szándékai még nem ismertek, de nem valószínű, hogy nyilvános középületként fog tovább funkcionálni az épület. Ezért megkerestem Wettstein József atyát, az iskolai audiovizuális kör vezetőjét, hogy nem csinálna-e egy DVD-re való összeállítást az épületről, a benne 58 évig folyt piarista életről. Sajnos a kérésemmel már elkéstem. Mindenki már a költözködés lázában ég, selejteznek, dobozolnak. A dobozok kezdtek megjelenni a folyosókon is. Nem tud már vállalkozni semmi új filmfelvételre, régiek összeszerkesztésére, professzionális elkészítésére.
De. Létezik egy 54 perces DVD, amit tavaly állítottak össze "Búcsú a Mikszáth téri épülettől" címmel. Zömmel egy, a 90-es évek elején készült összeállításra és egy tavalyi pályázati anyagra épül az összeállítás. Odaadta nekem kölcsön, hogy ítéljem meg, alkalmas-e ez valamennyire arra a célra, amire én gondoltam. Megnézve a filmet, úgy gondolom, hogy ha nem is tökéletes (mert nem a mi 40 évvel ezelőtti iskolánkat tükrözi, hanem a 0-10-20 évvel ezelőttit), de azért mégis sok minden emléket bennünk is képes felidézni. A régi tanárnemzedék tagjai közül feltűnnek benne: Balogh igazgató úr, Borián és Jelenits tanár urak, Kovács tanár úr. A középnemzedék közül: Görbe, Urbanek, Zárday, Lobmayer, Tuba, Futó, Mészáros tanár urak (és néhány mostani világi is).
Egyszóval, én érdemesnek tartom arra, hogy az emlékünk legyen az épületről és a benne működő Piarista Gimnáziumról.
Wettstein úr azt vállalni tudja, hogy ezt a filmet tetszőleges példányszámban sokszorosítja, ha a Piarista Diákszövetség vállalkozik a terjesztésre. Én 1000,- Ft-os árra gondoltam, hogy egyben támogassuk a tényleg országos hírű Piarista Audiovizuális Szakkört is. 
Sőt, ha valaki rászánja a pénzt, még 1500,- Ft-os támogatói árat is elfogadunk.

Kérdés: kit érdekel egy ilyen DVD? A találkozóra tudnám hozni és mindenki ott meg is kaphatja.
Gyors választ kérek, szerettel Várgedő Tamás

 


20 éves érettségi találkozó Kecskeméten

Tájékoztatunk minden érintettet, hogy az 1991-ben Kecskeméten érettségizett évfolyam 2011. 09. 17-én, szombaton Kecskeméten tartja soron következő évfolyam-találkozóját.
11 órakor közös szentmisén veszünk részt a Piarista Templomban, majd megtekintjük a gimnáziumot, kollégiumot. Az osztályfőnöki órákat követően közös vacsorán veszünk részt. A találkozóra szeretettel hívunk és várunk minden tanárunkat és évfolyamtársat!

Kedves Tamás!
Köszönöm a MPDSZ legújabb Hírlevelét.
A közelmúltban véglegessé vált, hogy az 1991-ben Kecskeméten érettségizettek 2011. 09. 17-én fogjuk tartani legközelebbi évfolyamtalálkozónkat. Amennyiben lehetséges, a következő Hírlevélbe erről az eseményről az alábbi tájékoztatást lehetne közzé tenni.
Köszönettel: Cseh László


Gyurkovics Tibor emlékéve 2011. - kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Idén, 2011-ben lenne 80 éves Gyurkovics Tibor volt piarista diák. A Mészáros utcában élt néhai író emlékére művészbarátai rendeztek rendhagyó kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amely 2011. május 20-áig tekinthető meg.

Képzőművészek - szobrászok, festők és grafikusok - tisztelegnek Gyurkovics Tibor emléke előtt, aki idén lenne 80 éves. Az kiállított alkotások mellett egy-egy Gyurkovics-idézet olvasható, amelyet a művészek választottak ki, s amely számukra leginkább jellemzi az író alakját. A kiállítók között többek mellett olyan neves képzőművészek szereplenek, mint Gross Arnold, Melocco Miklós, Kő Pál, Sulyok Gabriella vagy Pató Róza, aki az író halotti maszkját készítette.


Gyurkovics Tibor: Istenem

Ölelj meg engem, Istenem, 
már föl akarom adni 
az örök ellenállást, 
már meg akarok halni.

Köszvényben és közönyben 
nagyon sokáig éltem 
bódító tisztességben 
és tarkó-szenvedésben.

Vadász vadásznak vadra 
figyelő úr-cselédje 
voltam, miközben kaptak 
engem is puskavégre.

A füvön így rohantam, 
az erdőn így szaladtam, 
kapkodtam lábam, ám de 
a hitet megtartottam.

Valahol meg kell állni, 
valahol meg kell halni, 
valami könnyű réten 
akarok elfakadni.

Az izmaim a télben 
mint jéghúrok feszülnek, 
úgy néznek a szemembe, 
ahogy a menekültnek.

Nem félek a haláltól. 
Megállok vele szemben. 
De mikor lesújt rám, 
Isten, ölelj meg engem.
 


Hertay Mária "Ecce Homo" kiállítása

Hertay Mária Munkácsy-díjas grafikus és zománcművész "ECCE HOMO" című kiállításának nyitóünnepsége 2011. április 15-én, pénteken 18 órakor volt a budaörsi Nepomuki Szent János katolikus templomban, majd a Jókai Mór Művelődési Központ Galériájában.
A Kiállítást megnyitotta: Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a kiállítás fővédnöke, és Kratochwill Mimi művészettörténész, a "Hertay" című könyv készítője. 
(Hertay Mária életét és munkásságát bemutató könyvről 2011. márciusi Hírlevelünkben adtunk tudosítást.)
Közreműködött: Kárpáti Tibor színművész és a Budaörsi Pro Musica Kórus tagjaiból alakult kamarakórus, vezényelt: Burkus Boglárka.
Műsor: Gounod: Ave verum corpus és Draskóczy: Ároni áldás

"Kristálytisztára kidolgozott, művészi erőt gyöngyöző grafikái hiteles választ adnak az életünkre. Nem felszínes dekorativitással szépek. Az apró részletekig megszenvedett valóság szépsége ragyog rajtuk. Az a szépség, mely egyben már maga a jó és az igaz, maga az egyetemesség." dr. Erdő Péter, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke

VI. Pál pápa 1965. december 8-án a II. vatikáni zsinat lezárásakor a művészekhez intézett üzenetében mondta: „A világnak szüksége van a szépségre, amely az igazsághoz hasonlóan örömmel tölti el az emberek szívét. A művészek a világ szépségének őrzői.”
Kratochwill Mimi a kiállításról: "Kívánom, hogy az itt látható képek segítségével lépjék át a látható és a láthatatlan világ küszöbét. Elbűvölten és meghatottan szemléljék a végső célt, a soha le nem nyugvó napot, amely megvilágítja és széppé teszi a jelent."

Kratochwill Mimi művészettörténész megnyitójában előbb megemlékezett Hertay Mária életútjáról. Utalt a Soprontól való elszakadás fájdalmára, amely aztán számos (a Vitalitas Galériában is látható) alkotásban oldódott művészetté. Beszélt a főiskolai éveiről. Az 1955-től 1963-ig a Képzőművészeti Főiskolán tanuló tehetség kilógott a sorból: nem vett részt üzemek, kohók megörökítésében, a „szocialista élet” ábrázolásában, sokkal inkább választott bibliai tárgyú témákat vagy rajzolta le a természet szépségeit.

Hertay Mária Sopronban született 1932-ben. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1955–1963 között végezte művészeti tanulmányait festő és grafikai szakon. Művészi munkásságát szénrajzokban, pasztellekben, rézkarcokban, litográfiákban, tűzzománcokban fejti ki. Falképei és tűzzománc-sorozatai számos egyházi megrendelésre készültek. 2002-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, 2005-ben az Esztergom-Budapest Főegyházmegye Szent Adalbert-kitüntetés nagyérem fokozatát nyerte el. 2011-ben művészi munkásságáért Munkácsy-díjban részesítették.

„Hertay Mária országos színvonalú művész, aki elképesztő szintre emelte a rézkarc és a litográfia technikáját. Gazdag vonalháló jellemzi a képeit, szinte hihetetlen, hogy ez a törékeny alkatú művész hogyan képes ilyen nagyméretű munkákat létrehozni”– mondja róla Sulyok Gabriella Munkácsy-díjas grafikusművész. Egy róla szóló könyvben az áll, hogy Dürer és Rembrandt méltó tanítványa, munkái lírai vallomások, és úgy szól a rézkarcok és a litográfiák nyelvén, ahogy eddig még más nem szólhatott.
Egyházművészeti munkásságának fontos elemei a templomok falán látható freskói. Ezek közül a legismertebb a győr-ménfőcsanaki templomban, az alig néhány éve elkészült, több mint 50 négyzetméteres freskója, melynek festése során (túl a 70. életévén!) létráról lezuhanva szerzett olyan sérüléseket, amelyek máig korlátozzák az alkotásban.
Nagy öröm volt számára, amikor ebben az évben megjelent munkásságát összegző albuma. A kissé hiszékeny alkotót sokszor becsapták, félrevezették, de végül is a mű igazolja a művészetében is megnyilvánuló igényességét: valóban olyan esztétikus, mint az általa művekbe álmodott világ.
Hertay Mária munkássága sokrétű: soproni, budai kerteket, villákat, romantikus épületeket, több mint 200 növényt megörökítő grafikái, rézmetszetei, litográfiái, kőnyomatai számos múzeum, galéria, lakás féltett kincsei, tűzzománcképeiből nem egyet találunk templomokban.
Mesterei: Ék Sándor, Fónyi Géza, Pap Gyula, Kmetty János.

Egyéni kiállítások
1968 • Dürer Terem, Budapest
1990 • Sopron
1991 • Máriapócs, Simontornya
1992 • Vigadó Galéria, Budapest • Győr
1993 • Keresztény Múzeum, Esztergom
1994 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged
1996 • Kosssuth Klub, Budapest
1998 • Festő Terem, Sopron • Kultúrház, Bük
1999 • Keresztény Múzeum, Esztergom.

Az "Ecce Homo" című Hertay Mária kiállítás látható: 2011. április 15-28.
Jókai Mór Művelődési Központ - Galéria
2040 Budaörs, Szabadság út 26.

A fényképen Hertay Mária "Hertay" című könyvét dedikálja. Fotó: Mikecz Tamás


Pilinszky: Harmadnapon

És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek
És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive -
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.