A Magyar Piarista Diákszövetség Hírlevele

A Káptalan 2011. március 16-án, szerdán délelőtt megválasztotta a Piarista Rend Magyar Tartományának új provinciálisát: Labancz Zsolt Sch.P. piarista szerzetest, latin-hittan szakos tanárt.
Labancz Zsolt a Pesti Gimnáziumban a hittan munkaközösség vezetője, latin- és hittan szakos bölcsész és tanár, tevékenyen részt vesz a TESZI (Tevékeny Szeretet Iskolája) szervezésében, valamint az igazgatói tanács tagja.
Március 14-én, hétfő reggel, közös szentmisével elkezdődött a Káptalan. A szentmisét Pedro Aguado generális atya mutatta be, aki az egész héten jelenlétével tisztelte meg a Magyar Káptalant.
A prédikációban a napi Evangéliummal (Mt 25, 31-46) kapcsolatban osztotta meg gondolatait a káptalani atyákkal. Az utolsó ítéletről szóló szentírási részből kiemelte, hogy ez a mai világban igazán nekünk szól, hiszen a rászorulók felé való önátadásunk nem választható szét az Isten felé történő önátadástól. Abban kell hasonlítunk a Krisztus jobbjára állítottakhoz, hogy ők észrevették a szükséget, hol kellett a segítségük. Eközben nem szabad elfelejtenünk, hogy Jézus kell, hogy maradjon piarista küldetésünk tengelye.
A mise után megkezdődött a káptalani munka. A délelőtt formális dolgokkal telt, a Káptalan titkárát, segédtitkárát választották meg. Ezután az első nagyobb blokk (mely két napig tart) kezdődött: a beszámolók az elmúlt négy évről. A múlt értékelése, visszatekintés. Négy területet ölelnek át a részletes beszámolók: közösségi, küldetési (iskolák), kezdeti képzési és gazdasági elemzés.
A beszámolókhoz kapcsolódóan rendszeresen kiscsoportos beszélgetéseken vesznek részt a káptalani atyák, ahol értékelik, átbeszélik a beszámolókat.

A Káptalan első szakasza kedden, március 15-én került lezárásra. Az összes beszámoló bemutatásra került, és minden területről a kiscsoportos beszélgetések, értékelések is lezajlottak. Fontos támpont a múlt elemzése,hiszen ebből lehet utat találni a jövőre nézve és tanulságokat levonni a mögöttünk álló időből.

A szerdai nap fordulópont volt a káptalan menetében: megválasztották az új tartományi kongregációt. A délelőtt a provinciális megválasztásával telt. A káptalan Labancz Zsoltot választota meg a Piarista Rend Magyar Tartományának élére. Pedro Aguado atya köszöntötte őt, majd ezután az új provinciális vezetésével folyt tovább a káptalan. Délután megválasztották a négy rendtartományi asszisztenst, az alábbi feladatkörökre:
 

A világiakért felelős asszisztens: Urbán József
A piarista szolgálatért felelős asszisztens: Nagy Attila 
A hivatásgondozásért és a képzésért felelős asszisztens: Czeglédi Zsolt
A gazdasági ügyekért felelős asszisztens: Szilvásy László.
 

Gratulálunk Labancz Tanár Úrnak és a négy tartományi asszisztensnek a kinevezésükért, s kérjük rájuk és munkájukra Isten áldását, hogy hitben, hűen hivatásukhoz tudják szolgálni a Rendtartományt!

MPDSZ Szerkesztőbizottág

„Magyarnak lenni nem származás és nem hit kérdése, hanem vállalás. Közös sors vállalása itt és most, e megcsonkított haza oly vészterhes időszakában. A szuverén Magyarország föltámadására nem látok más utat, mint a nemzeti érzésű öntudatos polgárság kiterjesztését. A „nemzeti érzés” nem irredentizmus és nem fasizmus, egyszerűen annyit jelent, hogy az ember nemcsak önmagával törődik, hanem országa sorsával is.”  
/Benedek István – Tisztesség, I. évfolyam, 5. szám; 1993. aug. 6-7./

Immáron 70 éve, hogy öngyilkos lett XX. századi egyik legnagyobb formátumú politikusunk, gróf dr. széki Teleki Pál, aki a két világháború között hazánk miniszterelnöke volt. 
Hírlevelünk hasábjain így Teleki Pálra kívánok emlékezni - minden piarista nevében képletesen is fejet hajtva a tragikus sorsú miniszterelnök előtt.

1879. november elsején született Budapesten, Teleki Géza és Muráti Irén egyetlen gyermekeként Teleki Pál, aki 1889-től a budapesti Piarista Gimnázium magántanulója volt. 1897-es jeles érettségije után a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karára jelentkezett, mely elvégzése közben számos alkalommal hallgatott földrajzi előadásokat az egyetem természettudományi karán. 1901-es egyetemi végbizonyítványának megszerzése után beiratkozott a magyaróvári gazdasági akadémiára. 
 

1905-ben lépett a magyar politika színpadára: egyhangúlag, ellenjelölt nélkül választották meg a nagysomkúti választókerületben egyedüli disszidensként Szatmár megyében. A tudományos élet intézményeiben is ekkortájt nőtt szerepe: a Földrajzi Intézet tudományos igazgatója, majd a Földrajzi Társaság főtitkára; az MTA, a Turáni Társaság, ill. a Kőrösi Csoma Társaság tagja. Számtalan funkciót vállalt: ő volt a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének tanárelnöke, 4 éven át az Ösztöndíjtanács, 1936-37-ben a Közoktatási Tanács elnöke, vezette a Nouvelle Revue de Hongrie szerkesztőbizottságát és részt vett a Hungarian Quarterly választmányában is. Elnöke volt a Collegium Hungaricum Szövetségnek, megválasztották a Magyar Diákszövetségközi Külügyi Bizottság elnökének. Kezdeményezésére létrejött a Magyar Tudományos Akadémia Szociográfiai Intézete és a Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Intézete – valójában mindkét szervezet a magyar revíziós politika döntés-előkészítő műhelye volt. 
Már az első világháború kirobbanása előtt egyre jobban követelte egy „erős és céltudatos” nemzetiségi politika kialakítását. A békeszerződés tekintetében számos politikussal és szinte a teljes magyar lakossággal szemben Telekinek nem voltak illúziói: „Álláspontom pesszimisztikus a békét, optimisztikus a jövőt illetően. (…) Nekünk ma alkalmazkodni kell tudnunk. (…) Ne méltóztassék azt hinni, hogy mindezek alatt most azt értem, hogy én, mint Magyarország külügyminisztere, le fogok ülni és fogom várni, hogy a sült galamb a szájamba repüljön. Én csak azt lesem, hogy megsüssék a galambot, de igyekezni fogok azt, amikor élvezhető lesz, a mi asztalunkra feltálalni. Csakhogy ha valaki vendéglői kosztra utaltatott éveken át, akkor ne méltóztassék válogatni a szakács tekintetében, aki ezt megfőzi.” 1920 januárjának elején Párizsba utazott. A külön poggyászkocsikban szállított dokumentáció java részét a politikába visszatért tudós irányítása alatt állították össze. Ekkor vált híressé a neve által fémjelzett ún. „vörös térkép”. A francia fővárosban újabb és újabb térképek, táblázatok, memorandumok kiötlésével küzdött a magyar ügy kedvezőbb elbírálásáért. Sajnos - nem járt sikerrel. 
A keresztény-nemzeti küldetést pedig mindig nagyon komolyan vette, nem csoda, hiszen piarista diák volt. Fájdalmának hangot adva 1918-ban ezt mondta:  „Hosszú évtizedek alatt rágta meg mindazt a destrukciónak férge, lassanként pusztították ki a nemzeti érzést, lassanként szívták ki a keresztény erkölcsöt társadalmunkból.”  Kiváncsi lennék, hogyan vélekedne napjainkban?
1920 októberétől Ő volt a magyar elitnevelés egyik felszentelt helyének számító Eötvös Collegium kurátora. 1922 júniusától Magyarország főcserkésze lett. A cserkészetben látta meg azt a modellt, amelynek alapján az általa annyira szorgalmazott nemzetnevelés, a jobb nemzetközi kitekintéssel bíró magyarságért végzett munka eredményes lehet. Akkor érezte igazán jól magát, ha felölthette a cserkészegyenruhát, az árvalányhajas kalapot és harmadosztályon utazhatott, mint a táborozó gyerekek. Velük vert tábort és részt vett játékaikban. Borotválkozás közben cserkésznótákat énekelt és pártfogoltjait még arra az alapvető igazságra is megtanította, hogy az ember időt nyer azzal, ha tábori borotválkozáskor felkenve a habot, nem vár, amíg a borosta megpuhul, hanem habos képpel például kifényesíti a bakancsát.
Végeredményben megállapíthatjuk, hogy Teleki Pál életének feláldozásával – ha nem is tudta a jövendő győzteseket nemzete kíméletére bírni – biztosította, hogy az Ő elképzelései kerüljenek megvalósításra és hazánk a lehető legkésőbb lépjen be a háborúba.
 
Mihelyst Telekit nyugalomra helyezték a Kerepesi temetőben, elkezdődött életműve értékelése. Bárdossy László, Tasnádi Nagy András beszédeikben, példaként állították az ország elé a rendíthetetlenül nemzeti-keresztény államférfi képét. Az Öregcserkészek Fiatal Magyarság Szövetsége pedig Teleki nemzetnevelési beszédtöredékeiből „breviáriumot” állított össze.
Számos közéleti személyiség, történész – azt hiszem joggal – beszél Teleki kapcsán mítoszról: hivatalban lévő magyar miniszterelnök ugyanis soha nem követett el öngyilkosságot. Tette ennyiben egyedi volt. Pontosan illeszkedett a magyar uralkodókat, államférfiakat sújtó tragédiák sorába, Szent Imre hercegtől Zrínyin, Széchenyin és Tisza Istvánon át a II. világháború után „háborús főbűnösként kivégezett” államférfiakon, Bárdossy László miniszterelnökön és a kommunista Nagy Imre miniszterelnökön keresztül egészen a volt piarista diák Antall Józsefig, aki hivatalban lévő miniszterelnökként, súlyos betegségben hunyt el.
Ugyanúgy a mítoszhoz tartozik Churchill állítólagos kijelentése is, hogy Telekinek üresen kell hagyni egy széket a majdani béketárgyalásokon.

A Teleki-mítosz ma is jelen van a magyar közgondolkodásban, sokszor szinte kizárólag a tudós-miniszterelnök öngyilkossága révén. Ennek és néhány más tényezőnek köszönhetően Teleki Pál neve – szemben a két háború közötti időszak számos miniszterelnökével – ma is üzenetet hordoz: egyesületek, intézmények viselik a nevét, munkássága olykor politikai összefüggésekben, történetpolitikai vitákban tűnik elő. Antall József melett a XX. századunk egyetlen más volt vezető politikusának sincs ilyen respektusa. 
A kilencvenes évek pedig minőségi változásokat és az ideológiai megközelítések sokszínűségét hozták – a rendszerváltozás után – a Telekiről való vélekedéssekkel kapcsolatosan. Az egykori piarista diák, Antall József vezette kormánykoalíció ugyanis erőteljesen támaszkodott a magyarság sikeres jövőjét, fejlődését szem előtt tartó, keresztény alapelveket valló, a magyar függetlenségi hagyományt jelképező néhai piarista diákra, gróf dr. széki Teleki Pálra.
Hét évtized távolából mára mind tisztábban rajzolódik ki az elhunyt politikus szellemi karaktere. Teleki – 1918 után – a korhoz igazodó szabadelvűségét levetve képviselője lett annak az antiliberális, konzervatív szellemi áramlatnak, amely elfogadta, sőt időnként szorgalmazta a jogegyenlőség felrúgását. Viszont ez az irányzat érzékenyen reagált a szociális problémákra, fontosnak tartotta a nemzetnevelés kérdését és a nácizmus erősödése idején állást foglalt a német terjeszkedéssel szemben. Teleki a modernizációra és a totalitárius veszély elhárítására egyaránt alkalmas eszköznek vélte a hivatásrendi államot. A társadalom „megszervezése” pedig kedves eszméinek egyike volt.
Teleki politikai működésének árnyoldalai mellett nem lehet elsiklani, ám a szó legjobb értelmében vett nevelői magatartása – az egyetemen és a politikában egyaránt –, a revízió ügyében végzett munkája, kora magyar társadalmánál türelmesebb nemzetiségi politikája és a nemzeti függetlenségért folytatott küzdelme tiszteletet érdemel.
Márai Sándor feltehetően Telekit nem mint a politikust szerette, de az "ember" annál jobban foglalkoztatta: „Titokban félt a világtól. Nem véletlen, hogy szívesen öltözött cserkésznek, szeretett gyermekek között lenni. Szívében otthon volt közöttük, sokkal inkább otthon, mint a felnőttek világában. Néhány nap múltán agyonlőtte magát, s akkor egyszerre félelmetesen felnőtt. A halott arcából eltűnt minden zavar, elfogódottság. Mint aki megértett és kimondott valamit.”

Az öngyilkos, sokak szerint meggyilkolt Teleki feletti ítéletmondás természetesen a történelem dolga. A döntés, esetleges "rehabilitációjáról" szintén a jövő nemzedékére hárul. Kívánom, hogy halála után hetven évvel, mielőbb foglalja el méltó helyét történelmünk arcképcsarnokában, XX. századi miniszterelnökeink sorában a hozzá méltó helyen!
Sokan és sokat foglalkoztak öngyilkosságával. Én nem hiszem, hogy egy kersztény vallásosságát mélyen megélő, cserkész, volt piarista diák, aki halála másnapjára naptárába írja, hogy "szentmise és áldozás", képes lenne öngyilkosságot elkövetni! Talán egy esetben..., csak akkor..., ha úgy érzi, ezen Hazája jövője múlhat!

Piarista diákként egy szál virággal, imával, főhajtással tisztelgek a néhai politikus, piarista diák síremlékénél, aki mindig vállalta keresztény hitét és sorsát Istenért, Egyházért és Hazájáért. Kérlek Titeket, Kedves Olvasóinkat, hogy tisztelegjetek Ti is Teleki Pál sírjánál egy szál virággal, foglaljátok imáitokba, mert tette, ha öngyilkos lett is, bocsánatos, mert nem látván más kiutat, életét nemzetéért áldozta..., mert ezt rótta rá a nagyvilágon legárvább népe szolgálata.

Mikecz Tamás, MPDSZ Hírlevél felelős szerkesztő

forrás: Pázmány Péter Katolikus Egyetem - DÉNES SÁNDOR PÁLYÁZAT - Teleki Pál élete és személyisége

Az egykori magyar miniszterelnök, Teleki Pál emlékének tisztelői, tragikus halálának 70. évfordulóján idén is megemlékeznek Magyarország XX. századi történelmének egyik legkiválóbb személyiségéről.

Az összejövetel helyszíne ismét az Államfői Rezidencia (Sándor Palota) parkjában levő emléktábla előtt lesz, és 2011. április elsején 16 órakor kezdődik. Az a körülmény, hogy gróf Teleki Pál, a piaristák és iskoláik között számos és szoros kapcsolat szövődött, azt sugalmazza, hogy a Magyar Piarista Diákszövetség tagsága mennél nagyobb számban vegyen részt Teleki halálának 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Akik az idei megemlékezésen részt óhajtanak venni, március 21-éig jelentkezzenek 18-20 óra között Farkas Zsolt 356-5987 telefonszámán. A Sándor Palota kertje, lévén a Magyar Köztársaság Elnökének rezidenciájáról van szó, ma zárt terület, ahová csak előzetes bejelentkezés és szigorú biztonsági előírások betartása mellett szabad belépni.

A résztvevők 15 óra 30 perckor találkoznak az Államfői Rezidencia előtti gépkocsi parkolónál. Néhányan, akik a fenti határidőig nem regisztráltatták magukat, - amennyiben a korlátozott létszám azt lehetővé teszi - a helyszínen 15:15 és 15:30 között személyi igazolványukkal azt még megtehetik.

A megemlékezésre várunk minden kedves volt piarista diákot, gróf Teleki Pál őszinte tisztelőit! 
Barátsággal: Farkas Zsolt piarista öregdiák, a megemlékezés főszervezője

"Piaristák Magyarországon" címmel nyílt kiállítás a Lovassy László Gimnáziumban a 300. tanév alkalmából.

A piarista rend első magyarországi rendháza 1642-ben jött létre az akkor Lengyelországnak elzálogosított szepességi Podolinban. Magyarország közigazgatási területén először Privigyén, majd Breznóbányán és a Pozsony melletti Szentgyörgyön alapítottak piarista rendházakat.
A török és a kuruc háborúk lezárultával a piaristák nagyarányú terjeszkedésbe kezdtek, amelynek következtében 1721-ben létrejött az önálló magyar rendtartomány. Az új alapítások közül nem egy később országos jelentőségűvé vált, például a nyitrai, a veszprémi, a váci, a pesti vagy a szegedi gimnázium.

Veszprémben a Lovassy László Gimnázium is egy piarista iskola utódja, ahol március 8-án Piaristák Magyarországon címmel nyílt kiállítás a 300. tanév alkalmából rendezett időszaki kiállítások hetedik állomásaként.
- Több mint 400 éve fedezték fel az utcán csellengő gyerekeket, így indult az első piarista iskola. Istentől kapott küldetésük volt a tanítás. Mi, akik piarista diákok vagyunk, tudjuk, hogy az iskola élményt és indulópontot jelent. Megtanulunk valamit, nem feltétlenül matematikai képleteket. Barátokra találunk. Most volt a 20 éves osztálytalálkozóm, ahol láttam, hogy az igazi barátaim a volt osztálytársaim. Sok érdekességet találunk a kiállításon. Kívánom, hogy mindenki ismerje fel saját élményét - nyitotta meg a tárlatot dr. Koltai András.
Dr. Koltai András a megnyitót megelőzően a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Múzeumi Szabadegyeteme keretében A piarista rend 300 éve Veszprémben címmel tartott előadást.

A kiállítás a kezdetektől a napjainkig igyekszik bemutatni a piarista rend és a piarista iskolák történetét.
forrás: vehir.hu  http://vehir.hu/helyi_hirek/2011-03-09/a_piarista_iskola_tobbet_ad.html

A 2011. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA

Kedves Barátaim! Öregdiáktársaim!

A Magyar Piarista Diákszövetség Választmányának döntése alapján Szövetségünk évi rendes közgyűlését 2011. április 9-én szombaton délelőtt 9 órára összehívom.
Helyszíne a budapesti Piarista Gimnázium tornaterme (Budapest, VIII. Mikszáth Kálmán tér 1.).
A fenti időpontban megállapított határozatképtelenség esetén a közgyűlést azonos napirendi pontokkal 2011. április 9-én szombaton 10 órára, azonos helyszínre ismételten összehívom. Ez a közgyűlés már a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
A közgyűlés megkezdése előtt az első emeleti kápolnában szokás szerint szentmisén veszünk részt.

További részletekről a http://www.diakszov.piar.hu/ című honlapunk és a hírlevelünk segítségével értesülhetsz megfelelő időben.

Kérem, hogy a közgyűlésen minél nagyobb számban jelenjetek meg!

A közgyűlés napirendje:

1. Megnyitó, üdvözlés, a levezető elnök megválasztása.

2. Napirend elfogadása.
2. Elnöki beszámoló, munkaterv - vita és szavazás az elfogadásáról.
3. Választmányi elnöki beszámoló, munkaterv - vita és szavazás az elfogadásáról.
3. Pénzügyi beszámoló és közhasznúsági jelentés ismertetése.
4. Az Ellenőrző bizottság jelentése, vita és határozathozatal.
5. A 2011. évi költségvetés ismertetése, vita és határozathozatal.
6. Kitüntetések átadása.
7. Egyéb hozzászólások, javaslatok.
8. Zárszó.

A közgyűlést agapé követi.

Budapest, 2011. március 4.
Várgedő Tamás, a Választmány elnöke

A Család napja címmel egésznapos rendezvényt tartanak Vácott, 2011. április 2-án, szombaton. A rendezvény vendége lesz többek között Ókovács Szilveszter (a Duna TV igazgatója) és felesége, továbbá Levente Péter és felesége, Döbrentey Ildikó. A rendezvényt Beer Miklós megyéspüspök és Fördős Attila, Vác polgármestere nyitja meg.

Helyszín:  Váci Piarista Gimnázium (Vác, Konstantin tér 6.)

Részletes program:
9.00 Ünnepélyes megnyitó: 
Dr. Beer Miklós váci megyés püspök és Fördős Attila Vác polgármestere
9.30 Ókovács Szilveszter (a Duna TV igazgatója) és felesége a családról és annak aktuális kihívásairól beszél személyes hangnemben
10.30 Abai Tibor és Zsuzsi (Schönstatt családmozgalom): Itt – azaz otthonunk légköre
„Azért vagyunk a világon, hogy otthon legyünk benne” – írja Tamási Áron. Hol találunk otthonra? Mi határozza meg otthonunk légkörét? Mit tehetünk azért, hogy jó legyen otthon nekünk, a gyerekeinknek és minden hozzánk betérőnek?
11.30 Berszán Ferenc és Simon Éva (Schönstatt családmozgalom): A pénz és a XXI. század technikai vívmányainak megszentelése
Egyszer azt hallottuk valahol, hogy ha az Ördög konferenciát tartott volna arról, hogy hogyan is tehetné a világot rosszabbá, akkor arra jutott volna, hogy nem kell egyebet tennie, csak elvenni az emberek idejét. Így ugyanis nem tud a mai ember Istennel, házastársával vagy gyermekeivel való kapcsolatán dolgozni, eltávolodik tőlük. Így tehát olyan eszközöket katunk – pénz, számítógép, TV, internet – amelyek elveszik az óvatlan ember idejét. Beszélgessünk arról, hogy miképpen lehet ezeket úgy használni, hogy azok kapcsolatainkat építsék, és hogyan lehet erre gyermekeinket is megtanítani.
12.30-14.00 ebédszünet (gulyásleves)
A szünetben beszélgetni lehet gyermekpszichológusokkal

14.00 Gloviczky Eszter: A szexualitás, szerelem, hűség és hűtlenség molekulái 
Hogyan is néz ki molekuláiban a holtomiglan-holtodiglan? Hogyan irányítanak bennünket a hormonjaink? Mit tehetünk ebben a molekulárisan irányított belső háborúban, hogy megnyerjük a csatát? Biokémiai válaszok orvosi szemmel, a Teremtő logikájába és tervébe helyezve

15.00 nyereménysorsolás felnőtteknek (Váci szolgáltatók által felajánlott, az egész család által használható értékes nyeremények pl. fitness-bérletek, uszodabelépők, sóbarlang-bérletek, bőrgyógyászati szűrés, magazin-előfizetés stb.)

15.30-19.00 Levente Péter és felesége, Döbrentey Ildikó
Mit is mondhat nekünk egy éretlen felnőtt, önképző társaslény (Levente Péter) és egy író, aki egyben mese- és házasságtitoknok (Döbrentey Ildikó)? Magával ragadó előadást hallgathatnak az élet legfontosabb dolgairól, titkairól külön teremben a felnőttek, és külön kamasz korú gyermekeik (12-20 éves korig). 

Az előadások félidejében pedig a kamaszok számára is kisorsolunk néhány csábító ajándékot (pl. gokart-meneteket, pizzázást).
Gyermekeiket sem szükséges otthon hagyniuk, mert a váci cserkészek 0-18 éves korig gondoskodnak róluk. Kicsiknek gyermekmegőrzés játszószobában, az ebédszünetben zenebölcsivel, nagyobbacskáknak és nagyoknak mozgásos foglalkozások, valamint kézműveskedés egész nap.
Belépődíj nincs, de adományokat elfogadnak a szervezés költségeinek fedezésére.

Váci Egyházmegye/csaladeve.hu

Lukács László piarista atya március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén délután 6 órakor hálaadó szentmisét mutatott be a budapesti Örökimádás templomban, pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából. A Vatikáni Rádió ez alkalomból Lukács atyát többek között a '91-es pápalátogatásról, a Sapientiáról és a Vigilia folyóiratról kérdezte.

Az interjúról ez olvasható a Vatikáni Rádió honlapján:
„Életem nagy ajándéka, hogy közvetlen közelről részt vehettem II. János Pál 1991-es magyarországi látogatásán”- interjú az aranymisés P. Lukács László piaristával

Mi is gratulálunk az aranymiséjét ünneplő Lukács atyának, akit megkértünk, hogy gazdag szerzetespapi életútjából idézzen fel három különösen jelentős eseményt. 
Lukács atya a Vigília folyóirat főszerkesztője. A keresztény kulturális folyóirat tavaly ünnepelte 75. évfordulóját. P. Lukács arra a kérdésre válaszol, hogy milyen szerepet töltött be a folyóirat a vallásüldözés idején, illetve mi a jelentősége a mai multikulturális társadalomban?
Lukács atya egyik fontos tevékenysége volt a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola megalapítása. Az intézménynek, amely a 2000-es jubileumi szentévben kezdte meg működését, 2008 júniusáig volt rektora. Az interjúban arra mutat rá, hogy mi indokolta a főiskola létrehozását. Végül a beszélgetés harmadik témája is rendkívül aktuális, hiszen a világegyház II. János Pál boldoggá avatására készül. Lukács atya aktívan résztvett a pápa első, 1991-ben tett magyarországi látogatása előkészítésében és lebonyolításában.
P. Lukács felidézi személyes emlékeit, majd Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére utalva zárja le a beszélgetést.

forrás: http://www.oecumene.radiovaticana.org

Dr. Kerényi Lajos piarista atya, az Esztergom-Budapest Főegyházmegye külső-ferencvárosi Szent Kereszt Plébániatemplomának plébánosa, az egerszalóki és nagymarosi ifjúsági találkozók szervezője és rendszeres előadója, a Szent Margit Gimnázium hittanára, a Magyarországi Tiszta Szívek Mozgalmának létrehozója, sokunk szeretett lelkiatyja, áldozatos életútja elismeréseként a forradalom- és szabadságharc 2011. március 15-ei nemzeti ünnepének alkalmából a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést vehette át.  

A kitüntetést Orbán Viktor miniszterelnök úr javaslatára dr. Schmitt Pál köztársasági elnök úr a 2011. március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából adományozta, amelyeket dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter adott át a Néprajzi Múzeumban.

Kedves Lajos Atya!

Az MPDSZ  Szerkesztőbizottsága és a Magyar Piarista Diákszövetség nevében is szívből gratulálok a kitüntetésedhez!
Kívánok a Szerkesztőbizottság minden tagja nevében is jó egészséget, szívből remélve, hogy még sokáig tanítod az ifjúságot a különböző találkozókon és hittanóráidon a Szent Margit Gimnáziumban és a Szent Kereszt Plébánián egyaránt.
Legutóbbi hittanórádon azt mondtad: "Fontos, hogy értékekből minél tovább fejlődjünk! Nincs olyan, hogy értékekből tele vagyunk! A szeretetből pl. soha nem lehet elég, mindig van még feljebb, mindig van még több...!" Azt is mondtad még: "Tudjunk mások számára felkiáltójel lenni! Eligazodási pont! Ne legyünk lekvárok!" Köszönjük, hogy szavaiddal, tetteiddel a mindennapokban tanítasz minket, "fejlesztesz értékekből"! Ez a kitüntetés, a korábbiak mellett, munkád, életutad ismételt méltó elismerése! Elismerés, mert sokunk számára vagy "felkiáltójel"!
Köszönve áldozatos nevelő-tanító munkádat, tiszta szívből gratulálunk! Reméljük, sokáig leszel "eligazodási pont" mindannyiunk számára!

Mikecz Tamás, MPDSZ Hírlevél felelős szerkesztő

Görbe László piarista atya, a Szent Margit Gimnázium igazgatója, a budapesti Piarista Gimnázium volt igazgatója, a forradalom- és szabadságharc 2011. március 15-ei nemzeti ünnepének alkalmából a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet vehette át elismerésül.

A kitüntetést Orbán Viktor miniszterelnök úr javaslatára dr. Schmitt Pál köztársasági elnök úr a 2011. március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából adományozta, amelyeket dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter adott át a Néprajzi Múzeumban.

Kedves Görbe Tanár Úr!

Az MPDSZ  Szerkesztőbizottsága és a Magyar Piarista Diákszövetség nevében gratulálunk a kitüntetéséhez, kérjük a Tanár Úrra a Jóisten áldását!
Kívánunk jó egészséget, és hogy sokáig folytathasd áldozatos, tanári munkádat!
Oberfrank Ferenc és Strommer Pál MPDSZ vezetők
Borián Tibor és Mikecz Tamás MPDSZ Hírlevél szerkesztők

Százhatvan forintos névértékű bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta Zrt. abból az alkalomból, hogy Sátoraljaújhely idén ünnepli fennállásának 750. évfordulóját. A bélyeget pénteken mutatták be a zempléni városban.   

Szamosvölgyi Péter polgármester elmondta: a bélyegen a pálos piarista templom látható. Azért erre az épületre esett a választás, mert a vár után ez a város legrégebben épült építészeti öröksége. A várnak pedig jelenleg csak az alapjai láthatók, ugyanis a feltárás néhány éve kezdődött és jelenleg is tart.

forrás: Független Hírügynökség

Címzettek:

Orbán Viktor, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke
Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára
Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke
Tarlós István, Budapest főpolgármestere
Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke

Mi, ezen petíció aláírói kezdeményezzük a Budapest, városligeti, 1931-ben felépült, majd Rákosi Mátyás rémuralma idején, 1951-ben lerombolt Magna Domina Hungarorum - közismert nevén Regnum Marianum – templom közadakozásból történő visszaépítését.


A Regnum Marianum-templom a magyar nemzeti összetartozás szimbóluma, amelynek visszaépítése az 56-osok célkitűzései között is szerepelt. A kommunista diktatúra bukását követően kötelességünknek tartjuk - Mindszenty József bíboros-hercegprímás és II. János Pál pápa kérését is teljesítve – a templom újjáépítését.

Kérjük a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy a tervezett városligeti-Dózsa György úti fejlesztési koncepcióba illessze be a Regnum Marianum-templom azonos helyszínen – eredeti tervek szerint – történő visszaépítését!
Kérjük továbbá, hogy a Kormány legkésőbb 2011. szeptember 23-ig, a templom lerombolásának 60. évfordulójáig intézkedjen az adományozás le!

Kérjük a Címzetteket – különösen a Magyar Köztársaság Kormányát - kezdeményezésünk támogatására, a magyarság e jogos, 60 éve fennálló kérésének teljesítésére!
Tisztelettel

Budapest, 2011. február 25.
Váralja Szövetség

Az engesztelés gondolata az első magyar szentcsalád óta jelen van hazánk történelmében. Szent István királyunk felesége, Boldog Gizella miután eltemette férjét és gyermekeit, és látta, hogy a kereszténységet a készülődő pogány-lázadásokkal veszély fenyegette, hazájába visszatérve Passauban apácaként engesztelt a magyarságért.
A tatárjárás idején újra felerősödött az engesztelés gondolata nemcsak Árpád-házi Szent Margit vezeklő-engesztelő életében, hanem a Pilisben és szerte az országban remete életet élők körében is. Történelmünk más korszakait is említhetnénk. A közelmúltban ilyen volt a II Világháború és az utána következő évek. Az engesztelés gondolata a jelenben is felerősödött. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a 2006-os évet az engesztelés évének hirdette meg.

Sokfelé működnek ma hazánkban engesztelő csoportok. A tatárjárás korában a Boldog Özséb barlangja előtti kereszt körül összegyűltek az apró lángok és egyesültek, közösen nagyobb erőt tudtak kifejteni. Ma is szükség van az engesztelő közösségek összegyűjtésére, összefogására, hogy hatékonyabb lehessen az engesztelés. Ezt a célt szolgálja egy felépülőben lévő a honlap  http://engesztelok.bocsajozsef.hu és az Engesztelők Találkozója.  
Ideje: 2011. május 21. szombat
Helye: Szent Anna Piarista Templom, Vác

Programja:
Délelőtt 9 órától előadások: Az engesztelés gondolata és gyakorlata néhány szerzetesrend életében
1. Pálosok: Bátor Botond tartományfőnök
2. Karmeliták: Zselepszky Fábián atya
3. Domonkosok: Mészáros Domonkos atya
4. Piaristák: Bocsa József atya
Egy hosszabb ebédszünet után, amelyben lehet egymással spontánul találkozni délután
14.00 Közös engesztelés (vezeti Csilik János atya)
16.00 Püspöki szentmise (Főcelebránsa Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök úr)
Várjuk mindazokat a közösségeket, csoportokat, egyéneket, akiknek valamilyen formában fontos az engesztelés. Kérjük, hogy előre jelentkezzetek, hogy kitűzőket készíthessünk, és ezek segítségével könnyebben megszólíthassuk egymást. Kérjük, hogy írjátok meg azt is, milyen formában végzitek az engesztelést, hogy ezeket összesíteni tudjuk és kicserélhessük tapasztalatainkat!


A jelentkezést a következő címre várjuk:  talalkozobocsajozsef.hu ;
vagy Rózsahegyi Margit: 2600 Vác, Galamb utca 8.; telefon: 06305248291.

Kedves Öregdiák Barátaink!

Az 2010/2011-es filmklub évad negyedik blokkjában észak-európai filmek kerülnek vetítésre. Ahogy március végén, úgy április 8-ánis még Susanne Bier dán rendezőnő alkotása lesz soron.

Esküvő után (2006)
Jacob (Mads Mikkelsen) egy indiai árvaházban dolgozó idealista. Annak ellenére, hogy dán állampolgár, már 20 éve nem járt Dániában. De az árvaháznak pénzre van szüksége. Jorgen (Rolf Lassgard), dán üzletember, felajánl egy nagyobb összeget, egy feltétellel: Jacobnak Dániába kell mennie, hogy aláírja a szerződést. Hogy, hogy nem, Jacob Dániába érkezésének időpontja egybeesik Jorgen lányának esküvőjével, így Jacob is hivatalos az eseményre. A helyszínen rájön, hogy a menyasszony édesanyja (azaz támogatójának felesége) Helen (Sidse Babett Knudsen), az ő fiatalkori szerelme. Az esküvő múlt és jövő sorsdöntő találkozásának színhelye és Jacobot életre szóló döntések elé állítja. (forrás:  port.hu )
 
Helyszín: a Mikszáth téri gimnázium Zeneterme. 
A kezdési időpont: 18:00.
A vetítést követően a gimnáziumban beszélgetésre kerül sor.
 
Minden kedves diáktársunkat sok szeretettel várunk!
Strommer Dávid és Domonkos szervezők

Tisztelt Szerkesztő Úr!

Tavaly végzett piarista diákként mindig örömmel olvasom Hírlevelüket és igen hasznosnak tartom a magyarországi iskolák közti kapcsolattartás és a köztük lévő információcsere elősegítésében; a Hírlevél sikerességének okán fordulnék Önhöz egy kéréssel.

A budapesti Piarista Gimnázium elvégzése után jelentkeztem a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumba, melynek jelenleg is tagja vagyok. Ez az intézmény próbál felelősségteljes, a hazájuk iránt elkötelezett keresztény értelmiséget nevelni rengeteg szakmai- és tudásbővítő programmal szintúgy, mint figyelmes lelki vezetéssel. Kollégiumunk jelenleg Kispesten található, ám jövőre a belvárosba költözik a Párbeszéd Házának szomszédságába, ahonnan nincs messze (a költözés miatt lassan volt) budapesti Piarista Gimnázium. A költözés miatt a kollégiumi férőhelyek 15 hellyel bővülnek, így egy minden eddiginél nagyobb toborzási akciót szeretnénk kezdeni most tavasszal.  Arra szeretném kérni Önt, ha lehetséges, tegyen közzé egy kis reklámanyagot a következő Hírlevélben, hogy Szakkollégiumunkat minél többen megismerhessék! 
Esetleg meg lehetne oldani, hogy az összes érettségiző piarista diák megkapja a reklámanyagunkat emailben?
Köszönettel: Pálvölgyi Zsigmond

A  Kollégium:
Szeptembertől a belvárosban, a magyar jeszuita közösség központjában, a Horánszky utcában folytatjuk a Kispesten húsz évvel ezelőtt megkezdett munkát. Nemcsak az épület lesz teljesen új: Ulrich atya nyugdíjba vonulása miatt Smuk Péter személyében, aki maga is egykori kollégista, és kollégiumi alapító igazgatóként gyűjtött tapasztalatot Győrben, új rektorunk is lesz. Húsz év tapasztalataival, a közösségünk által ápolt hagyományok erejével, parnereink támogatásának tudatában bizakodva tekintünk az elkövetkező évek, évtizedek elébe.
 
Felvételi:
Felvételt hirdetünk a 2011-es évben is olyan végzős középiskolai diákoknak vagy már egyetemistáknak, akik szívesen élveznék szakkollégiumunk megtermékenyítő erejét lelki, szellemi és közösségi értelemben. Pályázhatnak a Budapesten egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató, vagy azt kezdő, legalább középfokú angol nyelvtudással rendelkező hallgatók, akik azonosulnak szakkollégiumunk értékrendjével és elfogadják a szakkollégiumi munkával járó többletterhelést.
Szakkollégiumunk egyik sajátossága az interdiszciplináris megközelítés. Több szak(ma) képviselői tartoznak közösségünkbe, remélve, hogy egymástól tanulhatunk, és közösen jobban oldhatjuk meg dolgainkat. Nem titok, hogy ma mind a tudományos kutatásban, mind a közéletben és a gazdaságban a csapatmunka a nyerő, és ezt nem lehet elég korán gyakorolni.
Ha nemcsak albérletre vágysz, hanem szeretnél egy jó közösség tagja lenni, itt a helyed! Szakkollégiumunk 2011 szeptemberétől a Horánszky utcába költözik, így otthonunk a fő egyetemektől (PPKE-JÁK és ITK, ELTE, BME, BCE, SOTE, ÓE) mindössze 5-15 perc távolságra fog elhelyezkedni!
Felvételink két fordulóból áll:
Az írásbeli jelentkezés határideje: 2011. április 25.
A szóbeli fordulót egy közös hétvége keretében tartjuk 2011. július 1-3-ig.
bővebben: http://szentignac.hu/

In Memoriam Arányi Gábor

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy igen fiatalon, életének 24. életévében elhunyt volt diáktársunk Arányi Gábor, a budapesti Piarista Gimnázium öregdiákja (1999-2005), 2011. március 13. napján.
Volt osztálytársai, barátai mindannyian megdöbbenve fogadtuk hirtelen távozásáról szóló hírt. Akik ismerték, mindig jókedvű, humoros, szórakoztató és egyben megbízható személyiségnek tartották. Sajnáljuk, hogy többé már nem nevethetünk együtt! 

Temetésének időpontjáról és helyéről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Kedves Gábor! Nyugodj békében!
dr. Mikecz András, volt osztálytárs