2011. Március 12., szombat

 

Petőfi Sándor: A MÁRCIUSI IFJAK

Szolgaságunk idejében
Minden ember csak beszélt, 
Mi valánk a legelsők, kik 
Tenni mertünk a honért! 

Mi emeltük föl először 
A cselekvés zászlaját, 
Mi riasztók föl zajunkkal 
Nagy álmából a hazát! 

A földet, mely koporsó volt 
S benn egy nemzet a halott, 
Megillettük, és tizennégy 
Milljom szív földobogott. 

Egy szóvá s egy érzelemmé 
Olvadt össze a haza, 
Az érzelem „lelkesülés”, 
A szó „szabadság” vala. 

Oh ez ritkaszép látvány volt, 
S majd ha vénül a világ, 
Elmondják az unokáknak 
Ezt a kort a nagyapák. 

És mi becsben, hírben álltunk, 
Míg tartott a küzdelem, 
De becsünknek, de hirünknek 
Vége lett nagy hirtelen. 

Kik nem voltak a csatán, a 
Diadalhoz jöttenek, 
S elszedék a koszorúkat, 
Mert a szóhoz értenek. 

E sereg, mely, míg a harc folyt, 
El volt bújva vagy aludt, 
Igy zúgott a diadalnál: 
Mi viseltünk háborút! 

Legyen tehát a tiétek, 
A dicsőség és a bér, 
Isten neki... nem küzdénk mi 
Sem dicsőség-, sem dijért. 

És ha újra tenni kell majd, 
Akkor újra ott leszünk, 
És magunknak bajt s tinektek 
Koszorúkat szerezünk. 

Viseljétek a lopott hírt, 
A lopott babérokat, 
Nem fogjuk mi fejetekrol 
Leszaggatni azokat. 

Abban lelünk mi jutalmat, 
Megnyugoszunk mi azon: 
Bárkié is a dicsőség, 
A hazáé a haszon! 

Pest, 1848. június


Emlékezés Teleki Pál miniszterelnökre, a volt piarista diákra - Farkas Zsolt felhívása!

Az egykori magyar miniszterelnök, Teleki Pál emlékének tisztelői, tragikus halálának 70. évfordulóján idén is megemlékeznek Magyarország XX. századi történelmének egyik legkiválóbb személyiségéről.
Az összejövetel helyszíne ismét az Államfői Rezidencia (Sándor Palota) parkjában levő emléktábla előtt lesz, és 2011. április elsején 16 órakor kezdődik. Az a körülmény, hogy gróf Teleki Pál, a piaristák és iskoláik között számos és szoros kapcsolat szövődött, azt sugalmazza, hogy a Magyar Piarista Diákszövetség tagsága mennél nagyobb számban vegyen részt Teleki halálának 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Akik az idei megemlékezésen részt óhajtanak venni, március 21-éig jelentkezzenek 18-20 óra között Farkas Zsolt 356-5987 telefonszámán. A Sándor Palota kertje, lévén a Magyar Köztársaság Elnökének rezidenciájáról van szó, ma zárt terület, ahová csak előzetes bejelentkezés és szigorú biztonsági előírások betartása mellett szabad belépni.
A résztvevők 15 óra 30 perckor találkoznak az Államfői Rezidencia előtti gépkocsi parkolónál. Néhányan, akik a fenti határidőig nem regisztráltatták magukat, - amennyiben a korlátozott létszám azt lehetővé teszi - a helyszínen 15:15 és 15:30 között személyi igazolványukkal azt még megtehetik.

A megemlékezésre várunk minden kedves volt piarista diákot, gróf Teleki Pál őszinte tisztelőit! Barátsággal:
Farkas Zsolt piarista öregdiák, a megemlékezés szervezője


Nagyböjti lelkigyakorlat

A Magyar Piarista Diákszövetség tagjai és a budapesti iskola szülői közössége részére Zsódi Viktor Sch.P. tanár úr 2011. április 7-8-9-én (csütörtökön, pénteken és szombaton) a 18 órakor kezdődő szentmisében nagyböjti lelkigyakorlatot tart a Mikszáth Kálmán téri Piarista Kápolnában.

A szentmisék előtt 17 órától kezdődően szentgyónást lehet végezni.
 
Mindenkit szeretettel várunk!


Először szervezik meg az Országos Katolikus Diákfilmszemlét

Elindult a Katolikus Iskolák 1. Országos Diákfilmszemléje. Nevezni május 9-ig lehet, az ünnepélyes bemutatót május 28-án, szombaton tartják. A szemle kiemelt témája a család, de bármilyen más témájú alkotással is lehet nevezni.

A szemlét a Budapesti Piarista Gimnázium és a VITEO Katolikus Videobarátok Egyesülete szervezi. A Család éve kapcsán a kiemelt téma a család – diákszemmel, a szemle egyházi védnöke Bíró László püspök. A szemlére maximum tíz perces diákfilmek küldhetők be május 9-ig, a döntőbe jutott filmek ünnepélyes vetítése, vagyis maga a szemle május 28-án, az egyházi Tömegkommunikációs Világnap előtti szombaton lesz, Budapesten, a Sapientia Főiskola nagytermében.
A filmek műfaja tetszőleges: lehet dokumentum, kisjátékfilm, etűd, animáció, burleszk, klip, reklám, stb. Az alkotók tetszőleges technikával dolgozhatnak, „de igényes, színvonalas módon bánjanak a lehetőségekkel – fogalmaz a kiírás. – A beküldött műveknek az általános emberi értékeken túl a keresztény értékeket is tiszteletben kell tartaniuk. Lehetnek humorosak, probléma-felvetők, ironikus hangvételűek, akár finoman provokatívak is, de fontos, hogy a világ, az élet és a család evangéliumi szemléletével összhangban álljanak.”  A beküldendő filmek formátuma: video-DVD, vagyis asztali lejátszóval kompatibilis DVD-film.
Wettstein József piarista, a szemle szervezője közleményében úgy fogalmazott: a szemle célja az, hogy a katolikus iskolák motivációt és impulzust kapjanak a kreatív videós műhelymunkához. „Világi” diákfilmszemle van Magyarországon több mint húsz éve, ezen a a budapesti Piarista Gimnázium videoszakköre is többször részt vett. Azonban úgy  tapasztalják, hogy ezeknek a stílusa, problémavilága igen erősen különbözik a katolikus iskolák diákjainak megközelítés- és kifejezésmódjától; ezért jogosult egy külön filmszemle a „nyugodtabb, a világot valamilyen védettségből néző, ugyanakkor értékekhez hozzámérő látásmód” számára.
A szemle díjai szintén a katolikus iskolák filmkészítő műhelyeinek kialakítását, támogatását célozzák. Három kategóriában összesen félmillió forint értékű videófelszerelés és videószerkesztő szoftver kerül kiosztásra. A díjak anyagi hátterét a tizennyolc éve működő VITEO Katolikus Videobarátok Egyesülete adja.
A nevezési lap a KPSZTI vagy a Budapesti Piarista Gimnázium honlapjáróltölthető le. A nevezés részletes tudnivalói a nevezési lap elején olvashatóak. Nevezési díj nincs. A beküldött filmek alkotóit május 20-ig e-mailben értesítik az előzsűri döntéséről. A filmszemlével kapcsolatos technikai vagy bármilyen más jellegű kérdéssel Wettstein Józsefhez lehet fordulni a wettstein@piar.hu címen.
Magyar Kurír


Közösségi házat építenek a piaristák Szegeden

Márton Gábornak az Interneten közzétett beszámolójából megtudtuk, hogy a piaristák közösségi házat építenek Szegeden. Mint írja a szerző „A közösségfejlesztéshez elengedhetetlen egy jó hely, egy befogadó tér – vallja a piarista rend, így ennek jegyében többgenerációs közösségi tér kialakítására adtak be pályázatot az Európai Unióhoz. A 48 millió forintos beruházásból külön épület és játszótér készül Dugonics András Piarista Gimnázium udvarán, várhatóan április végéig”.
Fontosnak tartják a különböző tanulási módszerek, utak, formák megismertetését és terjesztését. Vallják, hogy a sokszínűség a tanulásban is elengedhetetlen, ezért foglalkoznak a kreativitásfejlesztéstől a nyelvklubon keresztül, az aktív állampolgárság erősítésén át a szociális- és társas kompetenciák fejlesztéséig, sok mindennel. Ezek a programok a gyermek- és ifjúsági korosztály, valamint a családok bevonásával valósulnak meg. Legfőbb céljuk építő közösségek létrehozása, a nem formális és informális tanulás módszerével és egy támogató környezettel. Ehhez kaptak jelentős anyagi támogatást az Európai Uniótól.

A piaristák 2008 augusztusában nyújtották be pályázatukat az Új Magyarország Fejlesztési Terv, Dél-Alföldi Operatív Program keretében a „Szociális alapszolgáltatások és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése” című (DAOP-2008.4.1.3/B pályázati felhívásra, melyen 2009 tavaszán több mint 48 millió forint európai uniós támogatást nyertek el.
A közbeszerzés lefolytatása után az építkezési munkálatok 2010. december 9-én kezdődtek meg és várhatóan 2011. április végére készül el az épület és a játszótér.

„Játszótér” minden generációnak
A beruházás során a Dugonics András Piarista Gimnázium udvarán a tornacsarnok bővítésével létrehoznak egy 120 négyzetméter alapterületű többfunkciós közösségi teret. Ez a tervek szerint otthona lesz minden generációnak, és helyet ad a klubfoglalkozásoknak, rendezvényeknek, közösségi összejöveteleknek, képzéseknek, szabadidős tevékenységeknek egyaránt. A sportpályákhoz, a parkosított kerthez kapcsolódóan 3.000 négyzetméteren korszerű, minden igényt kielégítő játszótér kerül kialakításra.

„Egy olyan közösségi színtér készül, amely fiataloknak és családoknak kínál lehetőségeket a  szabadidő értékes eltöltésére. Betérhetnek hozzájuk olvasni, társasjátékozni, csocsózni, ücsörögni; választhatnak különféle programjaink közül is vagy megállhatnak akár csak egy csésze teára is betérve – attól függően, hogy kinek mihez van kedve. Ezen kívül itt, ezen a helyen szeretnék vendégül látni minél több lelkes művészt is, mert itt teret kaphatnak megmutatni tudásukat, kifejezni gondolataikat” – olvasható a projekt leírásában.


Kövér László: Öveges József elajándékozta az életét

Öveges József elajándékozta az életét; piarista szerzetesként és tanárként másokért élt, másoknak adta a tudását - méltatta az 1979-ben elhunyt fizikaprofesszort az Országgyűlés elnöke vasárnap a Zala megyei Pákán, az Öveges Emlékház avatóján.
 
Kövér László - aki zalai országgyűlési képviselő - az épület átadása kapcsán arról beszélt: a pákai születésű Öveges József attól volt nagyszerű tanár, hogy kíváncsiságával, kérdésfeltevésével hallgatóságát is kíváncsivá tudta tenni. Követendő és követhető példát adott, szerette a növendékeit és tisztelte a hivatását.
Egyik küldetése a tudás átadása volt, 35 könyvet írt, szerkesztette az Élet és Tudomány című folyóiratot, mégis a rádiózással és a televízióval lett közkedvelt. „Nem sztár és nem celeb, ahogy ma mondanák, hanem ismert és közkedvelt ember, akit a nézők tiszteltek" - fogalmazott a politikus.
Kifejtette, hogy a professzor azok közé tartozott, akik megmutatták, hogy mire is való a tömegmédia. Reményét fejezte ki, hogy ugyanilyen színvonalon, legalább a közszolgálati médiában lesz újra tudományos ismeretterjesztés.

Öveges József tudása és személyisége ennyi évtized után is hat, interneten, videomegosztókon ma is láthatóak egykori műsorai, újonnan megismételt kísérletei. Mindez azt mutatja, hogy halála után három évtizeddel még most is sokat jelent, amit tőle megtanultak.
Kövér László arra is felhívta a figyelmet, hogy a professzor álmodta meg elsőként a Csodák Palotája néven ismert játszóházat, ahol a fizikával barátkozhatnak a gyerekek.
Lukács Tibor, Páka polgármestere az MTI érdeklődésére elmondta: a katolikus templom szomszédságában álló, most emlékházzá átalakított épületet 2006-ban vásárolta meg egy külföldi tulajdonostól az önkormányzat. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból 2009-ben 17,5 millió forint támogatást nyertek, ehhez a Zala Megyei Önkormányzat további kétmillió forintot biztosított, a 22,5 millió forintos teljes beruházás fennmaradó részét pedig a szülőfalu önkormányzata állta.
Az 1895-ben született és 1979-ben elhunyt Kossuth-díjas fizikaprofesszor emlékházát Béres Katalin, a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum munkatársa mutatta be az avatón. Elmondta, hogy az ezen a telken állt eredeti szülőházat az 1930-as években lebontották, akkor épült a helyére a mostani, ahol haláláig minden nyáron hosszan időzött.
A ház egyik szobájában egykori bútorai láthatók, a másikban pedig tárlókban helyezték el személyes tárgyait, kísérleti eszközeit. Itt látható egy általa készített mikroszkóp vagy éppen az 1949-ben átvett Kossuth-díj.
Az emlékház harmadik szobájában a látogatók maguk is kipróbálhatják Öveges József kedvenc kísérleteit. Kézbe fogható az elektromágneses kapcsolóval, hangfrekvenciával működtetett kutyaház is, amelyben egykori kísérleti kedvence, Heki kutya „lakik" ma is.
(2011. február 27. InfoRádió / MTI)


Piarista siker a TÁRS-programban!

Sikerrel zárult a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága által meghirdetett TÁRS-program 2011 pályázatának első szakasza. A 2011. január 31-i határidőig mintegy 355 pályázat érkezett a Wekerle Sándor Alapkezelőhöz. A beérkezett pályázatokból 146 pályázat és 148 program részesült támogatásban, összesen 44.627.000,- Forint értékben.

A piarista intézmények az ún. TESZI (Tevékeny Szeretet Iskolája) programmal pályáztak, 6 iskola került be a támogatott pályázók közé, ezúton is gratulálunk nekik!

A nyertes iskolák: Budapest, Nagykanizsa, Göd, Mosonmagyaróvár, Szeged, Vác.


Felhívás!

Kedves Öregdiáktársak!
A tagnyilvántartás adatbázisában a munkálatok során előfordulhatnak tévesztések, melyeknek következtében nem mindenki kapja meg a Piarista Diákot, aki várja; illetve kap olyan tagunk is, aki nem kérte. Mindkét esetben kérünk visszajelzést, ha adódik ilyen.
Bármilyen eltérést tapasztaltok, a következő lehetőségeken keresztül várom az észrevételeket:
csepely38@gmail.com, vagy +36303187199, illetve hétfői napokon 10-től 17-ig személyesen vagy telefonon a +3614864432 számon. A hét többi napján üzenetrögzítősként működik.

Üdvözlettel: Csepely Péter


Család éve - 2011.

 
Van két testvér. Mindkettő friss, életerős, bátor harcos. Az egyik testvér fogadást ajánl a másiknak:
– Tartsunk versenyt, melyikünk tudja hamarabb háromszor körülrepülni a világot.
A másik elfogadta, mire a kihívó testvér azonnal felpattant csodálatos pávájára és repült, repült, repült és nagyon hamar meg volt a világ háromszori körberepülése. Amikor visszatért, testvére már várta.

– Hát te? Hogyhogy már itt vagy? Háromszor körüljártad a világot? De hát hogyan csináltad?
A testvér így válaszolt:
– Egymás mellé állítottam apánkat, anyánkat, testvéreinket és háromszor megkerültem őket… Hiszen ők az én világom!
Hindu tanmese

Kedves Olvasóink! 
Ne feledkezzünk meg arról, hogy 2011. A Család éve! Imádkozzunk minél többet a magyar családokért!
MPDSZ Szerkesztőbizottság
 


Háromszáz éves piarista jubileum Veszprémben

Veszprémi alapításának és gimnáziuma indításának háromszáz éves jubileumát ünnepli 2011-ben a piaristák közössége az egyházmegye érseki székhelyén.

Az ősi schola 1986-tól jogutódjának tekintett állami intézményben, a Lovassy László Gimnáziumban már 2010-ben elkezdődtek a megemlékező programok, melyek idén a gimnázium öregdiák baráti körének évfordulós, kulturális és vallási programjaival egészülnek ki.
Az első piaristákat Volkra Ottó János püspök hívta Veszprémbe 1711-ben, és rájuk bízta az akkor alapított papi szeminárium vezetését. Az alapítólevél szerint megbízta őket, hogy „a nevelés nélkül álló, elhagyatott ifjúságot tanítsák”. Az iskolát is 1711-ben alapították, s bár akkor még nem volt önálló épülete, már kisgimnáziumként emlegették; a veszprémi várban működött. 1806-tól nagygimnázium, később pedig algimnázium, humán gimnázium lett; 1935-től vált egységes gimnáziummá, a kor követelményei szerint. 1948-ban államosították, 1953-tól Lovassy László Gimnázium néven működik.

A piarista gimnázium a XVIII. és XX. század között a magyar értelmiség színe-javát nevelte – az intézményből számos neves költő, író, művész, egyházi főmáltóság került ki: többek között Ányos Pál, Batsányi János költő,  Békefi Remig zirci apát, egyetemi tanár, történetíró; Cholnoky Jenő földrajztudós, Cholnoky Viktor író, Csikász Imre szobrász, Kopácsy József hercegprímás, Lékai László bíboros, Óvári Ferenc országgyűlési képviselő, Pesovár Ernő néprajztudós, Laczkó Dezső geológus, múzeumalapító-igazgató.
Az utódintézmény Mindentudás egyeteme című rendezvénysorozatának keretében az iskola egykori növendékei (történészek, orvosok, biológusok, nyelvészek, művészettörténészek) előadásokat tartanak szakterületükkérdéseiről, amelyhez kulturális bemutatók és kiállítások is társulnak: a márciusban nyíló, Piaristák Magyarországon című jubileumi tárlat a kegyesrend hazai történetét, nemzetnevelő tevékenységét mutatja be.
A piarista öregdiákok baráti körének rendezvénysorozatában a veszprémi katolikus gimnázium volt igazgatója, Borián Tibor piarista, valamint Lechner László, Gubicza Ferenc, Horeczky Károly, Köveskuti György, Varga Szabolcs, Angeli István, valamint Mádl Ferenc volt köztársasági elnök tartanak előadásokat a rendi iskola történetéről, legendás nevelőtevékenységéről, a magyar néptánc-hagyományok ápolásáról és világi szakterületeik egy-egy fontos kérdéséről.
A jubileumi ünnepségsorozat csúcspontja 2011 októberében lesz: a veszprémi várban, az egykori piarista templomban szentmisével ünneplik meg a rend veszprémi jelenlétét; az öregdiákok Varga Miklós confrater vezetésével megkoszorúzzák az iskola ősi épületének falán az egykori diáktársak, Batsányi János költő és Brusznyai Árpád ’56-os mártír tanár emléktábláját. Az utódintézményben iskolatörténeti kiállítások nyílnak, és bemutatják a piaristák veszprémi évszázadainak történetét felölelő városmonográfiai kötetet.

forrás: Toldi Éva/Magyar Kurír


Piarista hagyomány a nevelésben

Ismét megtartották negyedéves összejövetelüket a vezetői csapatok. A piarista iskolák vezetőségei 2011. február 17-én a tartományfőnökség új épületében, a Piarista közben találkoztak. A találkozó két fő témája az osztályfőnökök szerepe, feladata és a piarista hagyomány és az iskola kapcsolata volt.

Az együttlétet Urbán József tartományfőnök atya nyitotta meg. A munkát Guba András pedagógia igazgató irányította, aki a nap végén megköszönte a hasznos tanácsokat, meglátásokat, és megígérte, fel fogják használni az elhangzottakat a márciusban esedékes rendtartományi káptalanra készülő javaslatban. A vegyes kiscsoportos megbeszélések igen termékenyek és eredményesek voltak. Az ebéd után megválasztották a tartományi káptalanra küldendő három laikus munkatársat, akik képviselik majd az iskolákat és az ott dolgozó kollégákat.


Diakónussá szentelték...

2011. február 27-én vasárnap Bozók Ferenc piarista szerzetest, a kecskeméti gimnázium magyar tanárát Bábel Balázs érsek diakónussá szentelte. A jeles napon rendtársai körében ünnepelhetett Ferenc, aki decemberben tette le örökfogadalmát a rendben.

Kísérjük imáinkban!


Piarista Filmklub

Kedves Piarista Öregdiákok!

Az 2010/2011-es Piarista Filmklub évad negyedik blokkjában észak-európai filmek kerülnek vetítésre. Az első két film Susanne Bier dán rendezőnő alkotása lesz, melyeket március 25-én, illetve április 8-án tekintünk meg.

Március 25.: Testvéred feleségét... (2004)
Michael mindent jól kézben tart az életben: sikeres karrier a hadseregnél, gyönyörű feleség és két lánygyermek. Öccse, Jannik ide-oda sodródik, néha a törvénnyel is összeütközésbe kerül. Michaelt egy ENSZ misszió során Afganisztánba küldik, ahol eltűnik egy bevetésen - halottnak nyilvánítják. Sarah csak Jannikra számíthat, aki azonban minden rossz tulajdonsága ellenére képesnek bizonyul arra, hogy felelősséget vállaljon önmagáért és a családért. Hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy közös szimpátiánál többet éreznek egymás iránt. (forrás: port.hu)

Április 8.: Esküvő után (2006)
Jacob (Mads Mikkelsen) egy indiai árvaházban dolgozó idealista. Annak ellenére, hogy dán állampolgár, már 20 éve nem járt Dániában. De az árvaháznak pénzre van szüksége. Jorgen (Rolf Lassgard), dán üzletember, felajánl egy nagyobb összeget, egy feltétellel: Jacobnak Dániába kell mennie, hogy aláírja a szerződést. Hogy, hogy nem, Jacob Dániába érkezésének időpontja egybeesik Jorgen lányának esküvőjével, így Jacob is hivatalos az eseményre. A helyszínen rájön, hogy a menyasszony édesanyja (azaz támogatójának felesége) Helen (Sidse Babett Knudsen), az ő fiatalkori szerelme. Az esküvő múlt és jövő sorsdöntő találkozásának színhelye és Jacobot életre szóló döntések elé állítja. (forrás: port.hu)

Helyszín: a Mikszáth téri gimnázium Zeneterme.
A kezdési időpont mindét esetben 18:00.

A vetítést követően a gimnáziumban beszélgetésre kerül sor.
Minden kedves diáktársunkat sok szeretettel várunk!
Strommer Dávid és Domonkos szervezők


Egy szabómester a szabadság szolgálatában, piarista barátokkal

Az elmúlt év végén, 2010. november 18-án Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kereszténydemokrata és sokan mások jelenlétében mutatták be a Sapientia Szerzetesi Főiskola dísztermében Mike Valéria New York-ban élő biostatisztikus, rákkutató, egyetemi professzor könyvét, amely édesapja Mike (Mádl) nem mindennapi életútját tárja föl.

Mádl János 1905-ben született Bándon, ebben a Veszprém melletti sváb községben. Mivel jó eszű gyerek volt, más környékbeli gyerekekkel együtt tanulhatott volna a veszprémi piarista gimnáziumban is, de mivel apja az első világháborúban a fronton szolgált, anyja mellett kellett maradnia, így apjához és nagyapjához hasonlóan ő is szabómesterséget tanult. (Legfiatalabb öccse, Ferenc azonban már járhatott gimnáziumba, Antal bátyjának fia, Mádl Ferenc pedig egyetemi professzor és köztársasági elnök lett.) Mivel tehetséges és szorgalmas fiú volt, 1923-ban Budapestre költözött, és a Központi Katolikus Legényegylet székházában kapott szállást. Később jól menő „úri szabóságot" hozott létre a Váci utcában, de a legényegylethez, ehhez az Adolf Kolping és Szabóky Adolf piarista által alapított mozgalomhoz mindvégig hű maradt. 1926-tól ifjúsági vezető, majd alelnök lett, 1941-től pedig a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége (KIOSZ) ügyvezető elnöke. (Ezt követően, 1944-ben magyarosított a Mike névre).

1944-ben csodával határos módon megmenekült a nyilasok fogságából, majd Bajorországba menekült, ahol vele menekülő családtagjainak segítségével folytatta a szabómesterséget. Rozsály Ferenc piaristával együtt az ottani magyar közösség egyik vezetője, a müncheni magyar katolikus egyházközség egyik létrehozója lett. 1949-ben az Egyesült Államokba kellett továbbmenniük, és New Yorkban telepedtek le. Egy nagyáruházban dolgozott, és emellett folytatta közéleti szereplését. Nagygyűléseket szervezett, újságcikkeket, közgazdasági tanulmányokat írt, a Magyar Keresztény Szakszervezetek Szövetségének elnöke lett, és Teller Edével együtt magyar szavazókat mozgósított Richard Nixon republikánus elnökjelölt mellett az 1968. évi választási kampányban.
E gazdag és izgalmas életet Mike Valéria gazdagon és izgalmas módon tárgyalja, úgy hogy közben apa és lánya viszonyába, és a múlt utáni nyomozás részleteibe is bepillanthatunk. Az események sorrendjét minduntalan szétfeszítik a személyes emlékek, korabeli újságcikkek, beszédek, levelek, visszaemlékezések. Olvashatunk apró portrékat a Kolping-mozgalom és az emigráció egyes szereplőiről, Biró Bertalanról, Eszterhás Istvánról, Közi Horváth Józsefről és másokról, amelyek a magyarországi olvasót egy szinte ismeretlen világba repítik.
Jelentős teret kaptak a könyvben a piaristák is: Schmidt Mihály, a nagybácsi, Bátori József, az amerikai piaristák vezetője, Irányi László, a nagyszerű szónok, Meskó Lajos, a költő, de legfőképpen a fiatalon elhunyt Rozsály Ferenc (1917-1957), aki a második világháború utáni években Bajorországban a magyar emigráció „egének meteora", és a Mike család jóbarátja volt. Kapcsolatuk azután sem szakadt meg, hogy 1949 után mindketten az Egyesült Államokba kerültek, ahol Rozsály majd a piaristák Egyesült Államok-beli megtelepedésének egyik úttörője (és természetesen továbbra is a magyar emigráció fáradhatatlan lelkésze) lett. Megtudhatjuk hogyan járta dzsipjével, a „vörös rókával" a németországi menekülttáborokat, hogyan tudott bárkivel azonnal kapcsolatba lépni, és mi az igazság abból a regényből, amelyet öccse, Rozsályi Zoltán írt róla Francis címen.

Koltai András
Mike Valéria: Mike (Mádl) János élete és kora (1905-1981): A Magyar Kolping Mozgalom és további törekvések a szabadság szolgálatában. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 2010.


Kratochwill Mimi: Hertay

Kedves Barátaim!
Hírlevelünk alapvető célja havonta informálni Titeket a Piarista Renddel kapcsolatos fontos hírekről, eseményekről. Szerkesztőtársaimmal és a Diákszövetség vezetőivel azonban hisszük, hogy időnként szükséges olyan rangos társadalmi eseményekről, könyvmegjelenésekről és egyéb kulturális-művészeti eseményekről, történésekről is tájékoztatást adni Nektek, amely lehet, nem kapcsolódik szervesen "piaristaságunkhoz", mégis említésre méltó a keresztény vallású és gondolkodású volt diáktársaink számára.

Ezek fényében most szeretettel ajánlom Nektek a Hertay Mária grafikus művészeti munkásságát, életét bemutató könyvet, amelynek címe: "Hertay".
Különösen kedves és személyes vonatkozású számomra ez a könyv, mert azt Hertay Máriáról - akit személyesen is ismerek, művészetének nagy csodálója vagyok -, keresztanyám, Kratochwill Mimi művészettörténész készítette.
"A 20. század második felének magyar képzőművészete és főképpen a magyar grafika, óriási egyéniségekkel volt teljes. A műtermek mélyén és a nagy, összefoglaló grafikai kiállításokon és egyéni tárlatokon, Magyarországon és külföldön is, számtalan siker született. E nagy művészek között tartjuk számon Hertay Máriát, akinek munkássága átível a 21. századba is, azon kevesek közé tartozván, akik még itt vannak, itt lehetnek közöttünk.
A művésznő ugyanolyan tehetséggel, alkotni vágyással és eddigi fáradhatatlan munkájával hozott létre remekműveket a litográfia, rézkarc, zománc és nem utolsósorban a falképek (seccók) területén, egy időben a különféle műfajokban való elmélyüléssel.
Széles skálájú tevékenysége segítette egyik művészeti területről a másikig, mert amikor a litográfiát rajzolta, akkor az egyedi rajzok terén is születtek érzékeny, finom szénrajzai, a rézkarcai mívességével pedig a zománcok komponálása és a koloritokban rejlő lehetőségre talált rá.
A falképek festésénél minden részletében, biztonsággal alkotott. Korán felismert rajzi felkészültsége, a színharmóniák kiválasztása, értékrendje és tanultsága alapján, máris nagy művei születtek művészi pályájának elején. Ezek az összefüggésükben többszáz négyzetméteres seccofeladatok kevés festőnk és grafikusunk mellett a művésznőnek, nagyszabású pályát vetített előre, amit sajnos az adott körülmények miatt - ebben a műfajban - nem válthatott valóra.
Művei a kis tenyérnyi daraboktól a sok négyzetméteres alkotásokig, élete munkájának halhatatlan darabjai." - Kratochwill Mimi: Hertay - Utószó.

Piarista vonatkozása a könyvnek annyiban azért van, hogy a Előszavát az egykori piarista diák, dr. Erdő Péter, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke, a Magyar Katolikus Egyház bíboros prímása írta, amelyből álljon itt néhány sor:
"Sajátos jelenség hazai kulturális és egyházi életünkben Hertay Mária művészete. A programszerűből évtizedek óta majd mindenki más tájakra húzódik irodalomban és képzőművészetben egyaránt. Ki a nonfigurativitás útját választja, ki a puszta dekorativitásét, vagy akár a borzongásét. Mert nehéz szembenézni az életünkkel. Azzal, ami ma - változások után és közben, nagy remények valósággá sápadása után - az életünkből lett. 
Hertay Mária kristálytisztára kidolgozott, művészi erőt gyöngyöző grafikái - s újabban hamisítatlanul egyéni zománcai - hiteles választ adnak az életünkre. Nem felszínes dekorativitással szépek. Az apró részletekig megszenvedett valóság szépsége ragyog rajtuk. Az a szépség, amely egyben már maga a jó és az igaz, maga az egyetemlegesség.
(...)
Bevezető szavaimat egy titkos kíváságom megvallásával zárom. Bárcsak megláthatnánk egyszer - nyilvános kiállításon - Hertay Mária társadalmi vonatkozású műveit, megrázó szegényember képeinek ciklusát is. Akkor mindenki számára nyilvánvaló lehetne, mit is rejtenek a házak, mekkora drámaiság, aktualitás és élet sűrűsödik össze minden szál virágban."

Felelős kiadó: Hertay Mária
Szerkesztette: Kratochwill Mimi, Hertay Mária
Palatia Nyomda és Kiadó Kft., Győr
2009., Erdő Péter, Hertay Mária és Kratochwill Mimi

Ajánlom a Kedves Olvasóknak e könyvet megvételre, ízlelgetésre... kitűnő keresztény vallásosság, csodálatos művészet, lenyűgöző képi gazdagság!
Ajánlom még figyelmetekbe megtekintésre, s így nagyböjt idején akár végigimádkozásra a Hertay Mária készítette keresztutat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kápolnájában (Szentkirályi utca).
 
Piarista öregdiák barátsággal
Mikecz Tamás, MPDSZ Hírlevél felelős szerkesztő