A Magyar Piarista Diákszövetség Hírlevele

Kedves Barátaim! Öregdiáktársaim!

A Magyar Piarista Diákszövetség Választmányának döntése alapján Szövetségünk ez évi rendes közgyűlését 2017. május 20. szombat délelőtt – a szokásoktól eltérően! – 10 órára hívom össze. Helyszíne a Duna-parti Piarista kápolna (Budapest, V. Piarista utca 1.)

A fenti időpontban megállapított határozatképtelenség esetén a közgyűlést ugyanezen a napon, azonos napirendi pontokkal 11 órára hívom össze. Ez a megismételt közgyűlés már a megjelentek számától függetlenül határozatképesnek minősül.

A közgyűlés napirendje:
1. Szentmise
2. Megnyitó, üdvözlés, a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása.
3. A napirend elfogadása.
4. Kitüntetések átadása.
5. Az Szövetség tisztségviselőinek beszámolója, különös tekintettel az idei piarista iskolai jubileumokra – Vita és határozathozatal.
a) elnöki beszámoló
b) főtitkári beszámoló
c) választmányi elnöki beszámoló.
6. Az MPDSz 2016. évi pénzügyi beszámolójának, közhasznúsági jelentésének és a Felügyelő Bizottság jelentésének ismertetése – Vita és határozathozatal.
7. Az MPDSz 2017. évi költségvetésének ismertetése és elfogadása – Vita és határozathozatal.
8. Beszámoló a Választmány által módosított Szervezeti és Működési Szabályzatról – Vita és tudomásulvétel.
9. A Piarista Alapítvány 2016. évi pénzügyi beszámolójának és közhasznúsági jelentésének ismertetése, beszámoló az Alapítvánnyal kapcsolatos tervekről – Vita és tudomásulvétel.
10. Agapé.

Az 5., 6., 7., 8. és 9. napirendi pontokhoz tartozó írásbeli anyagok az új honlapunkon ( www.mpdsz.hu) és a Szövetség irodahelyiségében (az első emeleten jobbra) május 1-től kezdve lesznek megtekinthetők.

Budapest, 2017. március 16.

Várgedő Tamás s.k.
A Választmány elnöke

Volt(ak) egyszer azok a hatvanas/hetvenes évek… a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban…
Ismét rendhagyó órák a Piarista Szalon 5. összejövetelén

A tavalyi rendhagyó irodalmi órák sikerén felbátorodva hirdetjük meg második alkalommal „nosztalgia-rendezvényünket”, amelyen ez alkalommal lélekben a hajdanvolt Kecskeméti Piarista Gimnáziumba látogatunk el. Most is két rendkívüli piarista tanáregyéniség lesz a vezetőnk, akik ugyan már több évtizede elkerültek a hírös városból, az azóta végzett munkásságuk meghatározó volt az újabb generációk számára is.
Lukács László atya a keresztény magyar szellemi élet kimagasló alakja mint a Vigilia folyóirat több mint 30 éve működő főszerkesztője, neves egyházi előadó, továbbá a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola megalapítója és első igazgatója, jelenleg professzor emeritusa. Ruppert József atya pedig 1991 és 2009 között Rómában generálisi asszisztensként működött, feladata volt a rendszerváltás után a közép-európai piarista rendtartományok újraszervezése, majd visszatérve Magyarországra, az erdélyi rendtartomány patronálásnak feladatát folytatta mint delegátus. Számos boldoggá avatási ügyön is dolgozott, senki nem ismeri nála jobban az elmúlt időszak magyar vonatkozású boldoggá avatási pereinek műhelytitkait.

Őket kértük fel tehát egy-egy rendhagyó tanóra megtartására, hogy gazdag piarista életpályájuk során összegyűlt kincseiből ők is osszák meg velünk a mának szóló, általuk fontosnak érzett tapasztalatokat és a jövőnek szóló üzenetükkel varázsolják vissza egy röpke másfél órára ifjúságunk elmúlt éveit.

Szeretettel várjuk a tanár urak minden tisztelőjét és az érdeklődőket 2017. május 18-én, csütörtökön délután 6 órára a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolára, ahol a következő órákat hallgathatjuk meg:

1. Dr. Lukács László SP: A Biblia és az irodalom
2. Ruppert József SP: Szemelvények 100 év magyarországi rendtörténetéből – egy közép-európai piarista „birodalom felbomlása”, majd a kárpát-medencei újrakezdés/fellendülés

A részvétel regisztrációhoz kötött. A közeli időpont miatt kérem gyors jelentkezésüket a piaristaszalon@mpdsz.piarista.hu email-címen. A regisztrált létszámtól függően béreljük ki vagy a Dísztermet, vagy az Auditorium Maximumot.

Kérjük, hogy azok, akik Kecskemétről indulnak az eseményre, 2017. április 30-ig regisztráljanak, mert kellő létszámú jelentkező esetén egy autóbuszt biztosítunk számukra az oda-visszaútra.
A összejövetelt kötetlen agapé és együttlét zárja az Aulában, amelyen mindnyájan a Piarista Diákszövetség vendégei vagyunk. Az órákról az iskolai Audió-vizuális Kör felvételt készít, amelyet DVD formában az érdeklődőknek később a Diákszövetségen keresztül hozzáférhetővé teszünk.

Szeretettel

Várgedő Tamás

Kedves Öregdiákunk!

A budapesti Piarista Gimnázium idén lépett a 300. tanévébe. Az iskola jeles évfordulójának emlékére május 27-én, szombaton nagyszabású öregdiák-találkozót szervezünk, amelyre meghívjuk az iskola szerzetes és világi tanárait és valamennyi öregdiákot. Sokféle programmal készülünk, a találkozáson-beszélgetésen, az iskolai élmények felidézésén kívül lesznek zenés programok, borkóstoló, filmvetítés, fényképkiállítás, előadások stb. A programokról a http://budapest.piarista.hu/jubileumi-oregdiak-talalkozo honlapról is tud tájékozódni. 

Tisztelettel kérjük, hogy segítse a találkozó szervezését azzal, hogy osztálytársainak hírt ad erről a programról! (pl. facebook-csoport, email-lista) Az iskola sajnos nem rendelkezik a diákok elérhetőségével.

Nagy segítség lenne a számunkra a programok tervezésében, ha május 1-ig erre a levélre válaszolva visszajelzést adna arról, hogy az osztályából megközelítőleg hány főre számíthatunk. Nagyon nehéz kezelni az öregdiákok egyenként jövő visszajelzésit, hiszen száznál több osztályról van szó. A találkozó egyes programjaira majd májustól közvetlenül a honlapon lehet regisztrálni személyenként. A két csatolt fájl segítséget nyújthat az osztálytársak megszólításához.

Segítségére nagyon számítva, tisztelettel:

Horváth Bálint
igazgató
Piarista Gimnázium

Budapest, 2017. április 17.

Kedves Öregdiáktársaink!

Bizonyára tudjátok, az Egyetemes Piarista Rend és magyar rendtartomány ebben az évben hármas jubileumot ünnepel: a Rend alapításának 400., a rendalapító Kalazanci Szent József szenttéavatásának 250., és a budapesti Piarista Gimnázium fennállásának 300. évfordulóját. Ezen alkalmakból mi, Magyar Piarista Diákszövetség vezetése tervbe vettük, hogy egykori iskolánk, a Mikszáth Kálmán téri Sophianum épületén emléktáblával örökítjük meg, hogy itt működött 1953 és 2011 között a Piarista Gimnázium. Ez az időszak ma (még) hosszabb, mint amit a piaristák 1917 és 1950 között, illetve 2011 óta a Duna-parti épületükben töltöttek. A jelenleg élő budapesti öregdiákjaink túlnyomó többsége is ebben az épületben végezte a középiskolai tanulmányait. A Gimnázium hirdetményéből hamarosan értesültök valamennyi, az évfordulókhoz kapcsolódó ünnepség és rendezvény időpontjáról és tartalmáról. A Mikszáth téri emléktábla avatása május 27- ére, szombatra van kitűzve. Az avatást követi a régi rendházi épület (ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyik kara) bejárása, majd közösen átvonulunk a Duna-parti épületbe, ahol programok sorozatát készíti elő az iskola a számunkra. Ez a gesztus fejezze ki azt a szándékot, hogy a régi épületben felnőtt öregdiákok is elfogadják és szívükbe zárják az újat is. Az emlékek persze elsősorban a régi épülethez kötnek. Így ez az emléktábla a mi főhajtásunk lesz a saját múltunk és a minket nevelő szerzetestanáraink előtt.

Érezzük tehát magunkénak a táblaállítás ügyét és járuljunk hozzá lehetőségeinkhez mérten a tetemes, mintegy 2.5 milliós költségekhez. Önkéntes felajánlásaitokat a Magyar Piarista Diákszövetség OTP-nél vezetett 11708001-20504685 számú számlaszámára kérjük, a Közlemény rovatban „Mikszáth téri tábla” megjelöléssel.

Budapest, 2017. március 28.

Köszönettel

Strommer Pál MPDSZ elnök
és Várgedő Tamás MPDSZ Választmányi elnök

Mikszáth Kálmán tér:
14:30: A gimnázium működésére emlékező tábla avatása a téren, majd „nosztalgiaséta” a Mikszáth téri iskolaépületben

Piarista u. 1.
16:00: Szentmise a Duna-parti kápolnában, főcelebráns: Labancz Zsolt, szentbeszédet mond: Jelenits István

17:00 Öregdiákjaink emlékművének felavatása a földszinti aulában
- rövid ünnepi beszédek
- fellép az iskola kamarakórusa és fúvós együttese
17:30-tól bemutatók, előadások, beszélgetések (az egyes programokra a gimnázium honlapján keresztül lehet regisztrálni május 1-től)
17:30-18:00 és 18:30-19.00
o fizikai kísérletek (az iskola diákjai)
o kémia kísérletek 3. (az iskola diákjai)
o „rendhagyó irodalomóra” (Jelenits István)
o „rendhagyó hittanóra” (Zsódi Viktor)
o „piarista történelemóra” (Koltai András levéltáros)
o „piarista anekdoták”
o testnevelés óra (= kispályás kosárlabda minibajnokság 15 perces meccsekkel)
o művészettörténet óra (Golda János építész az épületről)
o egyéb érdekes programok
- Folyamatosan látogatható
o sörterasz-borterasz (Rizmayer-sör és Piarista bor)
o fizikai eszközök interaktív kiállítása (diákok)
o biológia kiállítás (diákok)
o interaktív Piarista Múzeum
o nosztalgiavetítések (AVK-s filmek a kezdetektől; öregdiákjaink és a levéltár képeinek vetítése: tanórák, túrák, ünnepek)
o gyerekvigyázó sarok (cserkész és Lamantin-játékok)
o kreatív sarok (szalmafonás Tüskés Tünde tanárnővel) stb.

18:00-24:00
- találkozás, kötetlen beszélgetés tanárokkal, osztálytársakkal, évfolyamtársakkal
- öregdiák együttesek fellépése, piarista anekdoták
- gulyáságyú elsütése a 4. emeleti teraszon, csapolt Rizmayer-sör, Piarista bor
- bűvészbemutató (Jáki Tamás végzős diákunk)

A fenti programok a résztvevők számának függvényében változhatnak!

Horváth Bálint
igazgató
Piarista Gimnázium

Ajánljuk szíves figyelemtekbe a Bonum TV-n látható friss interjút Lukács László piarista szerzetessel.
Megtekinthető:

http://bonumtv.hu/az-igazsag-nyomaban/

A Magyar Költészet Napja alkalmából Rendhagyó Irodalom óra
"Képes Géza, Jékely Zoltán, Keresztury Dezső, Csorba Győző költészete"
Jelenits István Széchenyi-díjas piarista szerzetes, teológus, író, magyar és hittan szakos tanár előadásában
2017. április 28-án, pénteken 16 órakor Balatonszepezden, a Bertha Bulcsu Közösségi Házban.  A belépés díjtalan.
2017 -  Gulyás Lajos emlékévében szervezte Balatonszepezd Önkormányzata
Minden érdeklődőt nagy szerettel várnak!

Kedves Öregdiákunk!

2017. május 1-jén negyedjére találkozunk az elmúlt 10 évben érettségizettekkel. Régiekkel és újakkal, valamint a végzősökkel is. Részletek a plakáton, regisztráció a szervezés megkönnyítése érdekében itt:
https://goo.gl/forms/L2xtrZp4IeO8vPit2
Képek az előző találkozókról, frissülő részletek itt:
https://www.facebook.com/events/1858320444416481/

Kérünk, kürtöld szét a hírt osztálytársaidnak, piarista ismerőseidnek is.

Köszönjük!

Üdvözlettel:

a szervező öregdiákok, tanárok

Szeretettel várunk minden érdeklődőt a Dunaparti Piarista Kápolna újjáépített orgonájának avatókoncertjére.

A hangszert Kis Zoltán és Pour László orgonaépítő mesterek mutatják be. Fellépnek a Piarista Gimnázium volt és jelenlegi orgonistái (köztük én is), valamint Déri András orgonaművész.

Közreműködik a Piarista Gimnázium Schola-ja.

A belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

„Piar Tér Idő 100 300 400 – Piarista építkezések régen és most” címmel április 21-én jubileumi építészeti kiállítás nyílt a budapesti Piarista Gimnázium földszinti aulájában. A Magyar Kurír beszámolója a megnyitó rendezvényről.

A tárlat megálmodója Golda János Ybl-díjas építész, a gimnázium egykori diákja, a rend magyar tartományának főépítésze és munkatársa – a kiállítás kurátora Somogyi Krisztina építészkritikus, vizuális intelligenciakutató volt.
A kiállítás ötletét hármas jubileum adta, hiszen ebben az esztendőben ünnepli megalapításának négyszázadik évfordulóját a piarista rend, háromszáz esztendeje indult el a tanítás a pesti iskolában, és százéve épült fel Hültl Dezső tervei nyomán a ma is a rendnek és a budapesti iskolának otthont adó Március 15. téren álló épület.
A megnyitó elején Somogyi Krisztina kurátor köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, az épület, ahol a kiállítás megnyitójára sor került, nem csupán fizikai értelemben körülhatárolt tér, hanem az élet része: összegyűjt történelmet, sorsokat, örömöket. Kiemelte a kiállításnak azt a részét, melyet a jelenleg az iskolába járó diákok készítettek az épületről – hiszen ők másként látják annak tereit, falait, másként ismerik azt, hiszen naponta hosszú órákat töltenek el benne.
Horváth Bálint, a gimnázium igazgatója köszöntőjében arról szólt, hogy a kiállítás, mely decemberig tekinthető meg, az épület történetén keresztül mutatja be az évfordulókat ünneplő piarista rend múltját, jelenét s reményt keltő jövőjét. Kiemelte: a hármas jubileum lehetőséget ad arra, hogy mindenki rácsodálkozzon arra a gazdagságra, melyet a piaristák élete jelentett és jelent ma is hazánknak. Horváth Bálint is a gimnázium öregdiákja. Négy esztendőn keresztül a Mikszáth Kálmán téren lévő iskolába járt, utóbb pedig ott tanított. Köszöntőjében a két épületet is összehasonlította. A kényszerűségből a Mikszáth Kálmán térre költözött iskola épülete a tanárok személyisége és az órák légköre miatt volt kedves számára. A „régi-új” épületben a terek kialakítása, a fény és az árnyék játéka, a rendezettség érezhetően átsugárzik a diákok lelkére, hat rájuk, mely megtapasztalható viselkedésükben, közösségi életükben – mondta.
Jelenits István piarista szerzetes, tanár, irodalmár megnyitóbeszédét azzal kezdte, hogy megilletődött, hiszen a megjelentek közt talán ő ismeri legrégebb óta a kiállításnak is otthont adó épületet, hiszen egykor diákként lépett először az akkor még csupán huszonnégy éves falak közé. Mosolyogva jegyezte meg: az épületek korát tekintve az „csecsemő” volt, így kisdiákként – az emberi élet mértéke szerint talán ő volt az „idősebb”. Jelenits István az időben visszalépve a háromszáz éves évfordulóról is beszélt. Mint mondta, 1717-ben a Felvidékről érkező piaristák döntöttek úgy, hogy Pesten megtelepszenek. A városban, melynek határa a mai kiskörút volt, csupán háromszáznyolcvan ház állt. Itt telepedtek le a rend tagjai, akik nem gondolhattak arra, hogy a város egyszer majd főváros lesz, nem képzelhették, hogy olyan nagy épületre lesz majd szükségük, mint amekkora kétszáz évvel később megépült. Érkezésük idején Budán már volt egy iskolája a jezsuitáknak, ám télen – például a zajló Dunán a pestiek bajosan tudtak átmenni Budára, hiszen nem volt állandó híd, mely a két települést összekötötte volna. A pesti emberek sokfélék voltak. Magyar kevés akadt köztük, hiszen a Duna partja a sokfelől érkező kereskedőknek nyújtott nagy lehetőséget. E körülmények között nyitották meg a piarista atyák első pesti iskolájukat a tanulni vágyó szegény gyerekeknek.
A következő évszázadok az apró település felvirágzását hozták. Megépült a Lánchíd, a Tudományos Akadémia, múzeumok, intézmények, színházak születtek, jelentősen nőt a lakosság létszáma is. A piaristáknál végzettek közül sokan lettek elismert tudósok, a közélet kiválóságai. A rendi utánpótlás biztosítására saját teológiai fakultást hoztak létre a magyar rendtartomány központjában, ahol ötven-hatvan kispap tanult és készült a szerzetesi életre.
Jelenits István az Országház sorsához hasonlította a budapesti rendház épületét. Amint az Országház azért épült nagyra, mert építésekor még a Nagy-Magyarország ügyeit intéző képviselőknek szánták. A trianoni Magyarországhoz most talán túl nagynak tűnhet. Valahogy így vagyunk ezzel a piarista házzal is – folytatta Jelenits István, majd a jelenre térve szólt a felújított, belső tereiben megváltozott épületről is. Mint mondta, számtalan olyan megoldást találtak, mely a megváltozott kor kívánalmainak felel meg. Mivel a piaristáknak nincs akkora helyre szükségük, így kapott az épületegyüttesben helyet a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola is.
Golda János rendi főépítész röviden bemutatta a kiállítás nagyobb egységeit. Szólt a múltról, a Rómából induló rendről, a magyarországi letelepedésről, a különböző városokban épült rendházakról és iskolákról, azok renoválásáról, átalakításáról s a falakon kiállított tervekről, melyek a bővülést, a modernizálást tűzték ki célul.
Bókay László/Magyar Kurír
Fotók: Szathmáry Melinda

A Budapesti Piarista Gimnázium híre:

Készítettünk a jubileumi évhez egy oldalt, ahol az iskolánk történetéhez kapcsolódó visszaemlékezések, tanulmányok, riportok és sok más egyéb gyűlik egybe.

Ajánljuk.
Ajánljátok. :)

http://budapest.piarista.hu/300

Dr. Farkas Elek emlékei a Piarista Gimnáziumról (A kéziratot gondozta Nényei Pál tanár úr)
"Kedvenc mondásai ezek voltak:
– Haszontalan kicsi szattyan, komisz cseszkó, komisz briganti. – Ha engem felhívott, mindig megkérdezte:
– Farkas, te harapsz? – Én meg olyan szelíd gyerek voltam, hogy azt feleltem:
– Nem, Tanár úr, nem harapok. – Ezzel nem volt sikerem. Nem is kaptam nála jobbat hármasnál. Hatodikban aztán meguntam a dolgot. Mikor megkérdezte, harapok-e, azt feleltem:
– Igenis, Tanár úr, harapok.
Annak a félévnek a végén már kettest kaptam.
Talán említenem sem kell, hogy a hitoktatás az iskolában intenzív volt. Télen nem, de a tavaszi és őszi hónapokban naponta kötelező volt a misehallgatás a kápolnában, az első tanóra előtt. A vasárnap délelőtti miséről való elmaradást nehezebb volt igazolni, mint az iskolai hiányzást.
Igazságtalan volnék, ha a cserkészetről nem tennék említést. A második osztályban megkérdezték, ki kíván az iskola cserkészcsapatába belépni. Én, aki félszeg gyerek voltam, aki tornában alig álltam meg a helyemet, persze nem akartam. Szüleimnek bejelentettem, hogy lehetnék cserkész, de nem akarok lenni. Ők ezt tudomásul vették. Így elestem attól, amire egykori cserkész iskolatársaim a legnagyobb szeretettel emlékeznek. Csak megemlítem, hogy az iskolai cserkészmozgalom vezetője Sík Sándor volt."

A 2014-2015-ös tanév iskolai évkönyvében megjelent írás teljes terjedelemben (3 oldal) letölthető:

"Mély örömmel és Istennek hálát adva szeretném megosztani veletek, hogy ezen Kalazanciusi Jubileumi Évünkben, október 15-én lesz Rómában Boldog Faustino Miguez piarista pap, az Isteni Pásztornő Leányai Kalazanciusi Szerzetesnővérek Kongregáció alapítójának szentté avatása."

Pedro Aguado, a Piarista Rend generálisa | Chile, 2017. április 20.

A szentté avatás időpontját a Szentatya, Ferenc pápa jelentette be Rómában, az általános kihallgatás keretében. Faustino Míguez González spanyol származású piarista pap és tanár, gyógynövényszakértő. 1831-ben született és 1925-ban halt meg, II. János Pál pápa avatta boldoggá 1998-ban.

http://scolopi.org/…/san-faustino-miguez-a-new-piarist-sai…/

Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Bodor Pál író, újságíró. Több álnéven is írt, ezek közül talán a legismertebb a Diurnus volt. Ezen a néven jelentek meg írásai a Magyar Nemzetben és a Népszabadságban.

Bodor Pál 1930-ban született Budapesten. Temesváron a piarista líceumban érettségizett 1948-ban. A bukaresti egyetem filozófia-lélektan karán kezdte meg tanulmányait, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen tanult. Romániai magyar lapoknál dolgozott, 1967-től 1970-ig az Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi részlegét, majd a Kriterion Könyvkiadó magyar szerkesztőségét vezette.
1970-től 1979-ig a Román Rádió és Televízió nemzetiségi műsorainak főszerkesztője volt. Az ő nevéhez fűződik a Román Televízió magyar adásának és későbbi munkatársi gárdájának kialakítása. 
1983-ban Budapestre költözött, ahol 1984-től a Magyar Nemzet, 1991-től a Népszabadság szerkesztője lett. Itt naponta jelentek meg jegyzetei, tárcái, publicisztikái. Fontos szerepe volt a Ceausescu-diktatúra és a 1989-as decemberi romániai események hazai magyarázatában és megismertetésében. A Diurnus (latinul naponkénti, egy napi) álnevet is azért választotta, hogy Bukarestben maradt lányát ne érje bántódás. Bodor Pál egy Magyar Narancsnak adott interjúban azt mondta: a lánya biztonsága érdekében elterjesztette, hogy ha bármi történne vele Bukarestben, nemzetközi sajtótájékoztatót hívna össze Budapesten.
2005-ben a Hetek című hetilapban cáfolta, hogy jelentéseket írt volna kollégáiról a román államvédelemnek, a Securitatének. A lapnak azt mondta: az ötvenes években sokat szidták azokat a román hatóságok által elvégzett irodalmi elemzéseket, amelyekre szabályos bírósági ítéleteket alapoztak. Ezután többedmagával arra kérte fel őt a Securitate, hogy igazságügyi szakértőként néhány irodalmi műről mondjon véleményt.
Miután látták, hogy egy embert az ő referátumuk alapján ítéltek el sok évre, "betegei lettek az ügynek". Az iratokat ezután már úgy kapták, hogy nem tudták, kiről mondanak véleményt, de "soha többé soha nem vasaltak ki belőlünk olyan szöveget, amely árthatott volna a szerzőnek".  A negyedik eset után a Securitate látta, hogy nem használhatják fel őket, így több megbízást nem kaptak. Az író azt mondta: "ez a história cselekményében rövid ideig, nyomasztó hatásában máig tart", és egy kisregény formájában próbálta feldolgozni a majdnem félévszázaddal korábbi történéseket.
Publicisztikái mellett több verseskötete is megjelent, és fordítóként is jelentőset alkotott.

Nyugodjék békében!

Joób Sándor
Forrás: index.hu/kultur/media/2017/03/12/elhunyt_bodor_pal_diurnus/