2014. november 17., VI. évfolyam 20. Különszám - Öt éves a Magyar Piarista Diákszövetség Hírlevele

 

Borián Tibor: Az öt esztendős Hírlevél köszöntése

Nagy örömmel és megbecsüléssel köszöntöm a Magyar Piarista Diákszövetség Hírlevelét megjelenésének 5. évfordulója alkalmával.

Öröm, hogy a diákszövetségi információk gazdagodását szolgálja immár 5. éve! Főszerkesztője, Mikecz Tamás már 15 évvel ezelőtt is bizonyította rátermettségét a Budapesti Piarista Gimnázium diáklapjának, a "Kis-kegyesnek" színvonalas szerkesztésével. Most is maradandót alkotott.
A "Piarista Diák" folyóirat negyedévenkénti, majd félévenkénti számait jó érzékkel egészíti ki a mai és a korábbi piarista intézmények híreivel, a piarista élet eseményeinek bemutatásával. Az akutális történések mellett rendszeresen olvashatunk lelkiségi, egyházi írásokat is. Követni tudjuk a Rend jelenének és közelmúltjának számos érdekes fordulóit. Hírt kapunk rendezvényekről, ifjúsági programokról, konferenciákról, - ugyanakkor a szervezet aktuális közleményeiről is.
Ma már a Hírlevél nélkülözhetetlen a Rend és a Diákszövetség mindennapi életében. Havonkénti, olykor gyakrabbi megjelenése internetes és nyomtatott formában átfogja a magyar és a szomszédos országokbeli piarista szolgálat legfontosabb mozzanatait.

Gratulákok a Hírlevélhez, és várom az egyre gazdagabb folytatást!

Borián Tibor Sch. P.
felelős kiadó


Oberfrank Ferenc: Az 5. születésnapját ünneplő Hírlevél köszöntése és értékelése

Öt éve, 2009. november 17., kedden Mikecz Tamás szerkesztésében, Öregdiáktársaknak és minden Barátunknak címzett, elnöki beköszöntővel indult el „A Magyar Piarista Diákszövetség Hírlevele”. Azóta (ha jól számoltam), e jubileumi számot nem számítva 85 alkalommal jelent meg, 72 „rendes” szám és 13 különszám formájában. Az MPDSZ tagjainak, remélt tagjainak és legfontosabb Barátainknak, a piarista szerzeteseknek és tanároknak szántuk. Eredeti rendeltetése a havi rendszerességű tájékoztatás révén az összetartozás érzésének táplálása, információk nyújtása és mozgósítás a diákszövetségi közösség érdekében volt.

Öt év után tiszta lelkiismerettel jelenthető ki, hogy a Diákszövetségi Hírlevele nem egyszerűen betölti küldetését, hanem a várakozásokat és az előre látottakat messze túlteljesítően működik. Ez több tényezőnek köszönhető. Mindenekelőtt a főszerkesztő, Tamás barátunk minden várakozást felülmúló teljesítményéhez, másrészt a fentebb részletezett célközönség általi, összességében (bár természetesen nem kizárólag), nagyon pozitív fogadtatásában, amit meghatározó személyek és körök igazoltak vissza. Mindkettő nagyjelentőségű az egész Diákszövetség számára és kihat az egész magyar piarista közösségre.

A Hírlevél Tamás vállalkozó kedvének és rendületlen kitartásának köszönthetően, túlteljesítve az eredeti elvárásokat, a kommunikáció, a közösségformálás, a közösség megélésének nélkülözhetetlen eszköze, fóruma lett. „Műfajilag” is sajátos, eredeti képződmény, nem egy egyszerű hírlevél, szerencsére. A visszajelzések alapján nyilvánvaló, hogy mindenki, aki emailezik – a Bíborostól a korral lépést tartó több, mint fél évszázada érettségizettekig, a vidéki Magyarországtól a távoli földrészekre került öregdiákokig egyaránt olvassák, és igénylik.
Jó értesülnünk arról, hogy mi történik a piarista világban. Mindennek eredményeképpen a rendszeresen kiáramló hírlevél hálózatba von, összekapcsol, összehangol bennünket. Feléleszti a bennünk szunnyadó emlékeket, érzéseket, megéleti velünk a közös ünnepeket, évfordulókat. Együttes megemlékezéseket organizál azokról, akikre tisztelettel és hálával emlékezünk. Mindennek eredményeként felkészít, megnyit, felmelegít bennünket, erre készséget, érdeklődést mutatókat a közösségi cselekvés konkrétabb, aktívabb formáira, a személyes találkozásokra, a programokon való részvételre, vagy akár a kezdeményezők, szervezők közé lépésre.
Az egyre összetettebb koncepció, a szinte észrevétlenül bővülő funkciók, a rendszeres megjelenés, a mindig gazdag tartalom, a közlésre alkalmas írások, információk inspirálása, sőt generálása elsősorban és mindenki előtt Mikecz Tamás alkotása, érdeme. Ebben bizony nagyon sok és rendszeres munka, „agyalás”, nappali, de még több éjjeli óra van. Persze Tamásnak erre sajátos adottságai, ambíciói, és érezzük, meghívása van. Belső és külső erőforrásai átlagon felüliek. Ezen erőforrások között magunk is, a fő célpontok és kedvezményezettek, a szervezett és a kommunikációban partner piaristaság - ott vagyunk. A létrejöttéhez és a fejlődéséhez az MPDSZ vezetőinek támogatása természetesen szükséges. A szakszerűséghez és a megfelelőséghez kezdettől fogva elengedhetetlen volt Borián Tibor atyai támogatása, útmutatása, aktív közreműködése. Sokan közülünk igyekeznek szerzőként is közreműködni, korántsem csak hivatalból. Mindez azonban kevés.
Gondolnunk kell a jövőre, a fenntarthatóságra is, és a nyújtott lehetőségek optimális kihasználására. A technikai üzemeltetés gyakorlatilag ingyenes vagy legalábbis nagyon olcsó. A fennmaradása, hitelessége és frissessége megőrzésétől, és a lelkesedésünktől függ, de abban a formában, amilyenben most ünnepeljük, mindenekelőtt a főszerkesztő, Tamás személyétől függ. Az MPDSZ vezetése mindenképpen folytatni szeretné ezt, teljes erőnkből támogatjuk, és bízunk abban, hogy Tamás is folytatni akarja, tudja. És itt jön az igazi erőforrásigény és a fejlesztés irányai, a bővülés terepei.
Ahhoz, hogy egy ilyen fontosnak érzett, fokozatosan „intézményesülő” tevékenységi forma fennmaradjon, mindenekelőtt használni, igényelni, rendszeresen értékelni, visszajelezni, támogatni, táplálni kell. Értékén kell becsülni, működtetőjét elismerni, „jól” szeretni. Ezért a passzív olvasói pozíció mellett az aktív partnerség is nagyon fontos: minden lehetséges, konstruktív formájában. Ezek lehetnek rövid visszajelzések, témajavaslatok, kommentárok, vagy hírek, írások egy következő számba, s persze építő javaslatok, kritikák is, ha jó szándéktól vezetettek, közérdekűek, közhasznúak. Ünnepi példát erre Ruppert József piarista atya alább olvasható köszöntője szolgáltat.
A profi, nyereségérdekelt szervezetek munkatársai számára a fő motivációt és elismerést a jövedelem, a sikerdíj jelenti. Az MPDSZ-ben és a hozzánk hasonló, közösséget szolgáló, építő, spirituális és intellektuális értékekre összpontosító szervezetekben a segítő, elismerő és javaslatokat, érdemi észrevételeket szolgáltató visszajelzések a sikerdíj forrásai. Ez nem elég, ha csak a vezetéstől érkezik. Addig jó az irány, amíg az igazán vágyott elismerést, a hivatalt nem viselő, „független” tagjaink őszinte megnyilvánulásai jelentik. Ne fukarkodjatok vele!
A másik fontos elem, hogy a Hírlevél nem jut el mindenkihez. Nem mindenkinek tudjuk az e-mail elérhetőségét és nem mindenki emailezik, internetezik. Jó volna, ha azok, akiket elér a hírlevél és tudják, hogy kit érdekelne, de nem kapja meg, elősegítenék, hogy a hiányzók felkerüljenek a címlistánkra. S abban is lehetne segíteni, hogy a számítógéppel nem levelezők kinyomtatva kapják meg a kiadványt. Ez lehetne helyi személyes vagy szervezeti feladatvállalás. Jócselekedet, piarista közösségépítés ez is.
A tudósítói hálózat felépítéséről is szólni kell. Itt az igyekezet ellenére több a kudarc, mint az eredmény. Pedig jó volna, hogyha az MPDSZ Tagozatok, Munkacsoportok és az Iskolák is rendszeresen küldenék híreiket, információikat és akár közösen lehetne tervezni a különszámokat is. Lehetne nem központi, hanem helyi kezdeményezésű különszám is.

Zárógondolatként: egy ilyen preformált, működő kommunikációs hálózat nagyszerű célok szolgálatába állítható. Kerényi Lajos piarista atya gondolatát felidézve: hogy a piarista „Intelligentia Catholica” érdemi részt vállaljon a mentálisan, morálisan törékeny Magyarország tényleges felemelésében!
Öt éve ez még csak egy lehetőség volt, ma már egy megnyílt, de elvesztegethető esély…

Oberfrank Ferenc
a Magyar Piarista Diákszövetség elnöke


Ruppert József köszöntője

Kedves Tamás!

Nagyon köszönöm a pontos rendszerességgel megérkező HÍRLEVELeket, mindig emlékeztetnek, hogy nem csak piarista tanár, hanem piarista öregdiák is vagyok. Az első Hírleveleket még Rómában kaptam meg, és nagyon sokat jelentett számomra, hogy itthonról híreket kaptam. Hiába kötődik az ember emlékeivel egykori iskolájához, ez a kötődés csak évfordulókon, ünnepeken, érettségi találkozókon erősödik meg. A rendszeresen érkező hírek viszont egyre erősítik odatartozásunkat az Alma Materhez. Úgy gondolom, hogy rendkívül fontosak ezek a hírlevelek, erősítik az egybetartozás érzését is, az emlékezést is és egyre bonyolultabbá váló mai világunkban a helyes eligazodást is segítik. Romániai rendtartományunk delegátusaként sokszor beszélgetek a temesvári, kolozsvári és máramarosszigeti öregdiákokkal, ill. ahogy ők mondják: a véndiákokkal. Tőlük tudom, hogy milyen öröm számukra híreket hallani a piarista ügyről, a piarista iskolánkról, más diákszövetségek munkájáról.
Breviáriumomban őrzök egy képet: a kolozsvári piarista sírkertben áll nyolc-tíz öregdiák, égő gyertyával a kezükben. Őrzik a lángot... Ezt teszitek Ti is a Hírlevéllel. Kedves Tamás, folytassátok a munkát, őrizzétek a lángot, sokat tesztek a Hírlevéllel a piarista ügyért. Adjon a mi Urunk erőt, kitartást és jókedvet a folytatáahoz!

Szeretettel, öregdiák köszöntéssel
Ruppert József Sch. P.


275 éves a mosonmagyaróvári piarista iskola

Számos jeles eseményt szervez a jubileumi tanév során a fennállása 275. évfordulója megünneplésére a mosonmagyaróvári piarista iskola.

Az intézmény nyolc évfolyamos általános iskolából és négy évfolyamos gimnáziumból áll. A diákság létszáma jóval meghaladja az ötszázat. „Az utóbbi években lényegesen nőtt az érdeklődés az iskola iránt, ezért több évfolyamon három osztályt kellett indítanunk" – mondja Vereb Zsolt Sch. P. igazgató.
A folyamatos fejlesztésekről szólva az igazgató kiemelte a jelenleg zajló korszerű konditerem kialakítását. Mint mondta: reményeik szerint egy uniós pályázat segítségével néhány éven belül nagyszabású korszerűsítés válik lehetővé. Ennek láthatatlan előkészületei már folynak.

Vereb Zsolt hangsúlyozta: a gimnáziumi képzés tavaly óta sokat változott. A korábbi általános képzést négy tagozat váltotta fel, melyben a fő tantárgyakat emelt óraszámban, magasabb követelményi szinten tanítják. Két nyelvi tagozat várja az érdeklődő nyolcadikosokat angol, illetve német nyelvből. A két reál tagozat közül az egyik a matematika–természettudomány, a másik a matematika–informatika irányt kínálja fel. 

A fennállása 275. évfordulója alkalmából számos jeles eseménnyel készül a piarista iskola a mostani tanévben. Ezek közül az egyik a rendalapító Kalazanci Szent József november végi diákünnepe, latin szóval patrocínium. „Szándékunkban áll egy emlékkönyv megjelentetése. A diákok számára pedig az egyik legemlékezetesebb program a tanév végi gyereknap lesz. De ennek tartalma egyelőre maradjon titok" – fogalmazott Vereb Zsolt.

Nyílt nap
Nyílt napot szervez a piarista iskola gimnáziumi tagozata a leendő gimnazisták részére holnap. Az eseményen betekintést nyerhetnek az érdeklődők az iskola megújult tagozatainak munkájába is, valamint tájékoztatást hallhatnak a következő tanév megváltozott felvételi rendszeréről. A program reggel 8 órakor kezdődik az igazgatói tájékoztatóval, majd az iskola körbejárására, tanítási órák látogatására lesz lehetőség.

Forrás: Kisalföld


Antall József és Mádl Ferenc piarista öregdiákok sírjainak ünnepi koszorúzása

Antall József néhai miniszterelnök halálának 21. évfordulójára emlékezve sírját december 12-én, pénteken 14 órakor koszorúzzuk a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
Ugyanekkor fejet hajtunk másik elhunyt öregdiáktársunk, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök úr sírjánál is.
A néhai neves közéleti személyiségek sírjához emlékezésre és koszorúzásra szeretettel várunk minden piarista öregdiákot!

A Magyar Piarista Diákszövetség Hagyományörző Bizottsága


Meghívó a Diákszövetség 2014. december 14-ei, ünnepi szentmiséjére

A Magyar Piarista Diákszövetség 2014. december 14-én, vasárnap a Piarista Kápolnában du. 17:00 kezdődő szentmisén emlékezik meg Antall József miniszterelnökről, a Diákszövetség 25 évvel ezelőtti újjáalapítójáról és egykori piarista tanárainkról, valamint a 2014-es évben elhunyt piarista öregdiákokról.

A szentmisére szeretettel hívja és várja a piarista öregdiákokat a Magyar Piarista Diákszövetség Hagyományörő Bizottsága.


Karácsonyi ünnepség és Óévbúcsúztató party

A Magyar Piarista Diákszövetség 2014. december 15-én, hétfőn 16 órai kezdettel tartja szokásos karácsonyi ünnepségét.
Imát mond Borián Tibor piarista atya.

Az Óévbúcsúztató ünnepségünket pedig 2014. december 29-én, hétfőn 16 órai kezdettel tartjuk a Magyar Piarista Diákszövetségben.

Mindkét programunkra szeretettel várunk minden kedves piarista öregdiákot!

A Magyar Piarista Diákszövetség Hagyományörző Bizottsága


Adventi lelkinap 2014. december 13-án, szombaton

Kedves Piarista Öregdiákok!

A Magyar Piarista Diákszövetség Budapesti Tagozata Adventi lelkinapot szervez 2014. december 13., szombat délutánra a Piarista Kápolnába.
Helyszíne: Piarista Kápolna (bejárat: Piarista Gimnázium, Piarista utca 1.).
További részletekről következő Hírlevelünkben olvashattok.

Szeretettel várunk minden kedves piarista öregdiákot, családtagjait és érdeklődőt!

Magyar Piarista Diákszövetség
Budapesti Tagozatának elnöksége


Budapestért díjjal tüntették ki Kállay Emil piarista atyát

Dr. Kállay Emil piarista szerzetes, hittanár részére Budapest lelki közösségi életének ápolásáért, az ifjúság vallásos neveléséért és a keresztény szellemiség példamutató terjesztésért PRO URBE díjat adományoztak. A díjat dr. Tarlós István adta át november 17-én emelkedett hangulatú ceremónia keretében.

Pro Urbe Budapest díjat kapott még Béres József, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke az egészségügy, oktatás és kultúra területén nyújtott kiemelkedő és önzetlen támogatásáért, szolgálatáért, Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke, szaktanácsadója a rászoruló gyermekekért végzett fáradhatatlan és áldozatos munkájáért.

Magyar Zoltán olimpiai bajnok, a Magyar Torna Szövetség elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke kiemelkedő és sikeres sportpályafutása, jelentős sportdiplomáciai és sportpolitikai tevékenysége elismeréseként, Solymosi Pál szájsebész főorvos pedig a fővárosiak egészségéért végzett több mint négy évtizedes kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként részesült a díjban. Szilágyi-Sándor András református lelkipásztor, a Budapest-Kőbányai Református Egyházközségért végzett áldozatos tevékenységéért, közösségépítő szolgálatáért, Tóth Tamás, Budapest rendőrfőkapitánya a főváros közrendjének és közbiztonságának fenntartásáért végzett két évtizedes áldozatos munkájáért, kiemelkedő szakmai és vezetői tevékenysége elismeréséül vehette át a díjat. 
Budapestért díjat kapott Albrecht Ute, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. ügyvezetője, Fallerné Hajdu Katalin Anna, az Abigail Galéria és Aukciós Ház ügyvezetője, Müller Istvánné, az Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény vezetője, Rúzsa Magdolna énekes, dalszerző, Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga tiszteletbeli elnöke, Bokor János nótaénekes, Farkas Bálint operettművész, Frenák Pál táncművész, koreográfus, Győrffy László, a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ igazgatóhelyettese, Kamuti Jenő vívó, orvos, sportvezető, Kányádi Sándor költő, Kovács Attila Ferenc helyettes országos tiszti főorvos, Kovács Sándor nyugalmazott vezérőrnagy, Rimanóczy Jenő építész, Simon Tamás egyetemi tanár, professor emeritus, Sóron László, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott főigazgató-helyettese, Takaró Mihály irodalomtörténész, író, tanár, Tátrai Tibor gitáros, zeneszerző, továbbá a Magyar Állami Népi Együttes, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Római Sport Egyesület.
A Fővárosi Közgyűlés 1991. március 21-ei döntése értelmében a főváros ünnepnapja november 17., annak emlékére, hogy 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda.

További részletek: http://budapest.hu/Lapok/F%C5%91v%C3%A1ros-napja-%C3%A1tadt%C3%A1k-a-kit...

Forrás: piarista.hu
Fotók: Szathmáry Melinda


Meghívó a KÉRME - Keresztény Értékmegőrző Egyesület konferenciájára

MEGHÍVÓ „Értékek Értéke Magyarország 2014” - Az üzleti vezető hivatása a hétköznapokban - konferencia, könyvbemutató és panelbeszélgetés

Siker és boldogság?
Örömteli vállalkozás az álmod?
Pénzügyi sikereken túl másra is vágysz?
Emberekbe fektetnél?
Hiteles vezető akarsz lenni?

A rendező KÉRME (Keresztény Értékmegőrző Egyesület) és társszervezetei szeretettel várják a téma iránt érdeklődők jelentkezését.
Időpont :  2014. november 29. (regisztráció: 8:30-tól, várható zárás: 17 órakor)
Helyszín:   Pázmány Péter Katolikus Egyetem 
Információs Technológiai és Bionikai Kara: 1083 Budapest, Práter u. 50/A.

Rendezvényünkön bemutatjuk az „Az üzleti vezető hivatása” c. dokumentum (A magyar fordítás az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa által 2012-ben kiadott „The Vocation of the Business Leader” angol nyelvű változata alapján készült.) hivatalos magyar kiadását, és nyilvánosan is útjára indítjuk az „Értékek Értéke Magyarország, 2014 – 2016” programunkat. 

Akik velünk lesznek:
Peter Turkson kardinális,
Burkhard Leffers, a Uniapac leköszönő elnöke,
Frank Spengler, képviseletvezető, Konrad-Adenauer-Stiftung,
Kruchina Johanna ügyvezető igazgató, SIKA Hungária Kft.,
Kovács Levente, főtitkár, Magyar Bankszövetség,
Lőrincz György borász, ügyvezető, St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet.

Részletes program és regisztráció: www.ertekekerteke.hu

Mivel a résztvevők száma korlátozott, a jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében tudjuk elfogadni.
Számítva a Te érdeklődésedre, részvételedre is, tisztelettel:

Bojta János
KÉRME elnök

"Profit of Values event series in CEE 2014-2016”  - ÉRTÉKEK ÉRTÉKE PROGRAM, Magyarország (Az üzleti vezető hivatása, tanúságtétele a hétköznapokban)

Előzmények
A KÉRME (Keresztény Értékmegőrző Egyesület) az elmúlt években nevéből és küldetéséből adódóan is több témakör mentén is foglalkozott a fenntarthatósággal, társadalmi igazságossággal, a társadalmi felelősségvállalással (CSR), illetve ezzel kapcsolatos vezetői felelősséggel és tevékenységekkel. Mivel 2008-ban felvételt nyertünk az UNIAPAC1 szervezetbe, így lehetőségünk nyílt bekapcsolódni az általa indított programokba is, majd 2013. december 12-én egyesületünk elnöke, Csébfalvi Jánost megválasztották az UNIAPAC közép-kelet európai elnökhelyettesének. 
Az UNIAPAC európai igazgatósági ülésén az az elhatározás született, hogy 2014. november 28-30. között az UNIAPAC Budapesten tartja európai elnökségi ülését. Az ezzel egy időben hazai üzletemberek számára megrendezésre kerülő konferencián népszerűsítjük az Egyház társadalmi tanítását, és bemutatjuk az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa által kiadott „The Vocation of the Business Leader” magyar nyelvű fordítását, „Az Üzleti vezető hivatása” címmel. A rendezvényen jelen lesz a testület vezetője, Peter Turkson kardinális, valamint előzetes biztatását élvezzük Erdő Péter bíborosnak, aki vállalta a rendezvény fővédnöki szerepét. 

2013. november 4-én a KÉRME évenként megtartott programalkotó fórumán (ÉKG: Értékmegőrző Közös Gondolkodás) döntés született az Egyház társadalmi tanításának aktív hirdetéséről és az "Értékek értéke" eseménysorozat beindításáról (pl. az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa által kiadott "Az üzleti vezető hivatása" fordítása és kiadása). Ezt követően került sor az alábbiakban ismertetett három éves Értékek Értéke Program (továbbiakban: Program) megtervezésére.

A három éves program ismertetése
A Program céljának, üzeneteinek és tematikájának meghatározását a KÉRME tagságon belül kialakított önkéntes munkacsoport vállalta magára, beleértve ebbe a munkába a konferencia előkészítését és a Program költségvetésének elkészítését is. A csoportot a KÉRME Egyesület tagjai alapították meg, de természetesen örömmel fogadnak mindenkit, akár a KÉRME tagságán kívülről is, akik a program céljait magukénak érzik, és készek az aktív közreműködésre. 
A 2016 végéig tervezett hároméves Program célja az Egyház társadalmi tanításának közismertté tétele, legfontosabb közönsége a vállalkozások vezetői illetve tulajdonosai, valamint a civil szervezetek képviselői – őket hívjuk, hogy akár „cselekvő tanúságtevőkként” is vállalják a Program támogatását. Ők azok, akik a mindennapi munkájuk során, a napi döntéseikben, illetve a saját környezetük alakításával kívánják minél nagyobb mértékben megvalósítani az olyan tanítások és kiadványok irányelveit és üzeneteit, mint az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa által kiadott „Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma” (továbbiakban: ETT), „Az üzleti vezető hivatása”, valamint az UNIAPAC „Az értékek értéke” (The Profit of Values) c. könyve. Az említett tanulmányokban megjelenő gondolatok közül a Program fókuszában az alábbiak állnak:
- a formális CSR (vállalati felelősségvállalás) helyett/mellett a vállalkozások mindennapi működése során a profitszerzésen túl kapjon szerepet a valós társadalmi/fogyasztói igények kiszolgálására való törekvés, a közjó szolgálata,
- erősödjön a vállalkozásoknak a munkatársaiért viselt komplex felelősségvállalása is (túl a munkaadóin), továbbá
- egyre nagyobb támogatást nyerjenek a vállalkozások profilján kívül eső, de keresztény értékek jegyében indított civil társadalmi kezdeményezések.

A Programban résztvevő üzleti vezetők egy-egy számukra fontos téma mentén munkacsoportba szervezetten, de önállóan 
- megismerik és befogadják az említett tanulmányok gondolatait, 
- felmérik munkahelyük, vállalkozásuk helyzetét a társadalmi tanítás alapelveinek tükrében, majd a saját környezetükben megvalósítandó konkrét célokká és feladatokká alakítják a fenti kiadványok általános iránymutatásait, és munkálkodnak a konkrét célok tényleges megvalósításán, 
- tanúságtétel formájában is megosztják, hogy a Program jegyében mit tettek, hová jutottak, milyen eredményeket értek el, milyen nehézségekkel (esetleg: kudarcokkal) szembesültek, milyen továbbiakban hasznosítható tapasztalatokat szereztek, stb. 
Fenti céloknak megfelelően a Program jelmondata: TUDD, TEDD és MONDD! 

Az egyes munkacsoportok tagjai a céljaik egyeztetése, alakítása, valamint a tapasztalataik megosztása érdekében rendszeresen találkoznak, és a három éves együttműködésük során igyekeznek további, esetleg csak a tágabb holdudvarukba tartozó vezetőket, döntéshozókat is megismertetni a Program lényegével, és érdeklődés esetén felkínálni nekik a Programban való aktív részvétel lehetőségét.
A Program működtetése szervezett és szabályozott formában történik. A szereplők, a „cselekvő tanúságtevők” által önállóan választott témák, célkitűzések egyes munkacsoportjai egységes sablon szerint dolgoznak, ezzel megkönnyítve saját munkájukat és a későbbi közös értékelést (akcióterv- és beszámoló-sablon, indikátorok, stb.)
A Programon belül fontos a kapcsolódó kiadványok kezelése (fordítás, kiadás megszervezése, terjesztés stb.), valamint az eseménysorozat országos és nemzetközi kommunikációjának folyamatos biztosítása. A Program átláthatóságát és koordinációját saját honlap működtetésével kívánjuk támogatni.
2014: Módszertani előkészítés, a KÉRME tagságának ismeret bővítése, jelentkezők gyűjtése, egyéni akciótervek elkészítése, novemberi konferencia megszervezése és lebonyolítása. (Programterv az 1. sz mellékletben. A konferenciánkra az UNIAPAC Europe hazánkban tartott vezetőségi értekezletét követő napon kerül sor).
2015: Akciótervek végrehajtása, tapasztalatcsere és a gondolatiság terjesztése Magyarországon, további jelentkezők toborzása, az őszi konferencián beszámoló a tapasztalatokról, a nemzetközi kapcsolat felvétel megbeszélése.
2016: Az akciótervek nemzetközi szintű tapasztalatcseréje, koordinált együttműködés elsősorban a közép-európai országokkal, az őszi konferencián a teljes Program kiértékelése, valamint a folytatás lehetőségeinek egyeztetése.

Irányítás, finanszírozás
A három éves együttműködés megvalósítását egy kis létszámú projekt koordinációs szervezet támogatja a központi szervezési, belső kommunikációs és adminisztrációs feladatok biztosításával. Mivel a KÉRME Egyesületnek nincs referenciája és apparátusa ilyen nemzetközi támogatású projektek bonyolításában, ezért a gondolatiság megtartása mellett a kezdeményezők felkérték a nemzetközi referenciával rendelkező Maholnap Magyar Jóléti Alapítványt, hogy adminisztratív, illetve pénzügyi szempontból fogadja be a Programot, azaz kezelje a beérkező adományokat, valamint legyen a szükséges szolgáltatások, ráfordítások megrendelője. 

Az alapítványon belül kialakított Programiroda (1 fő programvezető, 1-2 fő asszisztens) biztosítja a Program terv szerinti végrehajtását, monitorozását és egyeztetett formában és időszakonként szakmai és pénzügyi jelentéseket küld a támogatók és a KÉRME Egyesület elnöksége felé. 
A Program költségvetését a KÉRME tagságának adományai mellett a Katolikus Egyház könyvkiadásra vonatkozó támogatásával, a Konrad-Adenauer-Stiftung idei konferenciánkra felajánlott adományával, illetve a KÉRME testvérszervezeteinek az adományaival, valamint a további támogatók segítségével tudjuk biztosítani. A pénzügyi adományok mellett a KÉRME és testvérszervezetei tagsága természetbeni felajánlásokkal (munkavégzés, szolgáltatások térítésmentesen vagy önköltségen történő felajánlása) is jelentősen támogatják a Program megvalósulását.

Budapest, 2014. november 6.

Bojta János
a KÉRME elnöke


Szerzetesek az egyház és a társadalom lelki szükségleteinek szolgálatában

„Milyennek látja az egyház és a civil társadalom a megszentelt életet Romániában?“ témával közös képzési napokat tartottak a Női, valamint a Férfi Szerzeteselöljárók Országos Konferenciája október 13–16. közötti soros közgyűlése keretében. Az összejövetelnek, amelyen részt vett Florentin Crihălmeanu, a romániai püspökkari konferenciának a megszentelt élet intézményeiért felelős püspöke, illetve a témában meghívott világi szakemberek – szociológusok, szociális munkások – a jezsuiták kolozsvári Manréza lelkigyakorlatos központja adott ott.

Amint Marius Taloş országos jezsuita elöljáró hangsúlyozta, ezzel a találkozóval elkezdődik a 2014–2016 között megvalósítandó hároméves önvizsgálati időszak. Az országos szeminárium keretében a résztvevők különböző megközelítésekből, csoportos, illetve plenáris üléseken beszéltek a romániai szerzetesi életről. Nyomatékosították többek között, hogy a nagyszámú vegyes házasságban élő hívek érdekében, de ezen túlmutatóan is, elengedhetetlenül fontos a párbeszéd a keresztény egyházak, valamint az egyház és a világi társadalom között mind Romániában, mind Európában. Ennek eredményességét elmélyült imádsággal Istentől kell kérni, és kitartó, személyes és közös munkálkodással kell mindenkinek hozzájárulnia.
Alois Fechetm, a iaşi-i egyházmegyében a megszentelt élet intézményeiért és a hivatásokért felelős püspöki helynök hangsúlyozta: „Sok jót köszönhet az egyház és a társadalom a szerzeteseknek, akiket semmi sem akadályozhat meg abban, hogy hirdessék a szeretet, az irgalmasság és a megbocsátás üzenetét.”

Emilian Cătălin, a moldvai Szent Józsefről nevezett Minorita rendtartomány provinciálisa, a szerzetes elöljárók konferenciájának elnöke emlékeztetett arra, hogy Ferenc pápa nemrég találkozott a szerzetesrendek legfőbb elöljáróival. Beszédében nyomatékosította, hogy a megszentelt életnek prófétai jelként kell jelen lennie. Egyesek szerint úgy tűnik, hogy Európában „haldoklik” a szerzetesi élet. Ellenkezőleg, jelenlegi állapotában is sok jót biztosít – mondotta a szentatya. Ennek szellemében a konferencia több tagja (Antonio Prestipino sarutlan kármelita, Sárközi Sándor piarista, Jurja Ermil bazilita, Stănică Mátyás aradi minorita) hangsúlyozta, hogy az elsorvadás feletti sopánkodás helyett egy új jövőként kell tekinteni a szerzetesi életre. Ezért napjaink követelménye a tennivalók „fürkészése” és a rendi karizmák hatékony értékesítésével megvalósítandó „ébredés”. Ghiurca Vincenţiu iskolatestvér javasolta a világiakkal közös összejöveteleket, azok bevonását az elöljárói konferenciák egyes szakbizottságaiba is. Az összejövetelen elhangzott: nagyobb jelenlétet kell biztosítani a világi sajtóban, jobban megismertetni a társadalommal a szerzetesi közösségek sajátos munkásságát, áldásos szolgálatát.
Az együttlét során megemlékeztek arról is, hogy húsz éve alakult meg a Romániai Férfi Szerzeteselöljárók Országos Konferenciája, amelyet kezdetben tíz elöljáró alkotott, és amelynek mára huszonnégy, az országban működő szerzetesrend, illetve kongregáció elöljárója vagy képviselője a tagja, 348 szerzetespap és testvér képviseletében.

Fodor György piarista konfráter, tiszteletbeli titkár


Érseki ifjúsági szentmise Kecskeméten

A lateráni bazilika felszentelésének napján a kecskeméti katolikus iskolák közös ifjúsági szentmiséjén vettünk részt a Nagytemplomban. Bábel Balázs érsek atya prédikációjában kiemelte, hogy a templom az Istennel való találkozás helye. Fontos tehát, hogy szívvel-lélekkel legyünk ott jelen és vágyakozzunk eljutni a szentmisékre.

A szertartáson a Piarista Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda, valamint a Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda tanulói, pedagógusai, valamint a gyerekek szülei vettek részt. Ez utóbbi iskola névadó szentjének, Szent Imre hercegnek nemrég volt az ünnepe. A piaristák pedig alapításuk 300. évfordulóját ünneplik a tanév folyamán. Ezekről is megemlékezett prédikációjában érsek atya.

Az olvasói szolgálatot a Szent Imre iskola diákjai, az asszisztenciát a Piarista Általános Iskola felső tagozatos ministráns-szakkörösei adták.
A szentmise végén Jeney Gábor, a Nagytemplom plébánosa szeretetteljes szavakkal köszöntötte a Piarista Iskola pedagógusait, diákjait a piaristák kecskeméti letelepedésének 300. évfordulója alkalmából.
Igazi születésnapi meglepetést okoztak a Szent Imre iskola pedagógusai, diákjai. Jubiláló iskolánkat szavalattal (Sík Sándor: Te Deum), kamara muzsikával (Pachelbel: D-dúr hegedűverseny) és ünnepi beszéddel (Papp Zsolt igazgató úr kedves szavai) köszöntötték valamint ajándékokat adtak át.

Nagy Attila Sch. P. ig.


Nagykárolyban jártunk - a jubileum folytatódott

Idén kettős jubileumot ünnepelnek a piarista nővérek. 1889. június 24-én, Firenzében, Boldog Celestina Donati megalapította a Piarista Családhoz tartozó Kongregációt, melynek lelkisége Kalazanci Szent József sajátos nevelői szolgálatából forrásozik. Hivatásukkal, életükkel arról a Jézusról tesznek tanúságot, aki befogadja, magához öleli és megáldja a gyermekeket. Ezért küldetésüknek érzik főleg a szegény gyermekek és fiatalok érzelmi, kulturális, szociális és vallási értékekben való harmonikus és teljes növekedését. Tíz éve szolgálnak Nagykárolyban, ahol egy családtípusú gyermekotthont és egy napközit működtetnek. Az alábbiakban Kürti-Bokor Judit nagykárolyi piarista nővér beszél nekünk rendjük történetéről, múltjáról, jelenéről és hivatásáról.
Rendünk 1889. június 24-én született meg Firenzében, a város patrónusának, Keresztelő Szent János születésének az ünnepén. Tizenkét éve jöttünk haza Tünde nővérrel, két évet a gyulafehérvári egyházmegyében szolgáltunk, és 2004-ben, tíz éve telepedtünk le Nagykárolyban.
Celestina anyának egy szentéletű piarista lelki vezetője volt, Celestino Zini, aki olyan nagyon szerette Kalazanci Szent Józsefet, hogy ezt a ragaszkodást, szeretetet átültette az ő szívébe is. Celestina anya tulajdonképpen miatta lett piarista.Tizenkilenc évesen határozta el, hogy nővér lesz, és negyvenegy éves korában alapította a rendet. Nem volt szándékában egy új rendet alapítani, de rá kellett jönnie, hogy egy olyan sokoldalú hivatás, mint az övé, mindenképpen piarista. Ezért alapította a kongregációt, és ezért létezünk ma mi is.

Celestina anya tanítónői oklevéllel rendelkező fiatal nő volt, aki 1890 januárjában egy ingyenes népiskolát hozott létre a nővértársaival együtt fiatal lányok számára. Első művét követte még számtalan iskola, majd megszületett az első bentlakásos iskola lányok számára. Létrejöttek ezt követően az első óvodák, az első művészeti és szakmai iskolák, melyek a fiatal lányokat varrni, hímezni tanították, hogy meg tudjanak élni. 1899-ben nyitotta meg kapuit az első gyermekotthon a bebörtönzöttek lányai számára. Ez már olyan ház volt, ahol a gyerekek a mindennapjaikat élték. Olaszország-szerte nagyon sok ház nyílt, hisz sok volt a hivatás. Celestina anya életében már tizennégy ház működött. A külföld felé történt nyitást 1985-re tesszük: Olaszországon kívül Brazíliában, Nicaraguában és Kongóban is vannak közösségeink.
Kürti-Bokor Judit - Szathmáry Melinda
 
A piarista szerzetesnői hivatásról kicsit másképp

Egyedül Isten! Őt akarom, Őt keresem, egyedül Neki szenteltem magam. Ő az, akiért élni és halni akarok. (Boldog Celestina Donati)
Sokszor és sokat beszélünk arról, hogy mi a hivatás. Elmondjuk hivatásunk történetét, beszélgetünk a sajátunkról és másokéról.
Szeretek mesélni Celestina anya hivatásáról, arról a sokszínű hivatásról, amely mindenképp piarista, de nagyon sokszor érzem azt, hogy nem tudok elmondani mindent arról a csodáról, amellyel Isten maga ajándékoz meg. Celestina anya egész életében ezt próbálta elmondani… A szavai és gondolatai 125 éve a mieink. Igen, egyedül Isten! Minden innen indul ki és ide tér vissza. Én is, mint minden piarista nővér, Celestina anyához hasonlóan Istent akarom és csakis Neki szentelem magam. Ez a hivatásom, amit a szívemben őrzök. Egy része a sajátom, csakis az enyém, a meghívásom története pedig megismételhetetlen.

Isten túlságosan hatalmas ahhoz, hogy egy félig nyitott szívbe térjen be. (Boldog Celestina Donati)
Nem csak Érte élek és halok, ennél többről van szó. Minden szerzetesi hivatásnak azt a szeretetet kell tükröznie, amellyel Isten szeret. És ez csak akkor lehetséges, ha teljesen kitárom a szívem.  Félig nem érdemes… Semmit sem érdemes fél szívvel csinálni, mert teljes önátadás kell minden hivatáshoz, hisz teljes örömre és teljes boldogságra születtem. Nem lehetek fél ember, csak egészek. A boldogság nem kevesek kiváltsága, hanem az én örökrészem. A forrás pedig maga Isten. Ha ezt igazán megértem és képes vagyok mélyen magamba „ölelni” ezt valóságot, akkor nem marad soha félig nyitva a szívem. Mert egy fél boldogságot nem akarok attól a hatalmas Istentől, aki mindent ad…

Mondd újra meg újra fülemnek nyíljon meg, és akkor a Te boldogító szavad megérint engem, megtérít engem és befogad boldogságodba. (Boldog Celestina Donati)
S ha már a boldogságnál tartunk, mit is jelent egy piarista nővér számára? Az elmúlt 125 évet is. És minden napot, amikor Ő befogad örök boldogságába. Persze minden nap kérnem kell, hogy nyissa meg fülemet, mert amikor az Ő suttogása megérint, akkor képes vagyok arra, hogy mások szavát is megértsem. A gyermekeimét, a barátaimért, az ismeretlenekét, s azokét is, akiket Nélküle nem tudnék szeretni. Mert ezek nem csak kedves - csendes ölelő szavak, hanem gyakran fájdalmasak. Annyira, hogy beleremeg a világ. És ott vannak a néma kiáltások is, amelyek a lelkünk mélyéig hasítanak. Lehet így boldognak lenni?

Nincs senkim rajtad kívül. Csak te tudsz meggyógyítani, csak te tudsz megvigasztalni ... (Boldog Celestina Donati)
Lehet. A boldogságom Benne gyökerezik, mert Ő az egyetlen, aki minden nap meggyógyít, megvigasztal, újult erővel tölt el, hogy szerethessek. Másokat, azokat is, vagy leginkább azokat, akiket senki sem szeret. Senki sincs Rajta kívül, aki reménnyel tölti be minden percét az életemnek, aki velem együtt lélegzik, akivel több, mint szimbiózisban élhetek.

Amikor egy lélek forrón imádkozik, erőtlensége hatalmas erővé válik Isten szívében. (Boldog Celestina Donati)
Elsősorban szerzetes vagyok, aki az Ő jelenléte nélkül nem tudnám elképzelni az életet. Szeretném azt hinni, hogy erős vagyok, de csakis akkor, amikor erőtlenségemet, kishitűségemet, félénkségemet a Szívébe emeli. Az imában minden megtörténik, ami fontos és számít. Isten és a lélek dolga, sokszor kevés vagyok ahhoz, hogy megértsem.

Ahogy az élő víz a forrásból féktelenül száguld, hogy patakká és folyóvá duzzadjon, amíg a tengerbe szét nem terjed, úgy a mások iránti szeretet, célt és értelmet ad az életünknek. (Boldog Celestina Donati)
Újra és újra visszatérek, ugyan úgy, mint Celestina anya, a bűvös szóhoz: SZERETET. Ha csak rá gondolok, már érzem is minden kis részecskémben. Eddigi életemet úgy éltem le, ahogy mindig is akartam, amire készültem, még akkor is, amikor csak távolinak tűnt bármilyen hivatás. Engem Ő arra hívott, hogy piaristaként éljem meg a szeretetet, a gyerekek és fiatalok között, Magdikával, Annával, Krisztinával, Editkével, és a többiekkel, akiket rám bízott. Féktelenül száguld a szeretet, ha hagyom…

Általad magamban őrzök minden embert. Csak így vagyok boldog… (Boldog Celestina Donati)
Együtt vallom a nővértársaimmal, hogy számomra most és mindig a legfontosabb az odaadás és ráhagyatkozás a gondviselő Istenre, a gyermekek, fiatalok nevelése Kalazanci Szent József lelkiségét követve, a szenvedésében szemlélt Jézus, aki szeretetből az Eukarisztiában nekem adja önmagát, és az, hogy minden ember üdvözüljön. Csak ennyi. És számomra ennyi a Minden.

A rátok bízott gyerekekben lássátok meg Jézus arcát, gondoljatok arra, hogy ezek a teremtmények azzá válnak, amivé teszitek őket! Legyetek számukra, mint igazi anyák, a Szűzanya, Jézus Anyjának példájára. (Boldog Celestina Donati)
Elválaszthatatlanul hozzánk tartoznak a gyerekek, bárhol is szolgáljunk a világban. Leginkább az árvák, elhagyottak, kiközösítettek, szegények és a többiek. Óvodák, iskolák, bentlakások, oázisok, napközik, gyermekotthonok, hittanórák. Mindenképpen gyerekek és fiatalok, s ahogy telik az idő anyákból nagymamák leszünk, talán még dédnagymamák is. Belépünk Isten megváltó tervébe, és a Szűzanya példájára minden nap őszinte, tiszta szívvel ismételjük: Magasztalja lelkem az Urat!

A kicsik olyanokká válnak, amilyenekké mi neveljük őket. Istenem, micsoda felelősség! (Boldog Celestina Donati) 
A 125 évhez képest 10 év nagyon kevés. Az én életemben sok. Ha erre a rövid-hosszú időre gondolok, amit Nagykárolyban töltöttem nekem is számtalanszor eszembe jut a felelősség, amiről Celestina anya beszél. Akkor is eszembe jut, amikor a kicsi lányaimat hallgatom játszás közben egymással beszélgetni. Az én szavaim, az én arcjátékom és még a hanglejtésem is. Tőlem tanulnak nagyon sok mindent, vajon mi az, amit magukkal visznek, mi az, amit szívükbe vésnek? Sikerül-e átadnom azt, ami hitem szerint fontos az életben? Igen, micsoda felelősség! De kétségbe még soha nem estem, mert nem vagyok egyedül, soha nem voltam és nem is leszek. Furcsa dolog a nevelés, sok nevetés, sok sírás, sok öröm és sok bánat különös keveréke, és sok – sok imáé…

… ha behunyom a szemem és a hivatásomra gondolok, csak azt suttogom, amit Celestina anya: Add, hogy lelkemben szünet nélkül éljen a vágy Utánad…

Kürti-Bokor Judit


Rendtartományi kincsfeltárás

A nyár folyamán pontot tettünk leltárazó körtúránk végére…pontosabban a rengeteg beáramlott fotó, illetve anyag még rendezésre vár. Mint már korábban említettük, a tavalyi év során sikerült felmérnünk a Budapesten, Nagykanizsán, Szegeden és Vácott őrzött kincseinket, júliusban pedig Kecskemét, Mosonmagyaróvár és Sátoraljaújhely is csatlakozott a sorhoz.

Nagyon hálásak vagyunk, hogy mindenhol igen kedves, barátságos fogadtatásban volt részünk, és hogy ennyien segítették készségesen munkánkat! Nekik is köszönhető, hogy 2015-re összeáll egy alapvető – később azért még kiegészíthető – rendtartományi leltár műtárgyainkról. Ez biztosítások, értékmegőrzés szempontjából is fontos lesz, illetve kiállítások szervezéséhez is segítséget nyújthat egy ilyen katalógus, hiszen a piarista intézmények közti festmény-, illetve tárgykölcsönzés egészen könnyen megvalósítható lesz, ha látjuk, hogy az egyes helyekről milyen „kincseket” lehet kölcsönkérni.
A központi katalógus jövőbeli elérhetősége még megfontolás tárgya, mindenesetre valóban rengeteg fénykép készült mindenhol, ezeket helyi felhasználásra nagyon szívesen továbbítjuk majd. Az is felmerült lehetőségként, hogy virtuális kiállításokat lehetne létrehozni az egyes piarista intézmények anyagaiból, így például interneten bárki körbesétálhatna és ámuldozhatna a csodaszép sátoraljaújhelyi pálos-piarista Nagyboldogasszony templomban.

Aktuális kiállításaink
I. világháborús emlékkiállítás
A profi ledes világítással és biztonsági üveggel ellátott „diákbiztos” vitrinek egy I. világháborús emlékkiállítással lettek felavatva, amely november közepéig tekinthető meg a Budapesti Piarista Gimnázium 3. emeleti központi folyosóján. Az I. világháború kitörésének centenáriuma alkalmából piarista (főleg tábori lelkészi) relikviákat, korabeli fegyvereket, fényképeket, tábori képeslapokat, kitüntetéséket, illetve hadifoglyok emléktárgyait, hadifogoly táborokból származó szükségpénzeket állítottunk ki.

Váci jubileumi kiállítás
A váci piarista gimnázium és rendház alapításának 300. évfordulója alkalmából a Tragor Ignác Múzeum augusztus 31-én nyitotta meg jubileumi kiállítását a Görög Templom kiállítótermében, amely a rendalapítástól kezdve a magyarországi, illetve kifejezetten a váci megtelepedésen keresztül egészen a XX. század kiemelkedő helyi piaristák alakjáig nyújt igen gazdag ízelítőt a Kegyes Iskolák történetéből. A számos, váci rendházból és iskolából kölcsönkért festményen, emléktárgyon túl központi gyűjteményeinkből is sok műtárgy, könyv, levéltári anyag is pár hónapra Vácra költözött. A kiállítás érdekessége, hogy a XIX. századi kegyesrendi atmoszféra két enteriőr – egy szerzetestanári szoba, illetve egy izgalmasabbnál izgalmasabb szertári tárgyakkal körbevett tanterem – formájában elevenedett meg.

Pályázati sikerek
A Belváros-Lipótváros Egyházi Épületekért Közalapítvány Egyházi épületek rehabilitációja c. pályázatra olyan műtárgyak (alapvetően ötvöstárgyak) restaurálásra igényeltünk, illetve nyertünk támogatást, amelyek a helyi jubileumi kiállítások (Vác, Kecskemét, Tata, Budapest) anyagába kerülhetnének majd be. A megnyert pénzből több mint harminc tárgy újul meg.
Egy NKA-s pályázattal pedig két nagy régi üveges vitrinünket turbózhattuk fel professzionális ledes világítással, illetvebiztonsági üveggel. Ennek köszönhetően ez a két tárló lekerülhetett a gimnázium 3. emeletének központi folyosójára, így a helyi diákok könnyebben élvezhetik majd időszaki kiállításainkat.

Borbás Péter


Sík Sándor: Októberi rózsák

Piroslanak az októberi rózsák,
Széltől, madártól zsongnak a fakó fák,
A szökőkút csorog, akár a jóság.
Bennem is, bennem is, félénk dallamok
Borzolgatják a lomha őszi prózát.

Elálldogálok egy árvácska-ágynál.
Mondd, árva szívem, merre, mire vágynál?
Mi az a dallam, ami benned vájkál?
Messze van, messze van, minden messze van,
Az is ami volt, az is amit várnál.

Nézel az égre? Az a piros felleg
Immár csak emlék: nap-vissza-lehellet!
Ülj meg a békés szomorúfűz mellett.
Békesség, békesség, békés öregek
Bölcsek mosolya, immáron az illet.

Pereg a levél és pereg az óra.
Jön a november, a dér meg a bóra.
Jobb lesz, gondolj a decemberi hóra.
Neked is, neked is, holnap, úgy lehet,
Neked is fúvatnak takarodóra.

Hadd fúvassanak! Tudom, az is szép lesz!
Érett sziromnak lelengeni édes.
De míg bennem a dal fecskéje fészkes,
Hadd szálljon, - hadd fájjon: a tearózsát
Idesimítom ajkam melegéhez.